Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-06-12 / 4. szám
Budapest, 1892. Junius 12, BUDAI HÍRLAP. 3 ságnál történő dolgokra kiterjeszti, az nemcsak jogos — de kiváuatos is. A ki a hadsereg sorsát szivén viseli és e mellett nem elfogúlt, hanem elegendő tág látkörrel bir a dolgok megítélésére, annak el keli ösmernie, hogy a sajtónak hivatása, sőt kötelessége a nyilvános ellenőrzés gyakorlása a hadsereggel szemben is. A miszticizmus és az eltusolási rendszer sehol sem vált be legkevésbé a_katonaságnál. A hadsereg intézménye az egész nemzetben gyökerezik, annak érdeke kell, hogy a nemzet erdeke is legyen, és ezen érdekek védelmére megóvására van hivatva a sajtó nyilvános ellenőrzési joga. De másrészt a sajtóra e jog gyakorlásánál az a kötelesség háramlik, hogy az idevágó dolgokat teljes objektivitással bírálja meg, — a hol megróvandót talál, rójjon meg, — a hol dicsérni való van, ott dicsérjen, — a hol pedig egyes dolgok nem látszanak elég világosaknak, ott tartózkodjék Ítéletet mondani és szoritkoz- zék mindaddig a tények puszta közlésére, mig a szóban forgó ügy oly tiszta képet nem nyújt, mely az elfogulatlan ítélet alapjául szolgálhat. Meg kell tartania ezenfelül a sajtónak a helyes mértéket is, és minden felmerülő kérdéssel érdeme szerint kell elbánnia. A nagy életbevágó (és itt az életbevágó alatt a nemzet s az alkotmány életébe vágókról szóltunk) kérdések felett nem szabad könnyedén átsíkamlania — a kisebb fontosságűakat pedig nem szabad nagyítania, felfújnia. Az ilyen erőszakoskodásnak semmi célja nincsen, az csak lehetőleg routja az intézmény népszerűségét és ezzel ártunk önmagunknak. A műszaki ezred tisztikara, — nézetünk szerint, — igazságtalan támadásoknak volt kitéve az ezredben előfordult öngyilkosságok miatt a sajtó nehány közege által. Az e héten történt katonai verekedés nyújtott alkalmat arra, hogy mindezeket elmondjuk. Az ezred évek óta itt van állomáson Budán: a tisztek a legelőkelőbb polgári körökben mindig szívesen látott vendégek és a viszony a polgársággal a leg- szivélyesebb. E szivélyes viszony megzavarása egyike volna azon számos baklövéseknek, melyeket a hadsereg kisebb és nagyobb kérdéseiben tettek, és a melyek miudezideig nem engedték meg azt, hogy a válaszfal, mely a katonaságot a polgárságtól oly ridegen elkűlöuzi, meg szűnjék. Már pedig okvetlenül zavarja a jó viszonyt az, ha az egyik, vagy másik fél ellen — ez esetben példáúl a katonatisztek ellen — izgatnak. A második műszaki ezred tisztikarának akartunk az elmondottakban védelmére kelni igaztalan megtámadtatásuk alkalmából. (—s.) Irodalom és művészet. H-né Fanli Mariska, a budai színkör tavalyi kedvelt primadonnája e hó 12-dikén Pécsett fogja vendég szereplését megkezdeni. Az általunk annyira méltányolt legjobb szerepeiben, mint: Molly, Eleven ördög, Suhanc stb fogja bemutatni művészetét. „A koronázás emléknapja“ címen Rákosi Jenő a népszínház számára alkalmi allegóriát irt, melyet elő is adtak. Igen nagy becsesei bir e kis mű, mert a külsőség sablonját levetve szép gondolatokban ad kifejezést az ünnepi alkalomkor a nemzet szivében támadt érzelmeknek. A béke angyala és a rongyos ember, a visszavonás és izgatás szelleme találkoznak és igyekeznek egymást meggyőzni. A nép nem akarja hallgatni a rongyos ember gyűlölködő beszédjét, hiába hivatkozik az az adóexe- kucióra, lutrira és minden az államhatalom ellen izgatásra alkalmas