Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-10-02 / 20. szám

Budapest, 1S92. Október 2 BUDAI HÍRLAP. 6 szívélyességükért, rokouszeuvüknek ezen buzdító, lélekemelő nyilvánulásáért. Engedjék meg, liogy éu is szívből jövő istenhozzádot mondhassak : Isten önökkel — a viszontlátásig 1893 Május elsején !“ A zugó tapssal és lelkes éljen­zéssel fogadott szavak után távozott csak a közönség a színkörből, melynek ajtai utána hét hónapra bezáródtak. — Krecsányi társulatával Temesvárra utazott, hol Október elsején kezdi meg az előadásokat „Thermidor“-ral. Temes­várról Pozsonyba, onnan pedig ismét Budára fog jönni. * Baross Gábor élete cimü mű már teljesen elkészült s a napokban kerül nyomta­tás alá. Baross kimerítő, 6 ivre terjedő élet­rajzán és arcképén kívül tartalmazni fogja a munkás miniszternek tanulmány utjából Írott 14 és szüleihez vaskapui útja előtt irt utolsó levelét. Egy példány ára megrendelve vagy elő­fizetve 1 frt. Megrendeléseket még október kö­zepéig elfogad Petro vies László tanár Kis- Szebenbe (Sáros megye). Megjelenése után a mű­nek bolti ára több lesz. * Csíky premierje Béesben A bé­csi Kari színház okt. 1-én fogja bemutatni Csiky „Cifra nyomorúság“ cimü színművét. * A, kuruc nóták, melyeket Káldy Gyula gyűjtött Össze, a hangjegy piacon is meg fognak jelleni. Az I-sö füzet mely legközelebb napvilágot lát, 28 számot fog tartalmazni. * Az opera irodalom uj csilla­gai, kiknek müveit Sonzogno cég Becsben be­mutatta, nem arattak egyforma sikert. Lonca- vallo „J. Pagliacci“ cimü dalműve habár na­gyon tetszett, az udvari operában mégis csak rövidítésekkel fogják színre hozni. Muquoue „II Birichino“ cimü müve kevésbé tetszett; ze­néje kissé érzelgős. Ci Ica Ferenc „Tilda“ cimü operája sokkal nagyobb külső sikert aratott, mint a mennyit lármás és semmit mondó ze­néje megérdemelt volna. Néhány dala azonban figyelemre méltó. Legutóbb Giordaus „Mala­vila“ cimü műve tetszéssel fogadtatott, habár tárgya és zenéje egyaránt Traviátáraemlékez­teti. A Sonzogno cég különben a jövő évtől kezdve, évenként olasz opera újdonságok bemu­tatását tervezi Bécsben. Az első stagione 1893 október havában lesz. * i£ét magyar dal, ének hangra zongora kísérettel szerzé Tördesi Kálmán. „Sokan vannak a hivatottak de ke­vesen a választottak“ e szavakkal kell kezde­nünk, ha Tördessi Kálmán zeneszerzeményét ko­moly birálat tárgyává akarjuk tenni. — Zene- 3zerzeménynyel nyilvánosságra lépni a generál baszus ismerete nélkül legalább ismerész vállal­kozás. Van azonban a da oknak még más hibá­juk is, t. i. a dallamosság hiánya és a szöveg­nek rósz alkalmazása. Az első népdal oly be­nyomást tesz reánk, mintha valamely kórus II tenorját vagy I. baszusát hallanánk szólóban előadni; a második dalnak hibája az első három ütem kivételével — melyek azonban egy ismert igen szép népdalból vannak le­írva, — ugyan az, mint az elsőé. — A nép­dalok különben a szerző arcképével gróf Zichy Lívia úrnőnek ..a latvalói hódolattal“ vannak ajánlva. Ara 60 krajcár csinos kiállítás a Kunossy-féle zenemű nyomdát dicséri. Hírek. — Van hát új főkapitányunk! — Van ám. Milyen ember az a Sélley ? — Nem ösmerem úgy közelebbről, de a tisztviselőktől úgy hallom, hogy igazságos, k :p- zett ember és érti a dolgát . . > — No majd meglátjuk. A nemzeti szín­ház felment Becsbe: jól fogadták és nem he­lyezték vesztegzár alá őket pedig tartottak tőle u kolerás hírek miatt! — Hallottad mi újság ? — Nos ? — Mielőtt elmentek a nemzeti, színház beliek egy pert indítottak . . . — Miféle pert? — Becsületsértési és rágalmazást pert. — Ki ellen. — Hm. Azt nem merem így hangosan