Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)

1904-09-30 / 25. szám

25. szám BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal. jobb is, hogy nincsen. A katholikus napilapok, ha okuk nincsen is, mindig adnak egy-egy barackot a kálvinistáknak s igy lehetetlenné teszik, hogy kálvinista ember azokat járassa. Tisztességes kálvinista ember a katholikus érdekek védésében éppúgy részt vesz, mint részt vettek a hazafias katholikusok a protestáns sérelmek idején azok orvoslásának sürgetésében. A mi hiábavaló torzsalkodásunk csak a zsidó­nak használ. Arra törekedjék inkább a katho­likus sajtó, hogy zsidó cégeket ne hirdessen. A szökött katona ígérete. Azt olvassuk, hogy egy szökött orosz zsidó katona azt mondotta volna, hogy ő és még több ezután elszökendő oroszországi zsidó katona Magyarországot választja hazájául. Ebből semmi esetre nem kérünk. Nekünk annyi zsidó is sok, ami itt van már. Ha a zsidók az orosz had­seregben nem szeretnek szolgálni, ez az ő dolguk, de hogy az orosz hadsereg katona- szökevényei itt honosuljanak és diplomáciai összeütközésekre szolgáltassanak alkalmat, az ellen tiltakozunk. Jobb, ha a zsidó fogy, mintha szaporodik. Építsünk a vakok számára otthont. Hazánk 20.000 vakja közül mintegy 180 mint kiképzett vak iparos keresi mindennapi kenyerét. Szegények nap nap után reggel 7-től este 7-ig a műhelyben szorgoskodnak, hogy megkeressék az életfentartás első és legszükségesebb kel­lékét : a pénzt. Olyiknak felesége és családja is van s bizony-bizony roppant nagy küzdelmet kell kifejtenie, hogy betevő falatjáért ne szorul­jon másra. Nap-nap után van alkalmam látni őket; minél inkább bámulom szorgalmukat és ügyességüket, annál mélyebben érzem szivem­ben, mi lesz ezekkel a szegény halandókkal, ha munkaképtelenné válnak. Vájjon hol fogja le­hajtani a fejét annyi küzdelmes munkában telt év után, ha testi ereje felmondja a szolgálatot. Istenem, beh szomorú jövő felé nézhet egy ilyen sorssujtotta egyén. Mert annyit nem képes ke­resni, hogy későbbi éveiben esetleg megtakarí­tott garasaiból meg tudjon élni. Jegyezd meg szeretett embertársam, a vaknak testi ellentálló képessége a szakadatlan munka iránt nem oly szívós, mint a mienk. Neki sze­génynek már alapjában meg van támadva egész costructiója éppen fogyatékosságánál fogva. S még a mi gyermekeink lótnák, futnak, hol ide, hol oda ficánkolnak, tornásznak, korcsolyáznak, táncolnak, vívnak, s többféleképpen erősitik, vagy mondjuk előkészítik testüket, az élet ezernyi bajával-jajjával szemben, addig a sze­rencsétlen vak, ki a mi embertársunk és fele­barátunk, mindenből ki van zárva, vagy ha al­kalma is volna: vaksága oly akadályt képez, hogy mindezekből egyet is alig valósíthat meg. Érthető tehát, a vak testi erejének és ellent­álló képességének aránytalanul csekélyebb volta az épérzékü emberekével szemben. Európa nyugati culturális államaiban ezt már néhány évtized előtt a nemeskeblli emberbará­tok átértették s anyagi áldozatokat nem kiméivé gondoskodtak végnapjaik tisztességes lefolyásá­ról. Nem légből kapott állítások ezek, meg­győződhetik a szives olvasó mikénti ápolásuk­ról, ha felkeresi egyebek közt a prágai Frantiskó Josefinumot, Párisban az elaggott vakok házát és Bécsben a férfi- és nő-otthonokat. Nálunk ilyen otthon, hol a munkából kidőlt vak, kit nagynehezen felneveltünk s mint ön­érzetes egyént, kibocsátottunk az életbe, nyu­galmat és pihenést találna öreg napjaira, ezideig még nincs. Midőn ezen ügyben felemelem hozzátok esdő szavamat, kiknek az anyagiak­ból az elegendőnél több jutott, ne gondoljátok, hogy pénzeiteket haszontalan célra fordítjátok, mert a cél, melyet elérni 20.000 vak érdekében legszebb kötelességünk, nemes és magasztos. El kell ismernünk, hogy hazánk közönsége, a fogyatékosok, különösen pedig a vakok iránt meleg rokonszenvvel viseltetik s őket utón, útfélen részesíti némi alamizsnában, olykor nevelés-tanítási czélokra ezreket áldoz, amire még mindég szükség van, de ne feledjék, hogy ezáltal csak fele munkát végeztek, mert a vak­nak öreg napjaiban nincs hová hajtani a fejét, s kénytelen lesz magát, emberi mivoltunkat annyira lealázó koldulásra adni. Bízzunk kedves vak munkatársaink a jó Isten segedelmében, ki minden nemes, szép és hasz­nos célért