Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-08-20 / 21. szám
21. szám BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal a nazarénus szektához való tartozás vagy áttérés 621 esetben (ebből 106 esetben az egyházi adók terhes voltával párosulva), a baptista szektához való tartozás vagy áttérés 302 esetben (ebből 161 Ízben az egyházi adók terhes voltával karöltve) volt a kilépés oka. Az egyházi adók terhes volta az említett szektához való tartozással vagy áttéréssel párosulva 267 esetben, önmagában 85 esetben szerepelt a kilépés oka gyanánt; leggyakrabban a görögkeleti egyház hívei közt, akiknek sorában 207 egyént késztetett felekezetének elhagyására. A többi vallásfelekezeteknél ez az ok jóval kisebb mértékben fordult elő; a reformátusoknál 98, a római katholikusoknál 26, az ágostaiaknál 10, a görög katholikusoknál 9, az unitáriusoknál 2 esetben. Valószínű egyébként, hogy a nazarénus és baptista szektáknak még nagyobb szerepük van a kilépések előidézésében, mint a közölt számok mutatják. A kilépések okát fürkésző adatgyűjtés eredményeit tehát úgy, mint az előző években, 1902-ben is megnyugtatóknak lehet tekinteni. Ezek az adatok ugyanis arra vetnek világosságot, hogy a kilépést előidéző elhatározás belső rugója a legtöbb esetben nem kicsinyes vagy erkölcstelen önérdek, vagy vallási közömbösség, hanem ellenkezőleg túlságos vallási rajongás volt, amely nem érve be a saját vallásfelekezete nyújtotta lelki táplálékkal, valami újszerű, a lelki közösséget szerinte jobban kifejezésre juttató, érzelmi világának inkább megfelelő szekták tanítása után áhítozik. Vallástalanságban nem lehet tehát keresni a kilépések okát ott, ahol a kilépettek több mint háromnegyed része a nazarénus, meg a baptista szektához csatlakozott, sőt lelkében jórészt már régen e szekták hive volt, úgy hogy a kilépés lényegében gyakran nem más, mint a felekeze- ten kívül állás tényleges állapotának a törvényadta lehetőségénél fogva a törvényes formában külsőleg is kifejezésre juttatása. A kilépések erkölcsi hatásának mérlegelése szempontjából figyelemre méltó tény továbbá a városi lakosság aránylag igen csekély részesedése a feleke- zetből kilépettek sorában. Az 1902. év folyamán kilépett 1196 egyén közül csak 58 volt városi lakos, az összes kilépettek 4‘85%-a. Ez arányszám sokkal kisebb, mint a városi népességnek az összes népességben elfoglalt aránya s jellemző bizonyság arra, hogy a fele- kezetből való kilépés mozgalma nem annyira a lelkiekben közömbösebb városokban, mint inkább a kétségtelenül vallásosabb vidéki népességben szerez híveket. Megemlítendő végül, hogy a felekezeten kivül állók közül a 1902. év folyamán 182-en tértek vissza a törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezetek kötelékébe s velük együtt az eltelt hét esztendő alatt visszatértek összes száma 738-ra emelkedett. Olhauser Pál. Zajtalanul, nagyobbszabásu ünnepeltetés nélkül vonult félszázados szolgálat után nyugalomba Olhauser Pál a székes főváros első kerületének köztiszteletben álló elöljárója. Mint férfiúi igaz jellem, mint kötelességtudó pontos tisztviselő érdemelte ki az általános becsülést. Kegyeket nem hajhászott, dicsértetésre nem vadászott, senki részére nem hajolt. Ezek díszítenek legjobban egy tisztviselőt. Olhauser Pál a maga érdekeit soha nem vitte hivatalába, mit hiven töltött be. Az ő félszázados hivataloskodását kevés szóval jellemezhetjük s ez az: lelkiismeretével nem jött ellentétbe soha. Adja Isten, hogy a jól megérdemlett nyugalmat sokáig élvezhesse jó egészségben. M. A. A lóversenyről. Nagy érdeklődés mellett folynak az augusztusi lóversenyek. A közönség érdekében az igazgatóság, élén gróf Batthyány Elemérrel, mindenre figyel. Egyéb gondosság mellett megemlítésre méltó, hogy a gyepet nagy és költséges áldozattal fenn tudták üdén tartani. A totalizátor uj vezetője már Pintér Zsigmond, ki a megboldogult Császár Ferenc idejében is kitüntette magát s méltó utódja elődjének. Nem hagyhatjuk említés nélkül a lovaregylet derék titkárát, dr. Magyar Lászlót, ki most is, mint mindig, a legnagyobb pontossággal tölti be tisztjét. Schmidt Henrik főpénztárnok s az egész hivatalos személyzet mintái a jó, lelkiismeretes tisztviselőknek, ezért mozog oly csodálatos könnyen az egész gépezet. Mindegyik egyen- kint és összesen megérdemlik a dicséretet, mert úgy vezetik és látják el az egész intézményt, hogy ahhoz gáncs nem férhet. A sajtó leginkább támadni szokta a lóversenyt s még egy lapnak sem jutott eszébe, hogy felvilágosítsa