Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-06-19 / 5. szám

Budapest, 1892. Junius 19.

gáztársulat is, az egész város területének villamos energiával való ellátására köteleztessék.

Baranyavári dr. U11 m a n n Pál azt állítja, hogy a legolcsóbb árakat szabja, tekintve, hogy mind a négy konkurráló vállalat legelső rangú cég, hogy mind a négy cég minden tekintetben teljesen megbízható, szóló a következő alternativ indítványt terjeszti elő :, Mondja ki a közgyűlés, miszerint mind a négy pályázó cégnek a légszesz- társaság ajánlata értelmében a villanyvilágításra és erőátvitelre megadja az engedélyt. A mennyiben pedig a közgyűlés ezt az indítványt nem fogadná el, mondja ki a közgyűlés, miszerint felhatalmazza a t, tanácsot azon esetre, ha a Ganz és társa cég nem volna hajlandó a légszesz- társulat ajánlatának alapjára helyezkedni, a másik két ajánlattavő céggel névszerint Schlickert- ' Egger és Siemens és Halske cégekkel a tárgyalásokat megindítani és az illetőkkel, a kik a lég- szesztársaság ajánlatát elfogadják, a szerződést a közgyűlés jóváhagyásának fentartása mellett megkötni.

Del Medico Ágoston hangsúlyozza, hogy a bizottmány és a tanács üzleti szempontból a leghelyesebben jár el, midőn azt javasolja, hogy a közgyűlés a koncessziót egyrészt a légszesz- társaságnak adja meg. melynek ajánlata az egyenlő műszaki alapon nyugvó három offert közűi pénzügyi szempontból a legkedvezőbb, másrészt pedig ugyanezen pénzügyi alapon a koncessziói megadni javasolja a Ganz és Társa hazai cégnek is, melynek ajánlata technikai szempontból áll első helyen. Ennélfogva kéri a közgyűlést, hogy fogadja el a bizottmány és a tanács előterjesztését.

Dr. Rác z Károly elfogadásra ajánlja Dr. Ullmann Pál azon indítványát, miszerint a koncesszió a légszesztársulat ajánlatának alapján mind a négy vállalatnak adassák meg és indítványozza, hogy a villamos világítás ügyében működő bizottság még a pénzügyi, jogügyi és középitési bizottság 3 — 3 tagjával egészitt- tessék ki.

W eitzenfeld Jakab azon nézetben van, hogy a szóban levő kérdés inkább csak luxuskérdés. A tanács előterjesztésének mellőzésével dr. Ullmann Pál indítványát fogadja el.

Báró Lipthay Béla, ki a villamos világítás tagja volt, megjegyzi, hogy dr. Ullmann Pál első indítványa elfogadtatnék, ez azt jelentené, hogy szabad a vásár, de ez nem tenné az árakat olcsóbbakká, mert egy-egy utcában úgy sem lehetne másféle vezetéket lerakni, hanem a társulatok megosztanák egymás között az utcákat és mindenik a saját területén úgyszólván monipoliumot gyakorolna. A tanács előterjesztése mellett, ennek kiegészítése gyanánk, elfogadásra ajánlja azonban dr. Ullmann Pál második indítványát.

Báró K a s s Ivor azt a nézetét fejezi ki, hogy a villamos világítást és a villamos erő átvitelét városi jövedékké kellene tenni, mert legkevésbé szolgálja a közgyűlés a közönség érdekeit, midőn 2 vagy 4 társulatnak ez iránt monopóliumot ad, másrészt ma még be sem látható, hogy hová fejlődhetin az elektro-tech- nika 35 év alatt és ezért ezt az erőt nem egyes társulatok, hanem a főváros részére kellene lekötni.

B ú s b a c h Péter elfogadja a tanács előterjesztését v, dr. Ullmann Pál és b. Lipthay által ajánlott pótinditványnyal.

Minthogy a közgyűlés az idő előrehaladottsága és a nagy hőség miatt felette türelmetlen lett, több szónok már nem beszélhetett és ez indítványozók nem éltek zárszóval. Ekkor Bath főpolgármester a vitát bezárván, föltette a kérdést, vájjon elfogadja-e a közgyűlés a vegyes bizottság és tanács előterjesztését, igen vagy nem ?

