Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-11-06 / 25. szám

BUDAI HÍRLAP,

7

Budapest, 1892. November fi.

karbolsav kell, 4—5°/«-kos, úgy pl. a lépfene bacillusa el ölesére.

Ha tehát a kolerás anyagot kärbolsav- val akarjuk dezinficiálui, annyi karbolsavat kell venni, hogy a fertőt lenitett anyagban legalább 2°/0-ot tegyen ki a karbolsav. Rendesen úgynevezett 5"/0-os karbolsav-oldatot csinálunk úgy, hogy 50 gramm karbolsavat leloldunk egy liter vizben. Már most ebből körülbelül ■majdnem ugyanannyit öntünk az ürülékre, a mennyi az ürülék maga. Ekkor lesz az egésznek 2% karbolsavtartalma, ekkor lesz az jól fertőtlenítve. £Ha tehát oldatunk nem 5°/n-os, vagy kevesebb oldatot öntünk az ürülékbe, mint a mennyi az ürülék, akkor valószínű, hogy nem eléggé dezinficiáltunk.

A karbolsav-oldattal nemcsak az ürüléket, hanem a szennyes falakat, padlókat, fehérneműt stb. is épugy lehet dezihficiálni, mint az oltott mészszel, vagy mint a forró lúggal.

De váljon eléggé dezinficiáltunk-e. bogy ha pl. a szoba falait, a padlót, a ruhát stbit csak befecskendezzük a 2ü/0-es karbolsav-oldattal? Nem. Az ilyen befecskendezés nem elégséges; mert csak az a bacillus van dezinficiálva, a mi az oldattal le van öntve, — a melyikre csepp hullott, a többi, tehát a fertőzött tárgy legnagyobb része deziníiciálatlan marad.

Különben nem igen célszerű olyan túlságosan ragaszkodnunk a karbolsavnak dezinfici- álásra való igénybevételéhez. Először is azért nem, mert a carbolsav nagyon drága. Kilója három-négy forint és hogyha a kolera általános epidémiává válik, még drágább. Egy-egy dézsa vízbe több forint ára karbolsav kell, ha abban akarjuk a fehérneműt fertőtleníteni, mig hogyha lógott tettünk bele, ugyananynyi krajczárba kerül csak.

De ezen drágaságon kívül egy másik nagy veszedelem is jár vele. Nagyon mérges; majdnem olyan mérges, mint a korroziv. 5°/0-°s karbolsav-oldatból ha megiszik valaki egy kortyot, halálos vagy legalábbis súlyos beteg lesz. Az a hibája is van, hogy színtelen. Ott tartjuk az asztalon vagy az almáriumon, jön a gondtalan gyermek, szomjazik és iszik belőle. Igaz, hogy szagáról, izéről azonnal észreveszi, hogy valami nem jó, de már lement a torkán egy korty.

Tehát a karbolsav veszedelemmel is jár. Azért igen 1 ölesen teszik, ha a karból oldatot egy csöp tintával vagy fuxinnal megfestik, hogy azonnal felismerhető legyen.

A karbolsavból különféle fertőtlenítő prae- paratumokat készítenek. Így készítik a karból meszel. Oltott mészhez kevernek karbolsavat, — 1 kiló mészhez 50 grammot. Ez a karbolsav a mészszel egyesül és a levegőn lassanként megpirosodik.

Igen ám. ha nem volna olyan drága a karbolsav ! De drága. Hogyan csinálják tehát a karbol-meszet ? Vesznek mészport, a mi olcsó, azt megbüdösitik egy pár csepp karbolsavval, azután meg-festik olcsó fukszinnal, és készen van a karbol-mész. A vevő közönség csak azt nézi, hogy vörös színe és karbol-szaga legyen. Megtörtént rajtunk is, hogy jó hirit kereskedésben vásároltunk karbolmeszet és nem 5%, hanem 2°/o karbolsavat sem találtunk benne.

A karbolmész tehát megbízhatatlan, rendesen egészen hatástalan fertőtlenítő szer. — És mennyi visszaélést követnek el vele! Lássuk csak. R endesen földre, lépcsőkre, udvarokat hintik el, sőt szobában tartogatják.

A karbolmész azonban a karbolsavtól büdös. gyomrot émelyítő, Nem tudom, mindenki ugv van-e vele, de én utálom a karbolsav szagát. Ha egy szobá an megérzem, kellemetlenül hatreám; ha megérzem a zsemlyén, húson, akkor az nem Ízlik. Sok embernek még nagyobb ellenszenve van iránta, úgy hogy hánynak tőle, megrontják a gyomrukat. És igy mikor hatósági rendeletből elszórják azt az udvarokon, stb. akkor az ilyen házakban több olyan szerencsétlen természetű ember lehet, a ki rosszul lesz tőle, hány elromlik a gyomra és igy kivan téve a veszedelemnek, hogy a kolerát megkapja.