küzdőket meghallgatja s reméljük, hogy jó magyar hazánk polgárai meghallgatják kérve esdő szavunkat s áldozatkészségükkel lehetővé teszik egy Budapesten felállítandó vakok otthonának létesítését. E czélra szánt nemes adományok a Kisbirto­kosok Földhitelintézete igazgatóságának külden­dők be, (Budapest, V., Géza-utcza 2. sz.) mely intézet szives volt más címen is begyült ado­mányokat teljesen díjmentesen kezelni. Herodesz Károly a vakok budapesti kir. orsz. nevelő és tanitóintézetének igazgató tanára. Általános és részletes oktatástan férfi- és nőtanitóképző-intézetek számára. Irta: Dreisziger Ferencz. Dreisziger munkája az eredetiség oly tulaj­donságait tárja elénk, amely tulajdonságok az idevágó szakirodalomban ennek a műnek az önállóságot nem csekély mértékben biztosítják. A mű szelleme minden izében vallásos és hazafias és a két iránynak szerencsés egyesítése, kellő kifejtése, s a tanulók álláspontjának meg­felelő előadása által nevelőleg fog hatni a leendő tanítókra és a műnek minden olvasójára. E munka alkalmas arra, hogy az a tanító- és tanítónő- képzőkben tankönyvnek fogadtassék el. Meg­jelent a Szent-István-Társulat kiadásában. Ára 2 korona. 1 százalék, a többi egyéb vallásu. A születési arány kedvező a római katolikusoknál és evan­gélikus reformátusoknál, kedvezőtlen a zsidóknál és ágostai evangélikusoknál. Tavaly 215 többes születés volt. Adjuk ehhez azt, hogy a zsidóknál az ön­gyilkosok száma szaporodik, a korai szülések száma szintén, mindenesetre arra a következ­tetésre juthatunk, hogy a züllés megkezdődött, amin csak úgy segíthetünk, ha elpusztulni nem akarnak az idők árjában, ha különválnak a többi fajoktól. Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Gyermek- és életbiztositó intézet. (Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863. évben.) Folyó év augusztus havában 1,689.900 korona értékű biztositási ajánlat nyujtatott be és 1,104.600 korona értékű uj biztositási kötvény állít­tatott ki. Biztosított összegek fejében 59.456 korona 69 fillér, fizettetett ki. 1904. január 1-től 1904. augusztus 31-ig 12,636.700 korona értékű biztositási ajánlat nyujtatott be és 12,015.800 korona értékű uj biztositási kötvény állít­tatott ki; biztosított összegek fejében 571.136 korona 61 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a leg­előnyösebb feltételek mellett. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULA, Szerkesztő: JURISZTOVSZKY ÖDÖM. Nyilítér.* A , , „„ Elsőrangú kénes hévvizü gyógy­tsaszarilirao fürdö Páratlan gőzfürdővel, legmo­■ dernebb iszapfürdőkkel, pompás ás­ványvíz uszodákkal, kő- és kádfür­Rllíiflmtpn dokkéi, 200 kényelmes lakószobával. uuuapooüon, A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. Budapest népessége. A főváros statisztikai hivatala ma számolt be a múlt évi születések statisztikájáról. A be­számoló nem kedvező, mert a születés aránya jelentékenyen csökkent. Eddig ugyanis minden ezer lakosra 35—40 születés volt, tavaly pedig 27‘7. Ez okozta azután, hogy noha a lakosság száma emelkedett, a születések száma 1131 -el csökkent. Kevés vigasztalás a statisztikai hiva­talnak az a kimutatása, hogy a külföldi nagy városokban is csaknem kivétel nélkül csökkent, hogy Európa nyolcvanöt városa közül, hol száz­ezernél több lakos van, Budapest a negyven­kilencedik helyen van s megelőzi Londont, Pá­risi, Berlint. Tavaly Budapesten 21.923 gyermek született, még pedig 11.318 fiú és 10.605 leány. A születési arány legnagyobb volt a VII., VIII., IX. és X. kerületben, legkisebb (ezer la­kosra 17), a Belvárosban. Az újszülöttek között 5954, tehát csaknem egyharmada törvénytelen volt. Felekezetek szerint a született gyermekek 63'6 százaléka római katholikus, 20 százaléka zsidó, evangélikus református 93 százalék, ágostai evangélikns 5 százalék, görög katholikus KrammerbErhardt Telefon: 57-23 könyvnyomdája = BUDAPEST = VII., Csömöri-út 28 (G AR AY-B AZÁR) Telefon: 57-23 Ajánlják modernül berendezett könyvnyomdá­jukat. Elvállalnak mindennemű kereskedelmi, egyleti, ügyvédi és magánnyomtatványok elegáns és modern kivitelű elkészítését, mérsékelt árakért. Lapok, folyóiratok, művek, német és román nyelven. * E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkj

Next

/
Thumbnails
Contents