A szavazás körülbelül 20 bizottsági tag kívánságára, névszrrint történt. Igennel, vagyis a bizottság és a tanács előterjesztése mellett szavaztak 108-an, nemmel, vagyis ellene 25-en. Ezután a közgyűlés egyhangúlag elfogadta dr. Ullmann Pál és dr. Rácz Károly pótló indítványait. — A közgyűlés kimondotta tehát, hogy a villanyvilágításra az erőátvitelre nézve a légszesztár- sülattal és ezzel egyidejűleg azonos alapokon a Gaoz és társa céggel köttessék a közgyűlés

BUDAI HÍRLAP.

jóváhagyásának fentartásával a szerződés és felhatalmazta egyúttal a tanácsot arra, hogy azon esetre, ha a Ganz és társa cég nem lenne hajlandó a szerződést a légszesztársulattal azo- zon alapon megkötni, ezen az alapon a többi, vállalattal is megindíthassa a szerződés meg- ketése iránti tárgyalásokat.

Elhatározta egyúttal a közgyűlés, hogy a villamos világítás ügyében működő vegyes bizottság még a jogügyi, pénzügyi és középitési bizottságnak három-három tagjával 'egészit- tessék ki.

Ekkor esti 8 óra lévén már, elnöklő Ráth Károly főpolgármester a többi tárgyak elintézését péntek délután 4 órára halasztotta el és a közgyűlést bezárta.

*

1892. Junius 17.

Ráth Karoly elnöklő főpolgármester a folytatólagos közgyűlést d. u. 4 órakor megnyitja.

A napirend első tárgya a szemétnek vasúton való elszállítása volt, melyhez Adle r Zsigmond szólt hozzá elsőnek. 0 — úgymond — nem pénzügyi hanem tisztán közegészség- ügyi tekintetben tartja fontosnak a dolgot. Annak a sok szemétnek, melyet elődeink a város közelében leraktak, mink isszuk meg a levét. (Nagy derültség.) Nézete szerint az a fődolog, hogy a szemetet minél előbb s minél távolabbra szállítsák el a főváros határától. E feladatnak ifj. Cséry Lajos nem lesz képes megfelelni, már csak azért, sem, mert a vasútra még engedélye sincs Javasolja, hogy tartsák fönn a közgyűlés előbbi határozatát, vagy — ha ezt el nem fogadnák, akkor a tanács uj tárgyalásokat kezdjen a lajosmizsei vasúttársasággal. (Helyeslés. Ellenmondások.)

Medrey Zsigmond hozzájárul Adler indítványához.

Polónyi Géza abban a sajátságos helyzetben van, hogy harcot kell folytatnia a főváros érdekében a közgyűléssel, mert a közgyűlés egy része jóhiszemű tévedésből, a másik része pedig más okokból a főváros megkárosítására törekszik. (Hosszantartó zaj. Fölkiáltások: Rendre! Eláll! Eláll! Az elnök folytonosan csenget.)

Polo n y i Géza tovább akarja beszédét folytatni, de a zajos .,Eláll“ kiáltások miatt nem tup szóhoz jutni.

Az elnök: Kérem a bizottsági tag urat, hogy a közgyűlést ne sértegesse. (Helyeslés. Taps.)

Polónyi Géza: Engem, midőn jogaim gyakorlásáról van szó, nem terrorizálhat senki. Beismerem, hogy heveskedtem. de állításomat be fogom bizonyítani. (Eláll! Eláll!) Ha nem nngedik meg, hogy itt bebizonyítsam, be fogom bizonyítani a bíróság előtt, azért kérem hallgassanak meg csendesen.

Az elnök: Ne tessék okot adni a csend megzavarására!

Polónyi Géza: Nem a közgyűlés itt jelenlevő tagjairól beszélek, meg fogom nevezni, kit értettem

Kérem, olvaesák fel a pályázati feltételeket, hogy meggyőződhessenek a közgyűlés tagjai, megfelel-e azoknak a Cséry ajánlata. Ha megfelel — és pedig megfelel, — akkor erkölcsi okokból el kell fogadnia a közgyűlésnek azt az ajánlatot, mint olcsóbbat, és teljesen megbízhatót, (Helyeslések.) Nem fogadhatom el alaposnak azt az állítást, hogy a lajosmizsei vasút előbb lenne képes a kifuvarozást megkezdeni, mert — ha egyéb akadály nem volna — az eddigi vállalkozóknak föl kell mondani. A felmondási idő hűrom hónap, mely alatt a másik vasút is elkészülhet. A másik ajánlat azonban pénzügyi tekintetben sem kedvezőbb. Ily körülmények közt joggal kívánhatom, hogy a közgyűlés a legszigorúbban ragaszkodjék az árverési feltételekhez; ezt követeli a fővárosnak anyagi érdeke, de ezt követelik az erkölcsi okok is. Mert az, hogy ha az egyik ajánlattevő egyszer 8, aztán 5 s végre 2 frt 40 kros ajánlatot tesz, nem lehet ok arra, hogy a másik pályázót, aki megfelel a pályázati feltételeknek, elutasítsák. Előhozza ezután ama hírlapi közle6

niényt, mely arról szól, hogy a lajzsmizsei vasúttársaság részéről megkisérlették a Cséry Lajossal való. paktálást. A kérdéses hírlapi közr leményt óriási zaj közben fel is olvassa.