dologra — nem hederi- tenek rá, ott hagyják a faképnél. A nép pedig Budapest díszített utca-terén várja a királyt a zászlós és a költő tolmácsolják érzelmeit a leg- 8zivhezszólobb szavakban. A jelenet végén tablók vannak: a király márványszobra (melyet Solv- mossy igen ügyes maszkban mutatott be a népszínházban), az angyal diadala a lábainál fekvő rongyos ember felett és a Szent István koronája. A személyzet a hymnust énekli mialatt a függöny legördül. Az allegória igen tetszett. Ä budai színkörben a héten meglátszott az ünnepségek hatása: Nem sok közönség volt. Hétfőn „Dobó Katicá“-t adták és pedig ünnepnap lévén szépen telt ház előtt Az utolsó felvonásban sikerült tablót rendezett Krecsányi a jubiláns ünnepi alkalomból: a király és királyné voltak a tabló központjai, körülöttük védangyalok voltak, előttük pedig a magyar nép alakjai hódoltak. Kár, hogy a világítás nem volt tökéletes. Kedden a „Színi Tanodát“ nézte végig valami ötven ember. Persze akkor volt a kivilágítás és mindenki künu járt az utcán. Szerdán díszelőadás volt. A színkör egész épülete körül volt teremtet- tézve szines lámpákkal, úgy, hogy valóban meglepően jól festett a hatalmas bódé. ,,Bukov“ a székelyek hóhérja kegyetlenkedett az elég számos közönség előtt, mely Bukov személyesi- tőjét Berki Fereuczet ellenszenves szerepe daczára tapsokkal tüntette ki, a mit az ügyes színész meg is érdemelt. A többi szereplők szerepeikben már ösmerosek a budai közönség előtt és Závodszky Terézt, valamint Kom- játhyt ez alkalommal is nagy ovácz ókban részesítették, minden felvonás végén többször is kitapsolták. L.-né Kétszery E. anyaszerepében igen jó volt. Még a kis 0 v á r y Rózsi- káról kell megemlékeznünk, a ki oly ügyesen és olyan bátran játszotta el a neki való kis gyermek szerepet, hogy felnőttnek is becsületére vált volna. Megtapsolták őt is. Csütörtökön a „kurta szoknyások“-at adta volna be Krecsányi a közönségnek, ha lett volna erre a darabra: igy az üres padok előtt énekelt Serédi és siránkozott Gyöngyi. Pénteken a „Czigány báró“ járta Krecsányi igen helyesen cselekedett, hogy ezt a jó operettet ismét elöadatja s ha a pénteki előadáson a koronázási ünnepségek utolsó napján, a mikor az ünnepi programút különben is estére szólt, kevés volt is a közönség, azt ne tulajdonítsa a darabnak. Ismételje meg mielőbb. Nem tudjuk, hogy a tavalyi jó műsor kedveltebb darabjai, mint pl. „A papa felesége“ miért kerültek a sutba? O-Bndán ma Szombaton nyílik meg az újonnan épített színkör, mely a közönség kényelmének tökéletesen megfelel. Megnyitó előadásul „Tündérlak Magyarhonban kerül sziure, melyet allegorikus kép elő/, meg, egy prológgal Palágvi Lajo'tól. Az ó-budai önképző körben a színtársulat segélyezése érdekében színi bizottmány létesült mely már a legközelebb meg tartja alakuló közgyűlését. A szintársulathoz közelebb az igazgató Szabó Bandi, volt népszínházi jeles színészt szerződtette. A Bnrgtheater Duse Eleonórának. Tegnap búcsúzott el a bécsi közönségtől Duse Eleonóra. A színház a legutolsó helyig megtelt és az összes lapok a legnagyobb elragadtatással írnak az előadásról, melyen a „Ka- méliás hölgy“ került színre. A közönség valósággal elárasztotta virágokkal a színpadot s minden felvonás után alig győzték felnyujtani a legváltozatosabb formájú virágadományokat. A bucsuestét felhasználták a Burgtheater tagjai, és művészekhez méltóan mutatták ki tiszteletüket