ki­mondani, mert az nagy, hatalmas LTr , . . — Ismertető jelei? — Sokat és bolondot beszél. — Hol? — A hol csak megjelenik, pedig minden lében kanál . . . — Aha! A közgyűlésen is mindenbe be- lekotnyeleskedik . . . — Igen, igeu !! — Nagyon szereti a „Magyar egyesületet“. — Igen, igen !! — Akkor már tudom, hogy kicsoda. De mit csinált az a szerencsétlen a nemzeti szín­háznak . . . — A múltkori közgyűlésen történt: ő persze megint nem nyughatott . . . — Pedig illenék egy kissé meghúzódnia a történtek után ! — Meghiszem azt! . . Szóval az utolsó közgyűlésen megint helebeszélt mindenbe, többek között a nemzeti- és nép-szinházak segélye kérdéséhez is szükségesnek látta éles elméjű megjegyzéseit tűrni és akkor azt találta mon­dani, hogy ő a nemzeti szia házban és attól tanult meg m agy árúi! — Akkor ércem a dolgot és cseppet sem csodálom, hogy ezért port iuditottak ellene a nemzetiek! — Hogyne! Hallottad már magyarul be­szélni ? — Mintha a fogamat húzták volna ! — Csak nem tud el lenni az öreg se- hogysem! — Nem fér a bőrébe ! Művész telep Budán. A művész körökben az az eszme merült föl, hogy a G e 1- lérthegynek a város felé forduló részén uj művész telepet alakítsanak, miután az epreskerti telepen már minden hely el van fog­lalva. Mondanunk is fölösleges, hogy ezen rész­nek fekvése, a páratlan kilátás a művészekre bizonyára vonzólag hatna s azonkívül ezen vá­ros résznek szépítéshez is az uj művész telep nagyban hozzájárulna. Öngyilkossági kísérlet e vár­ban. A múlt Hétfőn reggeli fél három óra táj­ban három egymásután következő lövés zaja riasztotta fel a Tárnok utca lakóit., A lövése­ket Kauda József vasúti hivatalnok intézte önmaga ellen : kettő közülök talált s a lövegek a mellüregbe botoltak. Á gyorsan elő hivott orvosok nyújtották az öngyilkosnak az első se­gélyt, a kit azután a mentők a Szent János kórházba szántottak a hol Ludvig Endre dr. igazgató főorvos megállapította, hogy a lövegek nemesebb szerveket nem sértették meg és így a sebesült felgyógyulása valószínű. Kanda álla­pota. A tényleg annyira javult, hogy nemsokára elfogja hagyhatni a kórházat. Ongyilkoságának oka felől az öngyilkos nem adott felvilágosítást a inspekciós rendőr tisztviselőnek, ki e fői ki­kérdezte és csupán annyit mondott, hogy ő „na­gyon szerencsétlen “ Természetes, hogy az ön- gyilkossággal kapcsolatban a legregényesebb hí­rek keltek szárnyra a várban. Tolvajok, a déli vasiítom. A déli vasút B^rzencze és Barcs közötti vonalrészén az utóbbi hónapokban egy rendszeresen működő toívajbandának jöttek nyomára, mely egy idő óta az áruval megrakott vasúti kocsikat foszto­gatta. Hosszas utánjárás Után sikerült a tolva­jokat, számszerűit tizenhármat Berzencén és vidékén lakó elzüllött emberek személyében le­tartóztatni. A lopások a berzeneei állomáson történtek oly módon, hogy az ott hosszabb ideig álló éjjeli tehervonat egyes kocsijairól az ólom- zárt eltávolították és a kocsiban szállított áruk­ból elhordták a mennyit csak tudtak. Napidijas házi urak, A napi lapok és az éle lapok sokat írnak a szegény napi- díjasokról, kik 80 kr. bér mellett másolgatják a nagyságos fogalmazó urak szellemi termékeit. A Sanyaró Vendelek nyögdécselése felhangzott már a legfelsőbb régiókig, helyzetük javítása érdekében azonban mindeddig semmi sem tör­tént. Pedig boldog az, ki hosszas koldulás után 8 hatosos állomást elnyerni képes volt annál is inkább, mert a két és három forintos dijnoki állásokat csakis 40 évi szolgálat után nyuga­lomba vonult nagyságos uraknak adják meg. A fővárosnál és államszámszéknél van akárhány nagyságos ur, ki nyugdiján felül