Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-07-30 / 19. szám
19. szám BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal van, az egész zsidó sajtó üldözi s ha valaki idegen nevet bitorol, abban semmit sem lát a zsidó-sajtó, még meg sem rójja, nincs hozzá szava. Bizony furcsa állapot és teljesen zsidó erkölcs, ha a név birtorlásért ilyen ártatlanul ítélheti a törvény s pellengére nem állítja a sajtó. Miért nem vesz egy koronáért ősi hangzású nevet, Treiber Irma? Beszámoló. (ny. p.) Telkes Simon ur a névmagyarosítás buzgó és elhiszszük jóakaratu vezetője, intézője, beszámol a névmagyarosítás múlt esztendei eredményéről. Az 1903-ik évben 3084 folyamodónak engedélyezte a belügyminiszter a név- változtatást, tehát 487 esettel többet, mint 1902-ben. Tehát az 1903-ik évben 3084 ember szégyelte meg az apái nevét. Akármilyen szűk látkörünek és nem tudom minek tartsanak, nevezzenek is, mi nem fedezünk fel különösebb hazafiságot a névmagyarosításban. Ezzel ugyan jobb magyar nem lehet senki. Mit szólnánk mi, különösen a zsidó lapok, ha idegen országokba költözött, telepedett, honosult hazánkfiai a nevűket letennék. Szentiváni nóta szólna a hazaárulásról. Mi hasznunk van abból, hogy körülbelül 1000 zsidó és háznépe visel hangzatos magyar neveket és hívja ki a jó érzéstieket a szövetkezeti védekezésre. Más-e a muskátli, ha pelargoniának nevezik? Külföldön, Franczia- országban van elég német nevű franczia, ugyan nem-e jó francziák ezek ? Engedjenek meg tisztelt beköltözött hazánkfiai, ha mi nem tudjuk elfogadni az ő nézeteiket, s mi nem a modern, liberális (zsidó módra elfogult) Magyarországért akarunk élni, hanem azért, amiről p. o. Széchenyi István álmodott, irt és amiért annyit tett, ki első hangoztatta a jogegyenlőséget, nem gondolva arra, hogy az a jobbágyság, melyet jogaiba önkényt helyezett, mert érezte, hogy igy kell, igy illik tennie, valaha a zsidók rabszolgája lesz. Tehát még nem is cseberből vederbe, de verembe esett. El is vermelik végkép a meg- magyarositott nevű zsidók. A nemesség jogot adott a népnek, mert megillette, hisz a népből kerekedett a nemesség jó része, a zsidó és a zsidó szellem ezeket a jogokat újkori magas formákkal fojtja meg. A halálra itéltnek, azt hiszszük, mindegy, akár Nádasdynak, akár Budaspitznek hívják azt, aki a lajtorját elrántja alóla. A színész művészete. Az utolsó évtized alatt az olasz színészet ismét urakoldó polcra jutott. Legkiválóbb nagyjai : Novelli, Zacconi, a nők közül pedig Duse asszony meghódították egész Európát és ábrázoló művészetük mindenütt szinte mintaképpé lett. Nagyon fontos szolgálatot tesz hát a „Magyar Könyvtár“ a mi színészetünknek is, midőn a modern olasz színjátszás legjobb kézikönyvét besorolja értékes gyűjteményébe. „A színész művészetéinek szerzője Luigi Rasi, a flórenci állami szinésziskola igazgatója, akinek munkáját Radó Antal fordította le, megtoldva sok helyütt a magyar színészetre vonatkozó megjegyzésekkel és a példákat is nagyobb részben a mi színházaink műsorából válogatva össze. Nem kételkedünk benne, hogy Rasi munkáját színészeink, szinésziskoláink és műkedvelő-színészeink is örömmel fogják venni és sok okulást fognak belőle meríteni, annál is inkább, mert ez a könyv egyenesen hézagot pótol a színészet gyakorlata terén olyannyira szegény irodalmunkban. — Rasi könyvén kívül, mely a „M. K.