az olasz művésznő iránt Wolter Sarolta, a Burgszinház hires tragíkája, egy virágpárnát küldött babérkoronával, melynek szalagján e szavak olvashatók: Nagy pályatársamnak, Duse Eleonórának — Wolter Sarolta. A burgszinház tagjai pedig nyílt színen koszorút adatuk át Duse asszonynak és Andó-nak.A koszorúk szalagjain a küldők: Baumeister, Sonnenthal, Levinszky, Hartmann és neje, Thimig, Hübner, Devrient, Schratt, Levinszky-Precheisen, Reinhold, Römpler és Pospischil nevei. A darab végén vagy harmincz- szor hívták ki Dúsét. A lelkesült közönség a szállodáig kisérte a művésznőt és folytonos „Ev- viva Duse“ kiáltások közt állottak ott vagy éjfélig. — Duse asszony budapesti vendég- szei*eplését a népszínházban október 20-án kezdi meg s tiz estén át játszik. Operai vizsga. Az orsz. m. kir. zene- és színművészeti akadémia operai osztályának záró vizsgálatát junius hó 31-án tartják a kir. operaházban. Ez alkalommal: Mignon, Álarczos bál, Carmen, Troubadour, Bűvös vadász, Ernani, Kegyencznő, Próféta, Gioconda. Hamlet, Aida ez. dalművekből fognak részleteket előadni. A liét eseményei. Vasamap. Jnnius 12. a nemzeti tornaegyesület kirándulása, Visegrádra. A résztvevőket reggel 7 órakor a bécsi hajó állomásról, a bombatéri s ó-budai állomásokról külön hajó viszi. Az asztalos legények délelőtt 10 órakor nagy gyűlést tartanak a Bu- zalka-féle táncteremben. Hétfő. Juuius 13. Az 1848—49 honvéd egyesületek tagjai délután 5 órakor értekezletet tartanak. Kedd. Junius 14. Az 1848—49 honvédegyesületek országos közgyűlése délelőtt 10 órakor az újvárosháza közgyűlési termében. A kegyes rendiek főgymnázi urnában érettségit tett ifjúság táncmulatságot rendez a Margitsziget alsó vendéglőjében. Térzen e délután 5 órakor a bástya-sétányon. Szerda, Junius 15. A magyar turista egyesület indulása a Magas Tátrába esti 7 órakor. A budapesti kávés-segédek egyesületének rendkívüli közgyűlése az iparos kör helyiségeiben esti 9 órakor.A „Magyar Egyesület“ ismerkedési estélye este 7 órakor a zugligeti Fácán vendéglőben. Péntek. Junius 17. Térzene délután 5 órakor a budai kioszk előtt. Bizony bekísért a kapitánysághoz A kapitány előszobájában átadott egy másik rendőrnek, hogy vigyázzon ,,erre a jó madárra1- — ő maga bement jelentést tönnyi. Egy félóra múlva a kapitány becsöngetett;- a rendőr bevezetett. Máltás Hugó kapitány egy barátságos arcú űr. Szánalmasan nézett végig rajtam: — Nem szégyenli magát? — Én kérem ?-— Ne beszéljen. Szégyelje magát fiatal ember! ügy látszik a külseje után, hogy az intelligensebb osztályhoz tartozik és mégis ennyire siilyed !! Dolgozzék ! — De kérem . . . — Hallgasson, (ismerjük már a kifogásokat : nem kap foglalkozást . . . lári-fári! Tekintettel fiatal korára nem ; fogom a törvény teljes szigorát alkalmazni. 0 felsége a király nevében elitélem önt utcai koldulás miatt 24 órai elcsukásra. Javuljon meg! Dolgozzék! — De bocsánat kapitány úr, itt tévedés van . . . — Mondtam, hogy ne beszéljen! Semmi tévedés ! A 972. számú rendőr jelentése itt van: világos! Ont utcai koldulással vádolta egy ös- meretlen panaszos nő, kívánva letartóztatását. Szót se. Rendőr vigye le . . . Huszonnégy óráig volt alkalmam azon gondolkozni, hogy igaza volt a költőnek mikor megmondta, hogy ..a szerelem sötét verem.“ Csakugyan sötét verembe juttatott engem a szerelem és én beláttam, hogy ez a verem nemcsak sötét, hanem kissé ...........hűvös! is! Sz í. A.
