Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-05-29 / 2. szám
BUDAI HÍRLAP. 4 Ö-budai színészet. Ó-budán Károlyi Lajos színtársulata iránt folytonos érdeklődést tanúsít a közönség! Igaz ugyan az is, és az igazgató dicséretére legyen mondva, hogy műsorában a legjobb című darabok vannak felvéve, melyek hivatottak arra, hogy a közönséget a színházba vonzzák. így a múlt héten „A Csókon szerzett vőlegény,“ „Fedóra,“ „Válás után, “ „Ripp vau Winkle,“ „Falu rossza,“ és „Eleven ördög,“ ment telt ház előtt. Különösen tetszett, az eleven ördög címszerepében Pajor Emilia asszony, kinek ez legjobb szerepei közé tartozik. Medgyesy Erzsikét kedves játékáért tisztelői virágcsokorral lepték meg. A Falu rosszában K ú n Aranka mutatta be magát Eoiiska szerepében előnyösen. A többi szereplők is mind oda hatnak, hogy egybevágó játékuk által az előadás egyöntetűséget előmozdítsák. Jövő héten már az új arénában fognak játszani. Művész estély aa epreskertijei!. Sikerűit estélyt rendeztek művészeink, f. hó 23-án az epreskertben az árvamegyei Ínségesek javára. Az ünnepély várakozáson felül jól sikerült a borsos belépti dij dacára, anyagi tekintetekben is. A napi sajtó részletes tudósításokat hozott az estélyről és mi csupán azt akarjak mondani, hogy talán jó volna megismételni szerényebb belépti díj mellett, hogy ekként a kevésbé tehetősek is gyönyörködhetnének, egy ilyen ünnepélyben. A rendezőség különben mindent megtett, hogy a nagyszámú közönség igényeinek kellőképpen megfelelhessen és célját úgy tapintatossága, mint Ígért programmjának pontos beváltása által el is érte. A budai színkörbe». az elmúlt héten változatos volt a műsor A „kis doktor“ című felmelegitett ócskaságon kívül ,Trikosch és Ca colét “-ben, ebben a mulatságos francia bolondságban kacagtatta a közönséget: Gyöngyi Izsó és Kovács Mihály. „Rip van Winkle“- ben Ledofszkv Mariska Lisbetjét ösmerjük régebben. Pintér, mint Rip-Rip szintén ös- merös tavalyi vendégszerepléséből.Az epizód szerepek is igen jó kezekben voltak. Csütörtökön a „Kis Madaram“ került szinte igen jó előadásban. Serédi Sarolta igen ügyes „Kis madár“ volt, meg is tapsolták dalait. Pénteken a „Peles- kei Nótárius“ kalandos utazását nézte végig a publikum, ma szombaton pedig LukácSv Sándor uj kiállitásos darabját a „Kurta szoknyásodat adják először. Erről az újdonságról lapunk jövő számában referálunk. Közönség szép számmal volt egész héten át, vasárnap és áldozó csütörtökön pedig zsúfolva volt a színkör. Budapest, 1S92. Május 29. A. hidkérdéshez. Régi óhaj, hogy újabb hid építtessék, még pedig az eddigi tapasztalatok felhasználásával, az elkövetett hiba elkerülésével nem a város valamelyik szélén, hanem ott, a hol lehetőleg megfelelhet a kitűzött célnak, a mi nem lehet egyéb, mint a két városrész szoros egyesítése. A buő hidoszlopnak tehát, ha előlegesen csak egy újabb hid készülne, a Rudas-fürdőn akii semmi esetre sem szabad épülnie, ha mellék- tekinteteknek a közérdeket feláldozni nem akarjuk. Ezt bőven vitatni annál fölöslegesebb, mert azok is a kik megmagyarázhatatlan okokból ezt a hidat el akarják odázni, ennek a hídnak legégetőbb szükségessége ellen semmi okot sem tudnak felhozni. Kétségtelen, hogy ezen ruáasfürdői hídon kívül még más hídnak, sőt hidaknak építését is elvárjuk, de hogy első sorban a rudasfürdői építendő, az ellen komoly szó nem férhet. A pénzügyminiszternek egy évet meghaladó idő előtt tett kije 1 e n t é s e s z e r i n t mind a belváros- r u d a s