Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-10-09 / 21. szám
nyosou épitebdö kiállításról részletes tervezetet készített és nyújtott be a székes főváros tanácsához. Budapest, 1892. Október 9. Különfélék;. Visszaemlékezés. N. gróf több évig utazott. Első ismerőse, kivel visszatértekor hazájában találkozott X. báró volt , egykori jó barátja. Jó bor mellett ünnepelték viszontlátásukat, egyszerre a báró kérdezi barátját: „Emlékszik ön a gazdag Arnold komteszre — „Hogyne, kedves báró! Természetesen emlékszem arra a sovány, kancsal. szemű, vöröshaju szörnyetegre. Ilyen madárijesztőt életemben csak egyet láttam. Hát mi történt vele ?“ — „Oh semmi különös, kedves gróf, csak az, hogy elvettem és most a feleségem !“ Egy iga ári veteráiü., Lyonban, az ottani aggok raenedékházában él a világ legöregebb katonája. Lyonban született 1786. julius 28-án s így most éppen 106 esztendős. A vén .harcos már Napóleon tábornokkal Egyiptomban járt, később Spanyolországban táborozott, végig küzdötte az 1812. évi orosz hadjáratot és Beresiua mellett öt golyót kapott a testébe, melyek közül egyet máig is hord. Cambronne alatt résztvett a waterlói ütközetben és e sok viszontagságos harc dacára, még ma is ép és egészséges. Nem régen a Rhone- departement prefektusa meglátogatta az öreg katonát, a ki azt mondotta, hogy nem érzi öregségét és reméuyli, hogy még vagy 50 esztendeig elél. Az angol posta bizonyára egyike a legnagyobb közforgalmi intézményeknek a világon. Anglia főpostamestere több ember fölött rendelkezik, mint áz angol gyalogság főparancsnoka. A posta 126,000 személyt, férfit, nőt, fiút és leányt foglalkoztat. Rendes évi fizetéssel 10.000 nő van alkalmazva. 1891-ben ez a posta 2.767.500,000 levelet, 241.600,000 levelezőlapot és 495.300,000 újságot könyvet és csomagot szállított. 1882-ben még 86 levél jutott egy személyre, azóta azonban 500 millióval emelkedett a levelek száma, minek folytán ma minden Aiigolországban élő leiekre egy évben 46 levél, 6 levelezőlap és körülbelül 20 postacsomag esik. Még nagyobb az emelkedés a táviratoknál, melyek 1882. óta 32 millióról 69 millióra emelkedtek. Ezenkívül az angol postán a múlt é\ben 49 millió font sterlinget (több mint 500 millió forintot) utalványozott a közönség. Az ernyőkről Kináben már 1500 óta léteznek eső és nap ernyők; már az ezen időből való könyvek tesznek említést róluk. La- gard a hires utazó Ninive romjai között találta az első Baszrelifet, a mely egy királyt ábrázolt, kezében ernyővel. Iudiában is mindig a királyi méltóság jelének ismerték a napernyőt. A hercegek kisebb nagyobb rang fokozatukhoz képest ernyőket használtak, úgy, hogy ugyancsak erős emberek kellettek annak a tartásához, mely a nagyherceg feje fölé dukált. A király pedig többi címein kívül is használja: „A fehér elefán- sokuraés24 vernyő tulajdonosa“ stb.cimet.A Kínai császár m ég adászat alkalmával is maga előtt vitfeti a 24 ernyőjét, melyek részben selyemből, részben lakirozott papirosból készültek. John Hanvay, a londoni hospital alapitója, volt az első európai, ki 1756-ban oly bátor volt esernyővel az utcára lépni, a mi az utcai nép nagy mulatságára szolgált. Alapos félelem. VIII. Henrik angol király egy nemest küldött I. Ferenc, Francia- ország királyához és pedig egy nem épen hízelgő üzenettel. A követ, ki a francia király hirtelen haragját ismerte, kérte Henriket, hogy mentse fel őt e veszedelmes küldetéstől. „Ne féljen semmit“ — mondá Honrik nyugodtan — „ha a francia király elég merész, Ont megöletni, én az Összes hatalmam alatt álló franciákat lefejeztetem.“ — „Fenség, igen kegyes“ — feleié az angol — „de én mindazonáltal félek, hogy mindazon fejek közül egyik sem lesz képes pótolni az enyémet!“ BUDAI HÍRLAP. Hírek. Az embernek aggódva járnak kelnek az utcákon: — „Hány eset van?