Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-09-20 / 24. szám
24. szám Az első kerület nagy. Sok intézménye van, sok kör, sok egyesület, sok iskola várná az elöljáró megjelenését. Nincsen rá ideje. Kerületét is csak ritkán járhatja be. Kezdeményezéshez pedig nem jut. Annak, kit első kerületi elöljárónak választunk, sokféle tulajdonságának kell lenni, először is megjelenni szeretés és tudás várható tőle, mert itt van a királyi udvar, József főherceg, prímás, miniszterek, katonai főparancsnokság... Erély a második elengedhetetlen tulajdonság és társadalmi érintkezési képesség fel és le. Fő, hogy ismerjék Budán és ő is ismerje Budát. Nem akarunk mi korteskedni, nem akarunk senkit kisebbíteni, meghagyjuk mindenki érdemét, de be kell számolnunk a budai törvény- hatósági tagok hangulatával, kik Márkus Imrét szeretnék erre az állásra. A magunk részéről megnyugszunk ebben a hangulatban, mert Márkus Imre hivatott erre az állásra. Hát Huba hol maradt? A nagyon is kívánatos Árpád - tiszteletnek (kultusz) megvetették Pusztaszeren azzal az alapját, hogy Árpád-fákat ültettek, Árpád és a hét vezér nevére. Minapában minden fánál beszédeket tartották. A lapok nem számoltak be Huba fájáról és a Huba-fa alatt mondott beszédekről. Joggal kérdezhetjük: hát Huba hol maradt ? Inkább azt szeretjük hinni, hogy a a lapok hamisan hirlelték, mint azt, hogy egy hires vezért elfelejtettek volna ? Szemle. Gróf Apponyi Albert diadaluton van Amerikában. Szép és dicséretes a cél, melyért a nemes gróf és utitársai átkeltek az Óceánon. Nem kevesebb, mint a magyar hazafiság fentartása az Uj világba költözött véreink között s azoknak a hazajövetelre ösztönzése akik tehetik s a magyarság összetartása azoknál, kik nem jöhetnek még, vagy soha. Megérdemli érte a felzugó éljent. Ámde volna egy igazán hazafias kötelessége, s ez az volna, hogy intené ott élő hazánkfiait, hogy óvakodjanak a zsidóktól. Nem beszél erről az ország legnépszerűbb embere sem odahaza, sem odakíinn, pedig láthatja, hogy ott is az előtérbe tolakodnak, ott is élősködnek honfitársainkon. Az egyik ünnepi szónok, ki a grófot fogadta, Blau nevű zsidó volt. Elég szégyen az amerikai magyarságra, hogy zsidó szónokkal csúfították meg a fogadás ünnepét. Szegénységi bizonyítvány ez arról, hogy a magyar sehol sem tud megélni zsidó nélkül, tudniillik az élhetetlen magyar. Az a szerencse, hogy azoknak a zsidóknak javarésze, kik Amerikában halásznak a magyarokra, vissza nem jöhet, ha nem hozzák, mert nem jószántából vándorolt ki, hanem megszökött az igazságszolgáltatás odáig nem érő karjai elől. Ezek hangadó szerepe valóságos gyalázata az amerikai magyarságnak. Nem lenne szabad ezt tűrni s oly kifogástalan férfiú, mint gróf Apponyi Albert, figyelmeztethetné őket arra, hogy a jó erkölcs ne komázzon a rossz erkölcscsel. Ha nehány zsidó ilyennel kevesebb jutna is, a közhaszonnak nem baj, úgy is marad elég. * Hamis értékek. (Utóhang a sajtóról irt cikkhez.) A hamis értékek hamisságát elfedezi a sajtó és az igaz értékeket nem ismerteti. El- hazudja mind a kettőt. A hamis értékek hamisságra szorította le a magyar fajt s mindennek BUDA ÉS VIDÉKE kilincsét zsidó kézbe adta. Az igaz értékeket az a bizonyos mértékek helyessége nem vési a köztudatba, de kiirtja onnan. A sajtó föladata lenne a hamis értékek hamisságának köztudatba vésése. Kik a hamis értékek? A zsidók. Ezek alkotják a tények hatalmát, a társadalom lelkiismeretét, a közvéleményt, a helyzet megítélésének helyes mértékét mély és hazug alvásban. A sajtó szerepe igen egyszerű. Nem szabad hazudnia. Tessék követni a példát. ❖ Fővárosi zsidók között valóságosan tombol az öröm és táncolnak a frigyláda előtt, legalább képletben. Az oroszok vereségének hire kaján gyönyörrel tölté el őket. A bátor ország, mely végkép ki akarta nyomni a zsidót, megalázkodva oltja be a káros népfajt s ezzel a jövőt tekintve, többet vészit, mint a csatával. Ha a zsidó letelepül, meg is sokasodik és elpusztul a falu. A nép kiskorú mindenütt, azt könnyű félrevezetni, eltántorítani, megmámoro- sitani. Oroszország jó talaja lesz majd a zsidóknak, itt valósággal aratni fognak, ha csak vaskézzel nem hajtják végre az ellenőrzést. Az európai zsidók fajtája nem fogja ostorozni Oroszországot és a müveit államok sorába emeli nagy kegyesen, csak boldoguljon ott a zsidó uzsora és