Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-08-28 / 15. szám
Budapest, 1892. I. évfolyam lő. sz. Vasárnap, augusztus 28. Elöíiüetéai árak Egész évre 4 frt 40 kr., 6 hónapra 2 frt 20 kr., 3 hónapra í. írt 1^ kr. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : Andreánszky Jenő. SserkesMtöaég; és kiadóhivatal: I. Bécsika u-tér 7. ss. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes szám ára 10 kr.-- ■ --- ■ " • -■ - ....... .-------------------^ Felsőbb leányiskola a várban. A budai szülőknek egy régi óhaját teljesítette a fő- és székváros tanácsa, midőn számos érdekelt szülő kérelmére a várbeli polg. leányiskolát V. és VI. (felsőbb leányiskolái) osztályokkal kibővíteni határozta. A tanács nem zárkózhatott el az általunk felhozott nyomós okok elől s a kérelem teljesítése által nagy mértékben kötelezte le magának a szülőket. Ismeretes dolog, hogy a leányok, kik 6 éves korukban kerülnek az elemi iskola első osztályába, 14 éves korukban végzik el a polgári iskolát, vagyis épen abban az életkorban, a melyben az Ítélő képesség kezd erősbödni s mely ennélfogva legalkalmatosabb komolyabb tanulmányok folytatására. A leánykák magok is érzik ezt és nagyon nehéz szívvel, könnyes szemekkel mondanak Isten hoz- zádot az iskolának. Százszor meg százszor kérdezték, sürgették: mikor lesz már V. meg VI. osztály? A gondos szülő nem határozhatta el magát arra, hogy leányát a pesti oldalon lévő felsőbb leányiskolákba küldje tudatában annak, mennyi erkölcsi és egészségi veszélynek van kitéve a hosszú úton; valakit pedig kísérőül felfogadni annyira megdrágítja ezen különben is drága iskolák látogatását, hogy le kell róla mondani. így történt aztán, hogy sokan önkényt ismételték a IV. osztályt, vagy pedig beléptek, ha ugyan sikerűit, a tanitónőkópezdébe, holott Iiem is szándékuk a tanítói pályára lépni s mmd e helytelen lépés csak azért történt, iport nem volt hozzáférhető felsőbb leányiskola; Ezeknek előre bocsátása után áttérhetünk azon kérdésre: Mi a felsőbb leányiskola célja és alapelve? A felsőbb leányiskola célja, alkalmat nyújtani arra, hogy benne társadalmunk női tagjai élethivatásukra szükséges általános műveltséget szerezhessenek. E cél elérésére, mind a tanrendszernek és a tantervnek megállapításánál, mind az egész oktatás meneténél, mind a növendékek felvételénél a következő alapelvek szolgálnak irányadókul: 1. Az iskola növendékeinek lelkét a jó, a szép és az igaz iránt valósággal megnyerni iparkodik s gondosan kerüli mindazt, mi csak álműveltséget eredményezne. 2. Kerüli továbbá a műveltség minden luxusát is és csak azt tanítja, a minek ismeretére nem csupán néhány növendéknek, hanem általános műveltségük érdekéből mindazoknak szükségük van, kik ezen tanintézetbe lépnek. 3. A nevelés, oktatás és tanítás mind célját, mind módzserét, mind a tananyagot illetőleg a positiv életviszonyokhoz és mindenek előtt a női egyéniséghez s ennek jogosult snjátlagosságai- hoz alkalmazkodik. 4. A tantárgyak s a tanítandó ismeretek mennyiségére és mértékére nézve még a következő szempoutok irányadók, u. m.: a) hogy csak az és annyi taníttassák, a mit és a mennyit az egyes tanfolyamokban a rendelkezésre levő idő áJatt s a növendékek előképzettsége szerint, kellő alapossággal lehet megtanítani, még Pedig úgV hogy a tanulók a tanultakat prtsék is és adandó alkalommal megfelelő biztossággal alkalmazni is tudják. b) A főcél nem az, hogy a tanulók különféle tárgyakból sokféle ismeretet szerezzenek: hanem az, hogy a tanfolyam bevégeztóvel egy bizonyos körű, kerek- ded egészet alkotó s részeiben összhangzó műveltséget nyerjenek; úgy, hogy ezen összhangzatos műveltségükből, mint alapból, majdan határozott életnézetük és szellemi önállóságuk fejlődhessék ki, s hogy magasabb műveltségű, a hazát szerető s hivatásukat minden körülmény közt jól felfogni s betölteni tudó nőkké