“ — „Hány halott van?“' — „Forralt vizet isztok-e?“ :— „Hol kapni jeget?“ — „Volt e már Budán kolerás ?“ — Ezek azon kérdések, melyeket egymáshoz intéznek az emberek. Elővigyázó ember nem is . megy át Pestre most: ide át mégis csak nagyobb a biztonság. Hanem azért a legrémesebb hírekkel ijesztgetik egymást: — Hallottad már a várban, az úri utcában volt egy kolerás eset! ? — Azt nem hallottam, de az Istenhegyen volt odakinn egy kolerás gyerek! — A várbeli elemi iskolában is volt már két eset. Még a táskájukat is ott tartották a gyerekeknek dezinficiálás végett. — Hát miért nem zárják be az iskolákat ? — Valószinüleg majd csak akkor, ha a kellő percent meg lesz. . — Miféle percent? — A szabályrendelet értelmében csak akkor csukják be ragályos betegség esetén az iskolát, ha a tanulók bizonyos százaléka esik a ragályba . . . — De hát azt akarják bevárni most is ? | Hiszen ez abszurdum! — Mi uem abszurdum, abból, a mit a hatóság csinál és nem csinál a kolera ellen ? —■ No én a gyerekeket itthon tartom. Más okos, lelkiösmeretes szülő is úgy tesz. De tényleg azért hála istennek még nem volt az iskolákban kolera: az Istenhegyi gyerek, meg a két várbeli is a gyomrát rontotta el. Az elöljárók nem tudják, hogy hol áll a fejük, a kerületi orvosoknak pedig már ringlispil van a fejükben, annyifelé keli futkosniok, intézkedniük. Persze nagy baj van a kiszállásolásoknál: csaknem mindenütt ki kellett: rendelni a karhatalmat. De azért az okos embér nem fél, hanem elővigyázó és követi az orvosok tanácsait. Ä „Budai Hírlap“ óvatossági szempontjából, minthogy több ember kezén megy át, az olvasóközönségre való tekintetből fertősst©lenitve van. Uj kaszárnya Budán. A II. kér. retek utcában egy vadász zászlóalj számára tudvalevőleg uj kaszárnya építését határozták el. Ezen munka elkészítését Hausmann Sándor 250.000 írtért vállalta el. Uj építkezések. A „budapesti tornaegylet“ választmánya elhatározta, hogy krisztinavárosi palotájához a Szt.-János utca és Szt - János tér felé fekvő telkén bérházat épit. Az építkezésnek természetesen a tagok kellemes nyári szórakozása, a kuglizás áldozatul esik, a mennyiben az építendő bérház a torna csarnok kertjét teljesen igénybe fogja venni. A villany Budán. Ganz és társa cég a főváros villany világítására illetőleg a vezetékek lerakására vonatkozó tervét, köziratban ismerteti a közönséggel. E terv szerint a vezeték Budán a Ganz utcától a Szarvas térig s innen a várba a Ferenc-József-kapúig lesz lefektetve. A Krisztina város, mely nyáron Budának legélénkebb város része, egyelőre csak petroleum lámpák fényében fog tündökölni. A kir. palotához vezető uj ut építésével kapcsosatban áll a Szarvastér le á- sása. E munkálatnak a terv szerint még ez ősszel kellett volna elkészülnie, a legújabb megállapodás szerint azonban majd csak a jövő év tavaszán fognak hozzá. Az uj főkapitány Budán. S é 11 e y dr. a fő- és székváros nj rendőr főkapitánya csütörtökön délelőtt a budai rendőrkapitányságokat sorra meglátogatta, egy részt, hogy azokat felülvizsgálja, de főleg, hogy meggyőződést szerezzen az ezen kapitányságoknál levő fogdák állapotáról és az azokban foganatosított fertőz- telenitésröl, az szóval egészségügyi intézkedésekről. A főkapitány mindent rendben talált. i Szerkesztői üzenetek. Gr. R. Minden héten ígérgeti, de csaknem kap- jnk meg a cikket?! Pénteken az eső miatt maradtunk el, de jövő hét elején jövünk számosán; V. — Katica. Azzal nem szolgálhatunk, mert az szerkesztőségi titok, az írónő maga kívánja inkognitóját megtartani. — Dehogy í Hisz azt a stílusáról láthatja ; különben első próbája volt. — Idus. A zsebkendő tolvajlás már nem új és nem is kriminális doloe. hogy, hogyan kaphatja vissza, azt nem tudjuk. — K. B. Gribó, kis község