“ három számát tölti meg, az uj sorozat még egy becses munkát tartalmaz: Váradi Antal szedte össze legszebb'legendáit egy „Legendák könyve“ cimü füzetben, mely főkép a szavaló ifjúság körében fog nagy elterjedést találni. — A „M. K.“ egy-egy száma 3Ó fillér; az eddig megjelent 388 szám teljes jegyzékét ingyen küldi meg bármely könyvkereskedés, vagy a kiadó- hivatal: Budapest, Andrássy-ut 21. Halálozás. Walter Mihályné egy példás jó anya és vallásos magyar nő halt meg fia, dr. Walter Gyula esztergomi kanonok és ismert iró házánál. Nyolcvan évig élt és sokan áldják életét a köztiszteletben állt nőnek. Áldott legyen emléke! Kutas Bálint. Lapunknak egy olvasója közelebb Török-Szt- Miklóson járt. Azok közé tartozik a mi hü olvasónk, kik körül szoktak nézni és megfigyelik azt a helyet, ahol vannak . . * Tudakozódik a nép mentőiről, a papokról, tanítókról, jegyzőről stb. Kíváncsian gyűjt adatokat arra, hogy kik felelnek meg kötelességeiknek, kik vezetik jól a népet. Török-Szent-Miklóson apraja-nagyja egy nevet ejtett ki előtte áldva, lelkesen: Kutas Bálint. Ez a Kutas Bálint a református lelkész, ki valódi lelkipásztor. Nem a politika hálátlan és nem papnak való mezejére vetette magát, hanem hívei lelkiüdvének előkészítésére és földi életének javítására. Ilyennek kell lenni a jó papnak. Könnyítse meg a Gondviselés munkáját. A református papok nehezen mozdultak a szövetkezeti munkára. Kutas Bálint a kálvinista papoknak már 1898-ban adott példát, milyennek kell lenni a lelkiatyának. Két fogyasztási szövetkezetei alakított s mind a kettőnek magának van háza. 1900-ban nyilt meg mind a kettő. Két derék földmives a boltos. Megalakította a hitelszövetkezetet, melynek már gabonaraktára is van. Kutas Bálintról sok szépet olvasunk a Szövetkezésben is, többek között: „Kutas Bálint az 1902-ben Budapesten tartott uzsora elleni tanácskozáson is részt vett, becses adatokat szolgáltatva az Alföldön divó uzsoranemekről. Előadást tartott a kisgazdák helyzetéről a pozsonyi kongresszuson. Elnöke az országos gazdasági munkás-segélypénztár helyi bizottságának. Kezdeményezésére és meggyőző beszédének hatása alatt elhatározták, hogy szegénysorsu és sok gyermekes 35—50 év közti családapák közül 40 református és 40 katho- Iikus családapa a város költségén irattassék be a segélypénztár Il-ik csoportbeli tagjai közé. Munkaadók és munkások között gyakran van békéltető szerepe, amely rendesen sikerrel is jár.“ Vegyenek róla példát lelkésztársai és ne szunyókáljanak, hanem vezérkedjenek a szövetkezetek alkotásában. Mi a magunk részéről azt kívánjuk, hogy Kutas Bálint török-szent-miklósi református lelkész útjára térjen minden protestáns pap ott is, ahol nincsenek más felekezeti keresztények s ott is, hol vannak. A katolikusok és protestánsok fogjanak össze, úgy lelkészeik mint a hívek és egyesüljenek. így a kalmár- kodó szellem elbukik és győz a népnek igazsága. A nemes ifjúság nyaral. Be vannak csukva az iskolák kapui. A nemes ifjúság nyaral. Pihen babérain. Sehonnan nem jön hir felekezeti izgatásról. Az igaz, ha a kálvinisták és katholikusok agyba főbe verik egymást, itt felekezeti izgatást nem hirlel a sajtó, az legfeljebb boldogabb időkre való nemzeti szórakozás. Állna csak sorompóba a nemes ifjúság és