váljanak. c) A módszert illetőleg tekintetbe veendő a tanulók szellemi felfogásának nemükből eredő sajátlagossága sgyőngó- debb testi szervezetük, melyek következtében főleg a felsőbb osztályokba járó növendékekkel szemben, nem léphetni fel oly mérvű követelésekkel, mint minőkkel hasonló korú fiúk irányában fellépni szoktak. A tárgyak tanításánál mindig különösen kiemelendő az, a mi a nőknél a már különben is nagyobb mértékben feltalálható szép- és erkölcs^ A „BUDAI HÍRLAP“ TÁRCÁJA, A bugyeláris. A felső magyarországi h . . . i fürdő- j ben, napok óta egy ujonan érkezett vendég ké- i pezi a beszéd tárgyát a fürdő .fiatalsága közt. 1 Mintegy 28—30 év körüli férfi lehet. Ma- | gas férfias alakja, fényes barna haja, nyilt. — j egy kissé ugyan sápadt arca, azonkívül elegáns megjelenése, kíváncsiságot keltő zárkózottsága, mind magára vonta a figyelmet. De hát ki lehet? E kérdés különösen élénken foglalkoztatjá : a fürdő bárom fiatal hölgy vendégét: Erzsikét, | Annát és Ellát. A gyanutkeltő kérdezősködést félretéve igyekeztek megtudni kilétét, később a i fürdőszemélyzettől megtudták, hogy p . . . i | ügyvéd. De mért oly zárkozott? Mért nem érint- j kezik senkivel; mért nem volt ott a szombati hangversenyen, mért nincs soha a közös társalgóban ? És mégis meg kell őt ismerni, de hát hogyan ? ! A találékony Annácska fejében legelőször j támadt a kisegítő gondolat. — Holnap — szólt j — mikor a reggeli sétákon rendesen találko- J zunk vele, egyikünk elejti előtte zsebkendőjét vagy a napernyőt, ő udvariasan fölemeli, mi megköszönjük, — neki csak kell rá valamit válaszolni ! Igaz ugyan, hogy ez nagyon is rövid párbeszéd volna, de még mindig elegendő alkalom arra, hogy esetleg bemutassa magát. Az indítvány lelkesült örömmel fogadtatott a barátnők részéről, s a három lány avval a megnyugvással tért pihenni, hogy holnap bizonyosan meg lesz kötve az ismeretség, Igen ám! csakhogy majdnem minden nőnél hiányzik a vállalkozási képesség. Már két nap múlt el anélkül, hogy történt volna valami. Ha a sétánál jönni látják, vége a lányok bátorságának, merésznek találják a kivitelt. — Ha ma sem végzünk semmit — duzzog Annácska — úgy manó vigyen minden ismerkedést, ott a tény vek közt már is látszik alakja, néhány lépés csak s itt van; Ella rajtad a sor — mondja sietve — te mégy el mellette! Már egész közel van s Ella arcán még mindig az a kétségbeejtő vonakodás; egy gyors elhatározás tehát s Annánál nem lévén egyébb, pénzes tárcája csörömpölve hull az ügyvéd lábai elé. De óh átkozott véletlen! A tárca könnyű zárja fölpattan s a nemrég fölváltott 5 frtos 20 krajcárosai szerteszéjjel gurulnak a park lejtős utján. E nem tervezett véletlenre, a két \ leány nevetését visszatartva tovasietett, mi Annácska fülig elpirulva szedte össze pénzét, az ; ügyvéd segédkezése mellett, ki most szörnyű boszankodására csakugyan segített neki s kinek I ez idő alatt volt alkalma alattomban Anna szép ; kék szemébe nézni s végtelen zavarán gyönyörködni. Kitörő kacaj fogadta Annát visszatértekor, ki bosszúsan csak azt rebegte: Legalább ott, hagyott volna a faképnél. Átkozott bugyeláris! * * * A Stefánia-villa ajtaján kopogtatás hallat- I szik s egy közönyös „szabad“ kiáltásra fölnyi- i lik az ajtó s Anna meglepetve látja maga előtt i a tegnapi lovagot, Halmi László ügyvédet — J mint. a hogy ez magát a mamának is bemutatja. | Nyugodtan beszéli el, hogy a sétáról visszatérő- , ben a tegnapi találkozás helyén egy ezüst fo- í rintot talált még a porban s ezt kimondhatat- ! lan örömére szolgál személvesen átadhatni. Anna arcán sem volt már látható a tegnapi zavar, nyugodtan szemléli az ügyvédet. Mily szép ily közelről! M'lyen szépen beszél! A séták ezóta más alakot öltöttek, a leánykákhoz csatlakozott mindig László is. Mily kellemes séta esik ott a hűvös fenvvesben s mily kellemesek ezek, különösen Annára nézve!