furfang. Ez a mértéke ma a népmüveltségnek. Ahol a zsidó nem boldogul, az a nép barbár, ahol boldogul, az a nép müveit. * Okos ország azért Oroszország, miután a zsidó lapok erősen ösztönöztek arra, hogy Német- és Franciaországtól a műveltséget ne vegyük többé. Kisértsük meg, hogy a lipótvárosi műveltség elegendő nekünk, hogy nemzetünk rétegeit megtöltsék. No de ez is hazai különlegesség és a magyar szereti a külföldről jöttét. Jól van, ne utánozzuk Németországot, Franciaországot, vegyünk egyszer valamit Oroszországból is át, p. o. azt, hogy az orosz egyetemeken nem irat kozhat ik több zsidó tanuló, mint az összes beírtak két százaléka. Oroszország megteheti, mi nem, mert mi a zsidó lapok dicsérete nélkül megélni nem tudnánk. A siker mértéke. A siker mértéke az a feljajdulás, mit a Magyar Füszerkereskedő cimü közlönyben olvasunk: „A fogyasztási szövetkezetek már évek óta a legnagyobb elkeseredés szülőokai az Alföld ipari és kereskedelmi életében. Ezen felekezeti jellegű szövetkezetek az elmúlt évben is folytatták agitatórius tevékenységüket a kereskedők ellen. A szegedi kereskedelmi kamara e tárgyban a következő jelentést intézi a kereskedelemügyi miniszterhez: „Nincs értelme és jogosultsága annak, hogy kierőszakolják a fogyasztási szövetkezetek létesítését ott, ahol egymással teljes versenyben álló kereskedők a legmérsékeltebb árakon szolgáltatják ki a közönség szükségleteit. Ezek a kereskedők voltaképp nem is hátrálnak meg a velük szemben úgy sem versenyképes szövetkezetek előtt és inkább az a sérelem, hogy a szövetkezetek vezetői ebbe a versenybe a felekezeti és társadalmi harc elemét vegyitik bele és gyakran az izgatás terére lépnek nem csupán a kereskedelem, de az egyes kereskedők ellen, ami azután ki sem számítható erkölcsi károkat okoz a mellett, hogy az exisztencziák egész sorát pusztítja el. Csongrádon a keresztény fogyasztási szövetkezetnek (még Hegyi páter alapítása) hat üzlete van, Csurog községben pedig egy év alatt ki3. oldal lene üzletet állított föl a szövetkezet, körébe vonva a községnek majdnem minden családját. Csongrádon kétszázezer korona az évi forgalom, a csantavéri szövetkezetnek 9220 korona tőkéjével 105,057 korona forgalma volt és 5239 K. tiszta hasznot ért el. Vásárhelyen, Temerinben, Szegvártt, Ó-Kanizsán, Adán, Zentán, Moholon s több apró községben vannak még szövetkezeti boltok. Mig tehát az ipar ügye tagadhatatlanul lendületet vett, addig a kereskedők ellen valósággal irtóháboru indult egyes községekben. S mert a fogyasztási szövetkezetek sok helyt kézműipari cikkek elárusitásával is foglalkoznak, már az iparosok egy része is hallatja tiltakozó szavát a kalmárkodó szövetkezetek tultengése ellen.“ Zionista felolvasás Nagyváradon. Érdekes és jellemző felolvasás és vita volt Nagyváradon, melynek tárgya a zionizmus ismert terve volt. A zionisták tulajdonképpen gyűlést terveztek, de ez egyszerű felolvasásra zsugorodott össze — résztvétel hiányában. A felolvasáson folytonos ellentmondással fogadták Bokor fővárosi tanár felolvasását. Utána felszólalt Fehér Dezső lapszerkesztő, ki általános helyeslés közben kijelentette, hogy a magyar zsidóknak a zionizmusra nincs semmi szükségük. Ma még nincsen. De azt hisszük lehet. Nem kell a zsidóknak elbizakodni. Jobb az előrelátás. Igyekezzenek megalapítani mielőbb Uj-Je- ruzsálemet. Ébred a keresztény közszellem, ha bár lassan is, de biztosan és ha jól felébred, keresztények között megélni úgy sem tudnak. Kérés. A lóversenyeket látogató közönség figyelmébe ajánltatik, hogy a versenytéri belépti-jegyeket — a jegypénztáraknál való nagy tolongás elkerülése s tehát saját kényelme érdekében — a versenyprogrammokon megjelölt dohánytőzsdékben a versenynapok délelőttjén előre váltsa meg. Szintúgy saját érdekében áll a közönségnek, hogy a belépti-jegyeket láthatóan viselje, hogy az ellenőrség felszólításait mellőzhesse. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő: jJURISZTOVSZKY ÖDÖN. Nyiltíér.* fj , , n,, j „ Elsőrangú kénes hévvizü gyógyOsaszarluraö fürdő Páratlan gőzfürdővel, legmó— ......- ■■■■ dernebb iszapfürdőkkel, pompás ásván yvíz uszodákkal, kő- és kádfürRlldflWVlfPTl dokkéi, 200 kényelmes lakószobával. i>uuapoouoii( ^ legszolidabb kezelés. Prospektus ^ kívánatra ingyen és bérmentve. * E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.