terjesztené, erősitené, amint hivatása lenne a nép között a keresztény szellemet és alkotna magyar fajt védő intézményeket, mindjárt dobolnának a zsidó papiros fogyasztók a felekezeti izgatásról. Az egykori ezer keresztény ifjú ujabbkori növedékével együtt nyaral s az egy Paczolay Zoltánt kivéve, nem vesz részt magyar fajt védő munkásságban. Ez a közönyösség az igazi kereszttördelés. Három év múlt el s az ezer keresztény ifjú úgy látszik felszivódott a sok ezer nem keresztény ifjú tömegében. Nyaral, végtelenül nyaral és hagyja, hogy nemzete testét szívják az élősdiek, a zsidók. Ha ez az ezer magyar keresztény ifjú és a jövedéke nekilátna a nép felvilágosításának, kétszer annyi fogyasztási és értékesítő szövetkezetét tudna alkotni. És ha komolyan hozzálátna, egy év alatt nem volna falu, város, hol szövetkezet nem lenne. Ha Paczolay Zoltán egy év alatt harminc szövetkezetei szervezett, az ezer keresztény ifjú mindegyikére már csak legfeljebb nyolc jut és még egynek sem felel meg egy sem. Csakugyan „törpe papiros nemzet“ vagyunk a valóságban... A szövetkezetek alkotásánál bő alkalom nyílik a szép szavú órát orságra is . . . De hát a keresztény ifjúság agyon nyaralja magát a zsidók nagy örömére. Széchenyi szelleméért. Nyesty Pál szerkesztő fáradhatlan lelkesedése lehetővé tette, hogy a Széchenyi Emlékkönyvhez ismét uj kiadás jelent meg. A közönség szívesen veszi a könyvet, mely útmutató Széchenyi nagy szelleméhez. Aki ezt az izlelitőt elolvassa, az kedvet kap ahhoz, hogy még jobban megismerje Széchenyit. Nagy dolog az, és dicséretes, ha valaki, mint Nyesti Pál a magyarok házitüzhelyébe vezeti be Széchenyi szellemének örök tüzét s alkalmat ad arra, hogy Széchenyi napirenden légyen. A szociális tanfolyam. A szövetkezetek ügyének s a nép nemesítésének hasznos közlönye, Bernáth István Szövetkezés-?. írja a következőket: „A ref. országos theologusok Pápán konferenciát tartottak, amelyen élénk megvitatás alá kerültek a szociális kérdések s kifejtették, hogy ezen a téren minő feladatok várnak a protestáns lelkészekre. Örömmel látjuk, hogy a Gazdaszövetség által e tavaszon tartott szociális kurzus oly hatást gyakorolt a theologus ifjúságra, amelynek eredménye a társadalmi kérdések iránti érdeklődés nagymérvű felkeltése. A reform, theologia egyik tudós tanára ezeket mondja: „A szociális kurzusnak a theologiai ifjúságra nagy hatása volt. Ifjaink szivükre vették a társadalmi kérdések nagy fontosságát, érdeklődést nyertek mozgalmai és irodalma iránt.“ Nagy lépés előre már az is, hogy azok, akik majdan a népnek vezetői lesznek, a társadalmi széleskörű munkát nem nézik káprázatosnak és elérhetetlennek, hanem kötelességük tudatára ébredtek s belátják nagy fontosságát annak, hogy maga a társadalom vegye kezébe a szociális bajok orvoslását. A vezetőkre, papokra és tanítókra vár az a feladat is, hogy példájuk által a társadalom többi rétegeit s a jövő nemzedéket ezen kötelesség teljesítésére buzdítsák s úttörő munkát végezzenek a szociális tevékenység mesgyé- jén. A társadalom megújhodásának feltétele, hogy kicsiny körében bár, de mindenki megtegye kötelességét s ebben az egyháznak kell példával előre járni.“ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, i., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI QYÜLR. Szerkesztő: J ÜR1SZT0VSZKY ÖDÖN.