i, mind a vámháztér-lág y m á~ n y o s i hid építését az idei tavasznak elején meg kellett volna kefz- d e n i. Azt az örvendetes kijelentést is tette volt akkor a pénzügyminiszter, hogy mind a két hidra meg vau a pénz-fedezet. Ezek dacára sem épül még egyik hid sem, de sőt Kováts József országgyűlési képviselő ide vonatkozó, mintegy 6 hét előtt tett interpellációjára sem siet a kormány a várva várt választ megadni, és a közönség aggodalommal tekinti a hid sorsát, annál inkább, mert a közmunkák tanácsának oly irányú felfogásáról értesült, a mely szerint a rudasi Ilidért „lelkesülő“ közmunkatanács elegendőnek tartja, ha ez a hid a 90-es évek dereka táján, a század vége felé adatik át a közforgalomnak, nem zárván ki azt, hogy előbb is történjék valami: gyalog hidi közlekedés teremtése! Kötelessége a publicisztikának az ügyet sürgetni, tolmácsolni a közönség élénk kívánságát, mert hiszen a fél milliónyi lakosságot meghaladó főváros érdeke, fejlődési képessége forog szóban. Es ha van olyan fővárosi kérdés, a melynek fontossága kihat az egész országra, úgy okvetlen olyan Budapest közlekedési viszo nyalnak kérdése, különösen, ha az olyan forgalmi vonalat érint, a mely a két a természettől elválasztott városrészt, egy várossá forrasztja. És ennek a feladatnak ma hasonlíthat- lanul fokozottabb mértékben felelhet meg a Dunán vert hid, mint évtizedik előtt, a mikor még közúti vasút hiányában a hídon csak gyalogszerrel, kocsin, vagy lóháton lehetett átkelni. Nem csoda, ha látva a hosszas gyülésezé- seket, halogatásokat, a polgárság csüggeteg lesz, és egyéb magyarázatát nem tudván adni a dolognak, magánérdekek rugóit kutatja. Nem mellőzhető körülmény, hogy a bel- város-rudasi hid mind a tiz fővárosi kerületre nézve nagyobb horderejű bármely más tervbe vett áthidalásnál, mig a vámháztér-lágymányosi hid a város egyetlen részére sem helyez nagyobb előnyöket kilátásba. Tehát nem három, négy városzrész, hanem az egész főváros érdekei követelik meg a rudasi összeköttetést. Hiszen a hid, természetesen a rajta keresztül vezető vaspálya támogatásával, a főváros távol eső részeit egybekapcsolván, a főváros közlekedési rendszerének igen nagy hézagát tölti ki, hibáját igazítja meg, s a tervezett hidoszlopok körüli első tekintet meggyőz arról, hogy a két város egyesítésének össze- hasonlithatlanúl nagyobb lökést ad, mint a másik, melyet a vámház táján terveznek s a mely így főleg a Ferencvárosnak látszik érdekében lenni. De épen a jelenlegi vasúti hálózat a Ferencvárost már is szorosan egybeköti azon vonallal, mely a hídon át folytatódnék a kere- pesi-út sarkán levő vasúti kereszteződésekből kiindúlva. Tehát már a vasúti hálózatnak a Duna jobbpartjára való kiterjesztése céljából is a népes, eddig a Duna által egymástól elszakított részeket szelő vonal kétségtelen hasznosabb sikerű más vonalnál. A hol pedig nagy folyamon kell a közlekedési vonalat átvezetni, ott kétszeresen meg kell gondolni, hogy okvetlenül a legcélszerűbb ponton vihessük a pályát; mert ha egyik utcán vezetett vasút nem telel meg elegendően céljának, a közeli utcában is könnyen építhető új vonal, de a Dunán át csak ott, a hol hid van. A mi az egész város forgalmát, iparát emeli, annak haszna kihat az egész területre, az egész lakosságra. Ugyan micsoda hasznot húzna abból a Ferencváros, ha a többi fontos városrészek elnyomorodnának, vagy meg volnának fosztva attól az előnytől, attól a fejtöréstől, a melyre hivatvák, ha a központi indóháztől a