tekintélyes vagyonnal rendelkezik sőt még háztulajdonos” is, azért hátralévő napjait dijuokoskodással tölti el, természetesen nem 80 krajcár napi dij mellett, mert a protekció a jobb dijnoki állásokat mind ilyeneknek juttatja. Ez pedig épen nem méltányos dolog, különösen ha tekintetbe vesszük, hogv az ilyen kedvezések igazán földhöz ragadt sze­gény emberek rovására történek. Kívánatos volna, ha ily fajta vagyonos emberek kapzsir ságát némileg fékeznék s ily magas napidijak megszüntetésével az. igazi Sanyaró Vendelek sorsának enyhítését komolyan tervbe vennék. A lipótxnező fejlesztése ügyében megbízott küldöttség: Emich Gusztáv, Nie­der m a n n Gyula dr. R a d o c a János dr. és Palóci Antal tanár f. hó 28-án tisztelgett Kammermayer kir. tanácsos polgá nesternél. Emich Gusztáv tolmácsolta az ötven nyaraló és telek tulajdonos által aláirt kérvényt, mely­ben a lipótmezei, vasút kiegészítését a vidék utó­hálózatának rendezését s végre a tervbe vett népliget létesítését sürgetik. A polgármester megígérte, hogy a kívánalmakat minden alkal­mas módon és helyen támogatni fogja. Névnapi ünnep. Garancsy Mi­hály min. titkár és az 1. kér. polgári kaszinó titkárának nevenapja alkalmából jó barátai és a kaszinó tagjai vacsorával egybekötött kedélyes összejövetelt rendeztek. Körülbelül ötvenen vet­tek részt, kik közül elsőnek Peringer Ferenc üdvözölte az ünnepeltet, utána Kertész Aba dr. humoros felköszöntő kíséretében az egybe­gyűltek nevében értékes pipát nyújtott át Ga- rancsvnak. A vidám hangulathoz nagyban hoz­zájárult a „Harmonia“ dalegyesület előadása, számos felköszöntő és a cigány muzsikája. Ga­rancsy Mihály, ki különben ismert szerénysége és szeretetreméltó modorával úgy hivatalában, mint magán életben a tiszteletet egyaránt ki­érdemelte, fogadja a mi részünkről is őszint1 szerencse kivánatainkat. .Eljegyzés. Dr. Batizfalvy István Zoltán egyetemes orvostudor, L főorvos, a 8-ik honvédhuszárezredben eljegyezte Fi tt] er Ma­rikát, Fittler Dezső ügyéd leányát Tatán. Családi ünnep. Kempelen Géza miniszteri titkár vendágszerető házában, f hó 24-én (szombaton) családi ünnep folyt le. Ott voltak a háziasszonyon Kempelen Gézáién kívül özv. Bélányi Ferencná úrnő, valamint a. házikisasszouy Kempelen Etelka, Borota Emilia. Kovács Etelka, Beláoszky Elvira, Vaáz Paula és Ottilia kisasszonyok. A vacsoránál Bénáid Emil és Stuchlv Miksa tósztokat mondottuk. Vacsora után a vidám társaság táncra perdült és csak reggel felé oszlott széjjel. A budapesti polg. lövész-egye- SÜIet uktóber hó 9-én, vasárnap délután 4 óra­kor saját egyesületi helyiségeiben (II. kér. Nagy Rókus-utca végén) rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. A vásasztmány azon egyhangú indítványa, hogy a boldogult főlövészmester: Erczhegyi Ferenc temetke­zési költségei — a boldoguitnak az egylet körül 23 éven át szerzett elévülhetlen érdemei elismeréséül — az egylet által viseltes­senek. 2. A főlövészmesteri állas = s esetleg azon tiszti állások betöltése, me­lyek a főlövészmesteri választás folytán netalán megüresednek. — Ugyancsak a lövész-egyesület október hó 16-án, vasárnap reggeli 8 órától szakadat! anul alkonyaiig tartandó zár- és libalövészetet rendez, melyen a dijak ki fognak osztatni. Ugyanakkor a két tekepályán versenytekézést tartanak, a hol a teke pálya-bizottság intézkedik megfelelő dijakról. - Az egyesklet tudatja tagjaival, hogy az, ez idei szoba-lövészet kezdők számára ugyanakkor nyí­lik meg, és azontúl minden vasár- és ünnep­napon délutáni 3 órakor Déván Károly lövész­mester ur felügyelete alatt fog megtartatni. A

Next

/
Thumbnails
Contents