De még más hátránya is van a karbol- mésznek. Tapasztalhattuk ugyanis azt, hogy a hol a házmester elszórta a karbolmeszet, azt a helyet nem igen söprik. A csatornanyilások körül, látjuk, hogy ott hagyják hetekig az elhintett karbolmeszet nem söprik el, vízzel nem

öblítik fel és igy piszkos és tisztátatlan marad udvar,lépcső, csatorna rostély stb., s azokon a helyeken bátran megtapadhat a kolera bacillus, — mert — mint mondottam — az nem utálja a karból szagát. Jobban teszik vele. ha az udvart, lépcsőt szorgalmasan söprik, felmossák. Még egyet mondok, a miért a házi urak különösen megharagudhatnak a karbolmészre. Ez a karbolmész idővel mégis csak belekerül a csatornába. ott leüllepszik, iszap lesz belőle, bedugja a csatornát és a házi uraknak csak költségükbe kerül, mert a csatornát tisztitatniok kell.

Visszatérve a kátrányból készített preparátumokra ilyen preparátum még a krezol. Még nem igen ismeretes nálunk a krezol, Németországban azonban már erre is vannak gyárak és szabadalmak. Az úgynevezett „ acid um carbolicum flavum“ vagyis sárga folyós karbolsav rendesen szintén krezol, csakhogy karbolsav név alatt árulják. — A kresol kereskedelmi ára eddig alig volt x/5-része a karbolsavénak.

Fontos dolog, hogy a krezol sokkal hatalmasabb dezinficiáló mint a drága karból, s e mellett nem is olyan mérges, mint a karból. A mint a krezolnak ezeket a tulajdonságait németországi gyárosok észrevették, mindjárt pátenst vettek reá. Az egyik gyáros úgynevezett Solveolt és Solutolt csinált belőle, a másik gyáros azu. u. Lysolt. Ezt úgy készítik, hogy szappant felolvasztanak vizben és ebbe beleöntik a kresolt. Miért keveri a vizet szapannal?

Azért mert a. krezolnak az a rósz tulajdonsága van, hogy még nehezebben oldódik fel a vizben. mint a karbolsav. A karbolsavból ugyanis csak 5°/' -ot lehet felolvasztani vizben, több nemoldódik tél, hanem a fenéken marad, mint az olaj a felületen. A krezolból pedig csak 20/0, oldódik fel vizben. A szappanos vizben ellenben bőséges mennyiségben feloldódik. Azért a gyáros szappanos vizben oldja fel a krezolt és Lysol név alatt árulja legalább is tizszerte nagyobb áron, mint a mennyi a kereskedelmi értéke. Másik gyáros, híggal keveri a vizet. — Ebben is jól oldódik a krezol. — Az én la- batororiumomban meszet adtunk a vízhez, — ebben is igen jól oldódik a krezol; tehát könnyen készíthetünk vele jó és olcsó dezinficiáló szert.

Ha tehát valamely háztulajdonos olcsón és jól akar fertőzteleniteni. hozasson a szokásos, drága karbolsav helyett krezolt, oldja fel azt a mondott módon lúggal vagy mészszel kevert vizben és jó és olcsó dezinficziáló szert kap 50 gramm krezol feloldva egy liter lúgos vagy ae- meszes vizben legalább is két- sőt négyszerte olyan erős dezinficziáló szer, mint az 5%-os karbolsav-oldat s mégis alig 1 s—x/4-rész áru. A hatóságok is bölcsen cselekednének, hogy ha egy kis fáradsággal, utánajárással a drága karbolsav helyet házilagilyen krezol-keveréket csináltatnának.

Van még más kátrányból származó fertőtlenítő szer is: az u. n. nyerskarbol. Ez ká- tráuyszerü, fekete folyadék : jól dezinficiál “ De ennél is az a bökkenő, hogy nem oldódik fel vizben; azonbanluggal fel lehet oldani. A másik baj az. hogy a kereskedésbenrendkivül meghamisítják.

Ez a nyers karból mindenféle gyári hulladékok keveréke, azért könnyen meghamisítható. Ez a megbizhatlanság oka tehátannak, a miért a nyerskarból nem ajánlható. A hatóság azonban beszerezheti ezt megbízván egy nagy kereskedőt annak szállításával, a ki felelős a jóságáért. A nyerskarból egyszersmind kitünőenszagtalanitó. Egy rész nyerskarbol ezer- szerte annyi rothadó folyadékban elkeverve elfödi ennek bűzét.

A chlór mész ás nagyon jó szer, nem is drága, de csak frissállapotában felel meg a célnak, ha állott, akkor nem érsemmit Tehát magánosoknak ez sem ajánlható.

Használják a kénnel való füstölést is lakások fertőtlenítésére, úgy a mint hordók tisztítása is használatos. A kénezés azonban csak úgy ér valamit, ha nagy mennyiségben égetjük a ként pl. egy szoba kifüstölésére két-bá- rom kilót. A kénezés szakértőt kíván, — orvost, kitanult dezinfektort.