Rudasfürdőig s onnét a fogaskerekűig futnának megszakítás nélkül a sínek a pesti élet egyik, főüterén és a budai oldal nagy részén keresztül P Hiszen a vámháztér-lágymányosi hídnak fő feladata az volna, hogy a budai részekhez könnyebben hozzáférhetővé tétessék, és viszont a budai lakosság hozzájuk gyorsabban eljuthasson; már pedig erre nézve mindegy akár a pesti, akár a budai parton kell egy darabig haladnia a vaspályán, vagy másképen akár személynek, akár a tehernek. Az az aránylag csekély forgalom, a mit a Gellérthegy egy része és a lágymánvos nyújthat elenyésző csekély nemcsak, ha az egész fővárost, hanem akkor is, ha csak a Ferencvárost veszszük tekintetbe. De sőt ha előnyt nyújtana is a ferencvárosiaknak a vámháztéri hid elsőbbsége ennek a városrésznek lakossága sokkal jobban kell, hogy becsülje a főváros érdekeit, sem hogy a főváros kilenc tizedrészének kárán, a főváros fejlődésének megakadályozásával akarna boidogúlni. Még azt akarjuk megemlíteni, hogy a belvárosi hid minden irányú fontossága mellett még közegészségügyi tekintetek is szólnak, mivel a Krisztinaváros egészséges levegőjű vidékeit igen közel hozván Pesthez, az itteni állandó lakhatást lehetővé teszi minden foglalkozást űzőnek. A mint azt egy orvosi szaklap, a „Közegészségügyi Szemle“ múlt évi júliusi füzetében nyometékosan fejtegette. Azt hiszszük nincs ok a csüggedésre. Megvagyunk győződve, hogy a kormány válasza a Kováts-féle interpellációra nem lesz más, mint az, hogy a belvárosi hid még a nyár folyamán épülni fog. Oly sürgős e kérdés, hogy azt elodázni hacsak hónapokra is, a főváros érdekeit sértő súlyos múlasztás volna. (A—di A—/.) Az első kerületi fővárosi bizottsági tagok kérvénye a várban építendő kúriai palota ügyében. Nagyméltóságú m. kir. Miniszterelnök Úr! Midőn a főváros I. kerületének küldöttsége f. é. február havában Excellenciád előtt tisztelgett és aggodalmának adott kifejezést a vár jövő állapota fölött, mely a kir. törvényszék bűnfenyítő osztálya és a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium elhelyezése folytán még szomorúbbá válland, Excellenciád biztosítani kegyeskedett e küldöttséget, hogy a várat, már mint a fejedelmi palota környezetét is elejteni nem lehet, s hogy a minisztertanács el is határozta, hogy a m. kir. Kúria fog a várban a kir. lak közelében elhelyezést találni. Excellenciádnak és a magas kormánynak ezen szándéka, mindeddig más fontos országos érdekek által háttérbe lett szorítva, miután azonban a vár állapota már jelenleg is tarthatatlan, magunk is foglalkoztunk a kir. Kúria áthelyezésének eszméjével és most egy alázatos javaslattal bátorkodunk Excellenciád elébe lépni, bogy így ezen kérdésnek tárgyalása és tanulmányozása meg legyen indítható. Hogy a m. kir. Kúria a budai várban át legyen helyezhető, itt e célra egy alkalmas a. kir. lak közelében fekvő területet kell megszerezni, s azon egy új a kúria céljának megfelelő épületet kell emelni. Legalkalmasabbnak kínálkozik e célra azon 4 házból álló tömb, mely szemben a m. kir. honvédelmi minisztériummal a fehérvári kapú és József főherceg palotája közt terül el. Ezen 4 ház a fővárosi közmunkák tanácsa műszaki osztályának kisajátítási becsűje szerint kerülne 140,000 írtba. A telektömb, ekként az állam tulajdonává leend, mely a tervvázlat szerint — a szabályozás folytán eleső részlet számítása után 097 □ ölnyi területtel birand. Ezen telektömb, mely 3 oldalra utcai homlokzattal bir, a houvédminiszterium felé József főherceg
