Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-06-19 / 5. szám
Budapest. 1392. Junius 19. BUDAI HÍRLAP. 2 tab bak közó tartozik. Csak a szőnyegen forgó kérdés fontossága volt képes ekkora érdeklődést (!) kelteni, s rendesen felényire sem látogatott a közgyűlés. Ezen az állapoton változtatni kell! Akár kényszerítő körülmények, akár — mint legtöbb esetben — kényelem- szeretet és hanyagság tartja vissza a képviselőket: egyformán hiba s a tényen nem változtat. Első esetben az illetőnek magárnak kell a konzekvenciákat levonnia — a másodikban meg kell érttetni a bizalomra méltatlannal, hogy vagy igyekezzék megfelelni a bizalomnak, vagy mondjon le arról a díszes állásról, melyre nem méltó. Mindkét esetben a közérdek meg lesz óva. Közérdekeket szolgálván, Ígérjük, hogy mi ezen téren is megfogjuk tenni a magunkét. Figyelemmel fogjuk, kisérni a közgyűlésre járó budai törvényhatósági bizottsági tagokat, és a hol feltűnőbb mulasztást tapasztalunk, a nyilvánosság előtt fogunk tapasztalatainkról beszámolni Talán kissé szokatlan lesz az ellenőrzés e módja, de hisszük, hogy a polgárság, melynek érdekeit minden téren megvédeni és előmozdítani célunk és kitűzött feladatunk — intenciónkat megértve, megelégedéssel fogja azt fogadni. A „BUDAI HÍRLAP“ társadalmi hetilap, megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára a házhoz szállítva: Egy évre ........................4 frt 40 kr. G hónapra........................2 „ 20 „ 3 „ ... 1 „ 10 Előfizetéseket elfogad akiadóhivatal d. e. 10—I óráig esd.u. 7 a3—5 óráig. Az előfizetési összeget póstautal- ványnyal lehet a kiadóhivatalnak megküldeni, vagy a hirlapkihordó által kézbesítendő nyugta,tvány ellenében lefizetni, ha a lapot egy levelező lapon megrendeljük. Felkérjük mindazokat, a kiknek előfizetési gyűjtő-iveik vannak, hogy a gyüjtőiveket, melyeken előfizetők vannak, I mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy az előfizetők lapjukat megkaphassák. Üresen maradt iveket szintén kérjük beküldeni. Minden a lap kihordására vonatkozó panaszt azonnal kérjük tudomásunkra hozni. WT Nyáron az egész fürdő-évad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatnak tartózkodási helyei "pß A kiadóhivatal. Irodalom és művészet. *A budai sssínkörben e héten változatos, jó műsor volt. Vasárnap Koslovszky A. tanár mutatta be délután fél 4 órakor a diorámáját Az érdekes ködfátyolképek előadására nagy közönség gyűlt egybe — főleg gyermekekből. De a felnőttek is valóban gyönyörűséggel nézték a meglepő és szép képeket, melyek részint az éjszaksarki expedíciót, részint Moszkva égését mutatták be oly életbű képekben, melyek a modern fizikának legszebb vívmányai közé számíthatók. Este a „Becsület szegénye“ került szinre, melyet sok igyekezettel, de kévés hatással — a mi nem a szereplők hibája — adtak elő. Hétfőn az „Üdvöske“-t adták. Ledofszky Máriska a címszerepben teljesen kielégítette a közönséget. Barcs Aranka a herczegnö szerepében nemcsak jól énekelt de játéka is közvetlen és kedves volt. Pintér Imre a pásztor szerepében kitűnő diszpozíció mellett énekelt és aratott tapsokat. Kovács, G i r é t h, Gyöngyi igen jók voltak, bárha a rögtönzésekkel kissé takarékoskodhattak volna : ezek nem mindig sikerültek. Jó lenne, ha szemelőtt tartanák azt, hogy sok a jóból is megárt, pedig néha még jók sem voltak rögtönzéseik és nagyon is vidéki szinben tüntették fel az előadást. Kedden „Viola, az alföldi haramia“ drámája folyt le a színpadon. Komjátbynak a címszerep igen jó alakítása s partnerje Závodszky is hatásosan játszott, Kovács, mint Peti cigány nevettette és ríkatta a közönséget. Gyöngyi, Giretb, Kassai, Lénárdné egészítették ki az együttest. P. Szép Olga kis szerepében is rokonszenves •volt. Réthey és Berki szintén kitettek magukért: ez utóbbi intrikus szerepében kiállhatat- lanul tökéletes volt. Németh János a gyámoltalan herceg szerepében jó volt. Szerdán „Lili“ ment. A címszerepet Serédi Sarolta játszotta. Főleg a második felvonásban volt jó, a hol az életvidor asszonykát adta — bárba gesztusai túlságosan szabadok voltak. Mint nagymamának, nem sikerült alakítása. Környezetében Réthy, a tudatlan férj szerepében jellemzően játszott, Kovács pedig legjobb szerepeinek egyikét játszotta el és puszta megjelenésével is derültséget keltett. Kassai is ügyesen játszott. Csütörtökön a „ Veresbaju“ — S z i g e t b y Lujza — kötötte le a közönség figyelmét és vívott ki tapsokat. Vele együtt Závodzky Teréz, Komjáthy, Barcs Aranka és P. Szép Olga osztoztak a sikerben, Csillag Vanda, Szemes Borcsa szerepében lépett fel. de az a malőr érte, hogy énekét magasabban kezdte, mint a bogy a zenekar intonálta; a zenekar nem igyekezett