E közlemény elmondja, hogy megbízottak magyarázatot kértek Viraya József dr.-tól, a ki rágalomnak nyilvánította Polónyi azt az állítását, hogy a lajosmizsei vasút meg akart Cséryvel alkudni. A megbízottak egyértelműleg megállapították, hogy való igaz, hogy Tolnay Lajos ifjú Cséri Lajosnak azt az ajánlatot tette, hogy ha nem ad ajánlatot, a szemétnek felét az ő birtokában ingyen fogja a lajosmizsei vasút szállítani. (Nagy mozgás.) Végül ajánlja Polónyi a tanács javaslatának elfogadását. (Helyeslések.)

Virava József dr. múltkori nyilatkozatára hivatkozva kijelenti, hogy ő csak feltételesen mondotta, hogy Polónyi állítása rágalom, t. i ama feltétel alatt, ha azt be nem bizonyítja*

Adler Zsigmond szémélves kérdésben kérdésben szólal tét, azt kívánta, jelentse ki Polónyi, hogy nem általában mindazokra vonatkozik gyanúsító kifejezése, a kik a tanács javaslata ellen vannak.

Polónyi erre kijelenti, hogy ez nem volt szándékában,

Heltai Ferenc pénzügyi tekintetben azt tartaná helyesnek, hogy a közgyűlés elébbi határozatát fentartsa, vagyis, hogy a szemét kifuvarozást, a köztisztaság kezelésével együttesen adják bérbe.

Rácz Fároly dr. főleg az ellen kel ki, hogy ifjabb Cséry Lajos a belügyminiszterhez intézett föllebbezésében a másik váila- tatot pártoló bizottsági tagok t klikk-uralommal vádolta, azt mondva a többek közt, hogy ezek előtt első a magánérdek és semmi előttük a főváros közérdeke. Csodálja, hogy a tenáos elnöke ez iratot egyszerűen vissza nem utasította.

H i n d y Kálmán visszautasítja Polónyi Géza vádjait, mint a melyek általánosságban vannak tartva a bizonyító erővel nem bírnak. Ha Tolnay tett volna is ajánlatot Csérynek, azt mint üzletember tette, az az ő becsületét nem érintheti. (Helyeslés.)

Az elnök első sorban Adler Zsigmond halasztó indítványát teszi szavazás tárgyává, a közgyűlés az indítványt 75 szavazattal 66 ellenében elvetette.

Következett a tanács előterjesztése fölött való szavazás, vagyis a fölött, vajon elfogadja-e a közgyűlés ifj. Cséry Lajos ajánlatát s megköttessék-e vele ez iránt a szerződés vagy sem. Több bizottsági tag indítványára névszerinti szavazás volt. eredménye a következő;

Igennel, vagyis a tanács javaslatának elfogadása mellett szavazott 82 bizottsági tag. ellene 45 s igv a Cséry-féle ajánlat el van fogadva. E határozatot fölterjesztik a belügyminiszterhez

Az elmebeteg megfigyelő osztály vég’eges elhelyezése ügyében tett tanácsi előterjesztést a közgyűlés elfogadta; e szerint annak kijelentése mellett, hogy a főváros nem köteles ily osztályt föntartani, felirati! ag kéri föl a belügyminisztert, hogy ilyennek létesítése iránt a saját hatáskörében intézkedjék.

A liptómegyei illetőségűek gyógyítási költségeinek hátraléka ügyében újból feliratot intéznek a belügyminiszterhez, kérve, hogy a törvény hatalmával szorítsa a megyét a több mint 100.000 frt megfizetésére.

A kültelki fogyasztási és italmérési adó biztosítása iránt létrejött egyezségeket a közgyűlés dr. Melly Béla előadása alapján jóváhagyta.

A Kőbányán építendő templom ügyét Rózsavölgyi Gyula tanácsnok terjesztette elő. A tanács, noha elismeri a Lecbner-féle terv szépségét, de mivel a benne érvényre juttatott Monier-rendszer még teljesen kipróbálva nincs, javasolja, hogy ennék mellőzésével a mérnökhivataltól régebben készített terv fogadtassák el kivételre.

K a a s Ivor báró a Lechner Ödön tervét melegen ajánlja elfogadásra, mert a nevezett építész ebben szakit a régi sablonnal s valóban szép müvet óhajt alkotni. A templom, a terv szerint, más vázzal, egészen majolika borítással készülve s már csak azért is nagyon kívánatos