Sáros megyében, az egész 17 házból áll és 132 lakossá van, utolsó posta Sztropkó. — Károly. Ha van egy bejáratos ismerőse ee.on házhoz, kérje fel azt, hogy mutassa be magát. Más ex- pedienst nem ajánlhatunk. —r. R. —Az ördögárokra vonatkozó dolog nem felel meg a tényállásnak ; épen a napokban ej tetett meg ez irányban a vizsgálat. Félénk. A ki önnek azt mondá, hogy a vízben nem lehet kolera-babillus, az nem lehetett orvos! Hiszen ez már régóta ösmert dolog. Már a 30-as években befolyt kolera-járvány alkalmával tudták azt.1 a nép azért fógta rá az urakra, hogy a kutakat, megmérgezte és azért lázadt fel, mert tapasztalta, hogy a kútviztől kapta meg a kolerát. De sőt nemcsak a viz hanem a nedvesség egyáltalában erősen elősegíti a baeillusok teriedését. Hogy forralt vizet kell-e okvetlenül innia, az más kérdés. Elvégre iliatik szűrt vizet. De azért csak jobb, a mi biztosabb. Az, hogy egy ösmerőse szüretien kútvizet iszik elvből (? !) még nem bizonyít semmit. A 3-dik emeletről is már .eugrottak úgy, hogy semmi baja se történt az illetőnek, de azért az okos ember mégis csak a lépcsőn fog lejárni és nem leugrani. S. E—h Köszönjük szívességét ! — M, J Az érdekes cikket igen köszönjük. Bárha minél többször kapnánk szakavatott kezéből effélét ! A Duna jobbpartján lévő T. egyesületeket és társulatokat felszólítják, hogy a közönségre, nézve érdekes határozataikat, gyűléseikről szőlő tudósításaikat szíveskedjenek jókor beküldeni. A mennyiben azok nem üzleti hirdetés jellegével bírnának, szívesen vesszük át e közléseket mint a melyek közönségünket is érdeklik. ■"Tgggj A szerk. Hasznos tudnivalók. Budai képviselők: Áz 1. kerület országgyűlési képviselője : dr. Fáik Miksa (lakása V., Dorottya-utca 14. sz.) A II. kerület országgyűlési képviselője: dr. Darányi Ignácz (lakása IV., Koronaherceg-utca 2 sz.) A III., kerület országgyűlési képviselője Horváth Gyula (lakása IX., Lónyav-utca 7. sz.) Intézetek, látványosságok. Nemzeti muzeum: nyitva van naponként d. e. 9—1-óráig (d. u. 1—3-óráig 50 kr. belépti dij) és kedig: Vasárnapon váltakozva. Szerdán és szombaton péptár. Hétfőn és csütörtökön : a természet és néprajztár. Kedden és pénteken : régiségtár. M. kir. technológiai ipar muzeum. .(VIII. József-körut, szemben a népszínházzal.) Hétfőn ked, den, csütörtökön, pénteken és vasárnapon- d. e. 9—12-óráig és d. u. 3—5-óráig. Szerdán este pedig 7—9-óráig van nyitva. Szombaton egész nap zárva van. Kereskedelmi muzeum. Hazai termékek állandó kiállítása a városligeti nagy iparcsarnokban: nyitva van naponkint d. e. 9—2-óráig és d. u. 3—6 óráig (Vasár- és ünnep napon délután 20 kr. belépti dij) Egyetemi könyvtár (IV., Ferenciek tere 5, sz.) naponként 8— 12-óráig van nyitva. A múzeumi könyvtár (VIII., muzeum.) naponként 9—1-óráig van nyitva. A magy. kir. szabadalmi levéltár. (II. kér., Lánczliidtér 3 sz.) nyitva van naponként 9—12-óráig. Akadémiai könyvtár (V., Akadémia palotája, nyitva d. u. 3—6-óráig. Országos képtár. (V., Akadémia palotája) Szerdán, és pénteken és vasárnapon van nyitva 9—1-óráig. Történelmi arcképcsarnok (I. Budai várbazár) csak vasárnap d. e. 9—12-óráig van nyitva. Iparművészeti muzeum (VI. Andrássy-ut 69 szám) nyitva csütörtökön és vasárnapon 9—1-óráig. ■ A kereskedelmi tudakozó iroda és könyvtár. (Akadémia-utcza 12) nyitva naponként d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-óráig. Deák mauzóleum a kerepési-ut melletti teme. tőben megtekinthető: csütörtökön és vasárnapon d. u. 3—6-óráig. A - . Mentő egyesület állomása (V- Márkó-utca és Solyom-ütca sarkon) megtekinthető egész napon. . ...... Nemzetközi baromfiki állítás az Andrássy-utl Bellevuében ; nyitva egész napi Belépti dij 30 kr. Jakokey-kiállítás a műcsarnokban, nyitva d. e. 9-től d. u. 5-óráig. Betéptidij nincs.