hozzá alkalmazkodni, a miből az lett, bogy a kezdő színésznő nótáit sokkal magasabban énekelte, mint a bogy a kiséret játszotta. Ha a kezdőnek hibául is tudjuk be helytelen intonálását, a zenekartól kétszeres hibának kell tartanunk, hogy nem tudott nyomába jönni — mert utóvégre is a kíséretnek kell, hogy az énekhez alkalmazkodjék. A kinos disszonanciának a rendező vetett végett azzal, hogy az ismétlés előtt küldte be a következő szereplőt. Pin télimre ezúttal is szépen énekelt, s a közönség meg- ujrázta dalait. Pénteken ' ,Nőemencipáció“~ban túlságosan kipirúlt arcok s a patakzó könnyekkel versenyt futó vércseppecskék bizonyítják. Beljebb a primadonnák öltözője körül is csoportosulás van. Itt a huszár-attilla dominál, s csak a stafázs kedvéért feketélik egy egy civil kabát. Várakozó álláspontot foglalnak el, mert ő nagvságáék még öltözködnek. Végre egyenként megjellenek ők is. A várakozók nagy serege kisebb „udvarokra“ oszladozik. Ledovszkynak gratulálnak minden oldalról a szőke parókához, mely „pompásan“ áll s ő mosolyogva fogadja a hízelgő bókokat. Serédi Sarolta ma nem játszik. Csak vizitelni volt benn az öltözőben s most, bogy a holnapi próbával is tisztába jött, siet be a színkörbe: egyszerű piros selyemköpenyegében legalább is kelt oly feltűnést a páholyokban, mintha a színpadon jelenne meg. A kövér katona doktor rendületlenül nyomában van és mérgesen néz az újságírókra, a kik sietnek a páholyhoz hódolatukat bemutatni. Szigeti Lujza összehasonlításokat tesz a világos és sötétszinü tiszti attillák között és végül a sötét mellett dönt. De ekközben ráér értekezni azzal a nagy karimájú fehér kalapos úrral is, a ki egy csomó kottát mutatva eléje megbeszéli vele, hogy honnan kezdjék majd meg az elmaradhatatlan ismétlést. Persze, hogy ez a karmester. Barcs Aranka egy fiatal orvosnak panaszolja el krónikus szívbaját, aki rendkívül sajnálja, hogy nem ő a baj oka : „ Legyen ön inkább bajnok, — mint bajok!“ Szójátszik I vissza Aranka. Balogh Etel. a legszebb asszony a társulatnál a fekete tábla előtt áll, nézi a kiirt ' próbákat és sóhajtva tapasztalja, hogy csupa i operett és újra operett: neki a drámai színésznőnek nagyon kevés a dolga itt a nyári színkörben. Ha néha néha nem kapnanak Závodszky- val egy egy népszínműben, vagy életképben szerepet, akár el is mehetnének nyaralni valami szebb vidékre. Most is mindaketten játszanak. Závodszky Teréznek nagy jelenete van a következő felvonásban. Hozzá nem mer ilyenkor közel menni senkisem: vészt jósló, sötét tekintete a legbátrabbakat is megremegteti. Bessenyey komika létére, még nagyon is fiatal arra, hogy hiú ne legyen, nem csoda hát, ha most, elcsúfítva, nem jön ki a világosudvarra Kétszery egy jóságos anya mosolyával nézegeti, hogy színpadi leányának hogy udvarolnak. Nem csoda, hogy mosolyog, mert B. bácsi jó párti! Az öreg gigerlinek vastag aranyóra- lánca, melyet nyaka körül hord, a gyűrűk sokasága, melyektől az újai sem görbülnek és bizonyosan a pénctái*cájától duzzadt zsebe elég ok arra, hogy jó partinak tartsák. Tetemes kopaszsága, pomádés szürke bajusza elenyésző külsőségek, melyek enynyi belső érték mellett szóba sem jöhetnek. A kinek e percben mondja, hogy: „Édes Nagysádkám!“ az oly naiv érdeklődéssel hallgatja a koros Rómeó szavait, hogy egy tizennégy éves bakfisnak is becsületére válnék. Csak mikor kitör belőle a kacagás, akkor ösmer- jük fel a legezüstebb csengésű haugról Szép Olgát; a naiván felülkerekedett az asszonyi huncutság s a bácsi is észreveszi magát és egyszerre eszébe jut, hogy ő „az Olgácskátmár pólyásbaba korában is ösmerte, talán dajkálta is.“ így aztán az udvarló egyszerre jóságos atyai baráttá lesz. lléthey a legkomolyabb színészek egyike az udvar túlsó oldalán sétál fel s alá gondolatokba merülve. Yragy valami nagyobb jelenetre készül, vagy egy új szerepe felett gondolkozik. Ilyenkor nem szereti, ha háborgatják. Egyenes ellentéte neki Füredi, az arcfin- torgatások atyamestere. Minden csoporthoz ellátogat egy-egy megjegyzést kockáztatva, melynek nyomában néhol pirulás, néhol egy kis apprebenzio, — de mindenütt hahota keletkezik. Egyszerre megharsan a bejárat előtt a Mariskák kórusa. Sietek megjegyezni, hogy e kórus egy kövérebb és egy soványabb Mariskából áll. A kövérebb és barna hajú Mariska a szendeségnek mintaképe és szereti a krúmpli- cukrot, ellentéte a másik, a ki kötekedő, sárga hajú és inkább a savanyú bonbonoknak ad előnyt. Ennek a kis kórusnak igen éles a hangja és mindenki odanéz a mikor megszólal: — Kezeit csókolom! — Kezeit csókolom! hangzik rögtön az ajtóhoz közelebb álók ajkán. — Kezeit csókolom! terjed tovább végig az udvaron szájról szájra és csakhamar az egész