a közönséget, hogy a közönség mennyire le van kötelezve a lovaregylet igazgatójának és tiszti személyzetének. Mi a magunk részéről emlékeztetjük erre a közönséget. Az igazgatóság és a tisztviselők éber lelkiismeretesség megvédi a közönsége érdekeit. M. A. Vivóidény. A fiatalság és a szülők kezdik belátni, hogy a vívás nemcsak testedzés, de egyúttal a szivet is nemesitő, erősítő. Különösen keresett Santelli Italó lovag, a kitűnő vivómester, a római vivó- mester-iskola tanára vívóterme VIII., Kerepesi-ut 11. szám. Ő nemcsak alaposan tanít, de meg is tudja kedveltetni a vívást. A leckeórák karddal és vívótőrrel naponkint reggel 7 órától 1-ig, délután 3—9-ig vehetők. Az oktatás — rajta kivül — Falchettó Giovanni, a római vivóiskoia jeles tanára és Hollósy Jenő magyar vivómester vezetése alatt folyik. A tandíj egy hóra heten- kint háromszori leckeórával megegyezés szerint külömböző, aszerint, hogy magán- vagy csoportleckére történnek a jelentkezések. Egyetemi hallgatók, testületek, katonatisztek, tisztviselők, középiskolai tanulók és általában csoportban jelentkezők számára kedvezmények. Beiratkozni VIII., Kerepesi-ut 11. szám alatt lehet, hol részletes felvilágosítás kapható. Kérés. A lóversenyeket látogató közönség figyelmébe ajánltatik, hogy a versenytéri belépti-jegyeket — a jegypénztáraknál való nagy tolongás elkerülése s tehát saját kényelme érdekében — a versenyprogrammokon megjelölt dohánytőzsdékben a versenynapok délelőttjén előre váltsa meg. Szintúgy saját érdekében áll a közönségnek, hogy a beléptijegyeket láthatóan viselje, hogy az ellenőrség felszólításait mellőzhesse. Kongresszus. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének VI. nemzetközi kongresszusa 1904. évi szeptember hó 5-től 8-ig fog megtartatni Budapesten Károlyi Sándor gróf elnöklete alatt, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület épületében, Köz- telek-u. 8. A kongresszuson a következő kérdések kerülnek megvitatás alá: 1. Fogyasztási szövetkezetek szervezete és működése. Előadó : Müller Hans dr., a svájezi szövetkezetek Szövetségének vezértitkára. 2. Az állam kötelessége a szövetkezetekkel szemben. Szükséges-e anyagi támogatás az államtól s ha igen, mily formában ? Előadó: Rocquigny gróf, a nemzetközi Szövetség franczia osztályának elnöke. 3. A szövetkezeti hitel centralizálása és a központi bank. Előadó: Caspers, a németországi mezőgazd. szövetk. neuwiedi központjának vezérigazgatója. 4. A szövetkezeti mozgalom lassú fejlődése Keleten. Ennek okai és orvoslása. Előadó: Dúca M., a romániai „Creditül Agricol“ ügyvezetője. Napirend : Szeptember 5-én, hétfőn délelőtt 10 órakor: A központi bizottság gyűlése. Délután 4 órakor: Szövetkezetek megtekintése. Délután 6 órakor: Kirándulás a Széchenyi-hegyre. Ismerkedés a „Hungária“-szállóban. Szeptember 6-án, kedden délelőtt 9 órakor: A kongresszus első gyűlése. Délután 4 órakor: Szövetkezetek megtekintése. Este 7 órakor: Színházi előadás. Szeptember 7-én, szerdán délelőtt 9 órakor: Gyűlés. Délután 4 órakor: Kirándulás a Margitszigetre és diszlakoma ugyanott. Szeptember 8-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor: Gyűlés. Délután 3 órakor: A monori szövetkezeti gabonaraktár megtekintése. Este 7 órakor: Müller Hans dr. vetített képes előadása az Urániában. Szeptember 9-én, pénteken elutazás Belgrádba, esetleg Bukarestbe az ottani szövetkezetek megtekintése végett. A kongresszussal kapcsolatos nemzetközi szövetkezeti kiállítás a budapesti Iparművészeti Múzeumban lesz. Kiállíttatnak: Szövetkezeti termények, grafikai táblázatok, statisztikai kimutatások stb. Már eddig is igen érdekes tárgyakat jelentettek be különböző országokból. A bejelentési határidő 25-ike. A kiállítási tárgyak a következő címre küldendők : Nemzetközi szövetkezeti kiállítás bizottsága, Budapest, Iparművészeti Muzeum, Üllői-ut 33. A kiállítás a kongresszus ideje alatt reggel 8-tól este 7-ig lesz nyitva. Tervbe vették, hogy a szövetkezeti kiállításon a szövetkezeti kérdéseket tárgyaló magyar szövetkezeti irodalmat is bemutatják. A kongresszus előkészítő helyi bizottsága (Budapest, VIII. kerület, Baross- utcza 10.) azzal a kéréssel fordul tehát a magyar szövetkezeti Írókhoz, hogy az ezeket a kérdéseket tárgyaló s eddig megjelent könyveiknek egy-egy példányát legkésőbb augusztus 20-ig beküldeni sziveskedjenek. A kongresszuson szívesen látnak mindenkit, aki a szövetkezeti kérdések iránt érdeklődik. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő: JURISZTOVSZKY ÖDÖN.