A legfontosabb dezinficiálót végére hagytam. Ez pedig a közönséges víz. Minden dezinficiáló szerek közt a legtöbb és legfontosabb szolgálatot a víz teszi, és vele hasznosság tekintetében csakis a levegő, vagyis a szellőzés versenyezhet. Yízzel bőséges lemosással, hígítással, leöntitéssel mindent lebet fertőtlenitni, — még a kolerás ürülékét is. Mindazáltal természetes, hogy a kolerás ürülékek, a kolerástól beszennyezett tárgyak fertőtlenítésénél nem elégszünk meg a lemosással, vízzel öblítéssel, hanem biz- tosabbandezinficziáló szerekhez folvamodunk, minők a fentebb elősoroltak.

A kolerás tárgyak dezinficiálasára nem elégszünk meg az egyszerű öblítéssel, lemosással. Ellenben akkor, amikor csupán tisztaság fentartásáról van szó, és nem a kolera bacil- lusok megöléséről,többnyire megelégedhetünk a vízzel mosásokkal, öblítésekkel.

És a hatóság is bölcsen cselekszik, ha megfontolással jár el a dezinficiálás elrendelésében. Akkor és addig, amíg csak tisztántartásról van szó, ne pocsékoltassa fölöslegesen a drága fertőtlenítő szereket — ne lövöldösse el a levegőbe a puskaporát, mint az értel-metlen és gyáva katona, mert arra nincs szükség, és a szerfölött súlyos terhet ró. De sőt az a kára is van az ilyen túlzó intézkedésnek, hogy az emberek kijátszák a rendeletet, és csak pro forma deziuficziálnak pl. karbohuésszel, hogy szaga legyen. így pedig alászáll a dezinficziálás módja

hogy akkor is. amikor már nem csupán tisztaság kedvéért, de a kolera baczillus megölése ez él jár a kellene hathatósan dezinficziálni, ekkor is csak úgy pro forma dezinficziáluak.

A hatóság ennélfogva a fertőzött, a kolerás tárgyak dezinficiálása rendelje el a költséges fertőtlenítő szereket, de ekkor bőségesen használtassa; egyébkor pedig, tehát a close- tek tisztán tartásara, udvarok, utcák tisztítására, elégedjék meg a bőségesen használt vízzel, mosással öblítéssel.

Ez az elv, a többet észszel mint erővel elve, különösen fontos szegényebb községeknek kolera ellen oltalmazásánál. Itt valóban gyakran meg kell elégednünk — ha értelmesen járnak el, teljesen meg is elégedhetünk — azzal, ha a legolcsóbb és legtermészetesebb dezinficiáló hatányokat applikálják: tisztaságra a vizet és szellőzést, a kolera-bacillusok megölésére pedig a tüzet, forro lúgot, meszet. Ezzel teljesen beérhetik. Leírtam röviden a fertőtlenítő szereket és módokat. Nézzük most. hogy mit kell dez- infíciölni ?

Magától érthető, hogy azt dezinficiáljuk első sorban és leggondosabban, a mi tényleg tartalmaz fcoUra-ürüléket, kolerabacillust, És itt megint értelmesen kell eljárni és a tul- ságoktól óvakodni kell, nemcsak azért mert az indokolatlan túlzás egyszersmind anyagi kárral jár, hanem mert elvonja az emberek és hatóságok figyelmét a valóban veszedelmes fertőző tényezőktől. Fertőztelenittink tehát fő- képen ürüléket, a betegnek szennyes ruháját, aruyekszékét es hasznait tárgyait, — végre szobáját, ágyneműjét Amit nem szennyezett be a kolerás, azt fölöslegesen fertőtlenítjük. És itt még egyet kell figyelembe vennünk; ha valamit be is fertőzött a kolerás, de az megszáradt, akkor egy pár óra alatt el is vesztette' fertőző tulajdonságát, mert a kolerabaeillus pár órán át kiszáradva elpusztul. És igy különösen tul- ságoskodás az ha kereskedelmi árukat gyanúsítanak kolera Karcolással s azokat égetik, dez- inficiálják, kitiltják, — vagy ha olynemü áruknak elfogadását megtagadják kolera félelemből. A müveit országokban és immár Magyarországon is, csupán a rongyokat és nedves, nyirkos árukat tiltják ki kolera idején (tehát pl. a meg nem szárított bőrt, sajtot vajat kaviárt, halakat), mert a nedves tárgyakon életben maradhat az esetleg oda tapadt kolerabaeillus, a száraz tárgyakon ellenben elpusztul. — Ha pedig valaki kap valami árut, s fél tőle, hogy kolerás, tegye ki a levegőre, szárítsa meg jól, s nyugodt lehet, hogy nem kap tőle kolerát.

Félénk és Ítéletre nem képes emberek megkívánnák, hogy forralják fel a Dunát, égessék fel a várost, hogy minden bácillust elpusztíthassanak.

Mit fertőtlenítsünk még a beteg íi i'ü- ékén s az általa fenyegetett tárgyakon kívül? IMindazt, amivel valamit és amit a szájunkba viszünk ; tehát kezeinket, evőteszközeinkeit álunkat, élelmünket. Ezt azért tegyük, mert hisz bár- honnét kerül is elő a fertőző anyag, azt fő