Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)

1904-07-20 / 18. szám

BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal 18. szám cselekményektől a népet, további intézkedésemig minden szombaton dobszó utján tiltsa el s a dobolási hirdetmény szövegébe különösen be- teendő, hogy az istenkáromlás és trágár kifeje­zések használata különösen fognak büntettetni. A csendőrörsöket és községi elöljáróságokat fel­hívom, hogy ezen fenti tilalmamat kellőleg ellenőrizze s vasár- és ünnepnapokon az isteni­tisztelet tartásának ideje alatt a korcsmákból és pálinkamérésekből az ott tartózkodó részeg egyé­neket távolítsa el — s ezen körrendeletben kör­vonalazott intézkedéseim ellen vétőket pedig hozzám jelentse fel.“ Szemle. (Ny. p.) Néhány színházat kivéve, szünetel­nek az erkölcstelenséget terjesztő és magyar szellemet irtó előadások. Ha a színházakat egy időre hosszabb időre zárnák be, nem volna nagy veszteség. Zsidók darabjait játszák, a tör­ténetet hamisítják, a magyar szellemet fertőzíe- tik, a zsidó irók és színészek. Hajdan a nem­zet apostolainak, napszámosainak nevezték a színészeket, ma egy bizonyos nemzet, t. i. a zsidóság zászlóvivői. Hátha igaza van Bodnár Zsigmondnak, hogy a művészetekkel, irodalom­mal, zenével túlságosan tombolása a zsidóknak, csakugyan bomlásokat jelenti ? Énekelik zsidó karnagyi pálca mellett a mi munkásaink a francia nemzeti dalt. Ez az egész, de nem tanulnak a munkások Franciaországtól. Itt a munkások maguk vezetik magukat s nem a zsidók vezetik félre. Meg is van az eredmény, látszik a munkáséletből. Tessék csak elolvasni egy év tanúságát, itt van: Franciaországban fennállott 1901. végén 8819 egyesület, össszesen 1,426.462 taggal és pedig: az egyesületek száma a tagok száma munkaadók egyesületei 2.609 185.199 munkásoké 3.680 614.214 vegyes 155 34.446 mezőgazdasági 2.375 592.613 Munkatőzsde 1901-ben 86 állott fenn; ezek­hez 2054 egyesület tartozott 446.368 taggal. Az egyesületi. tagok közt volt 61.464 nő, Az egyesületek fentartottak 1104 helyközve- titő irodát, 1014 szakkönyvtárt, 336 kölcsönös- segélypénztárt, 381 segélypénztárt, 602 pénztárt munkanélküliség esetére való segély céljából, 570 utisegélypénztárt, 457 szaktanfolyamot, 55 laboratóriumot, 84 nyugdíjpénztárt, 46 hitel­szövetkezetet, 15 balesetelleni biztosító-pénztárt, 58 fogyasztási szövetkezetei, 30 termelő szövet­kezetei, 100 kiállítást, 9 kísérleti mezőt, 302 szaklapot. Franciaországban a munkásvezetőknek célja van, nálunk pedig a zsidó öncél a fő. Nagy a külömbség, több az eredmény. A „Magyar Közigazgatás“ kérdés és feleletek cimü hasznos és tanulságos rovatában ezt ol­vastuk : „Kérem értesíteni, hogy egy pap mennyi bort hozhat be egy éven át mise-bor gyanánt? Mit kell neki utána fizetnie: borital- vagy bor- fogyasztási adót? És hektoliterenkint mennyit? Válasz. Idegen községből behozott bor után a teljes boritaladó (kisközségekben 8 kor. 70 fillér) fizetendő, akár mise-bor gyanánt, akár magánfogyasztásra szolgál. Egyáltalában a mise­borra nézve semmi kedvezmény nincs, csupán annyi, hogyha az illető lelkész maga is szőlős­gazda s a miséhez saját borát használja, a mise­bor is a lelkész házi szükségletében elhasznált bornak tekintendő s nagyobb adó alá nem von­ható. Ekként határozott a pénzügyminiszter egy konkrét esetben az 1893. évi 6495. szám alatt.“ A kérdés és felelet szakbavágó oldalával nem foglalkozunk, de azt látjuk, hogy egy szomorú tünemény kezd némely helyen erősödni. Azelőtt minden keresztény felekezet lelkészei és elöljárói jó egyetértésben éltek, most számtalan vitás kér­désük kerül a „Magyar Közigazgatás“ döntése elé, mert ez a jól szerkesztett lap igazságos forum. Nem kell sokat vizsgálódni és megtalál­juk a zsörtölődésre bujtogatókat a helybeli zsi­dókban, kik különösen a szövetkezeti élet erő­södése óta a papság és tanítóságot apró gom­bostű-szúrásokkal szeretik bosszantani. Ez azon­ban a papságot és tanítóságot ne rettentse el a szövetkezeti munkától. Don Bosco müvei Budakeszin és Budapesten a Vízivárosban. Galszter István gyáros közvetítésére Don Bosco küldöttje junius 29-én Budakeszin ismer­tette az ismert nagy ügyet. Előadása ott is lel­kesedést keltett. A jó németajkú nép sietett adományaival a cavagliai magyar intézet szük­ségleteinek fedezéséhez járulni, mely adományo­kat nehány ott nyaraló előkelőség, a többi közt a fentnevezett Galszter István czukorkagyáros is megtoldotta, ez utóbbi 20 korona adomány­nyal. A vízivárosi plébániatemplomban folyó hó 3-ikán tartott két előadást Don Bosco papja, meghivatva König Gusztáv pápai kamarás, plébános ur őnagys. által, ki meleghangú hiva­talos jelentésben ajánlotta híveinek az ügyet. A délutáni szentbeszéd különösen az Oltári- szentség imádói társulatának szólott, akik lel­kesedve karolták fel az ügyet, két előkelő nő, a szent társulat vezetői, kész örömmel ültek a gyűjtő asztalhoz. E beszédben alkalomszerüleg ajánlotta szónok e buzgó nőknek, hogy zarán­dokoljanak el az Örökimádás ideiglenes kápol­nájába, (IX. kér., Rákos-utcza) ahol mindennap reggel 7 órakor szent mise mondatik, a leg- fönségesebb Oltáriszentség ez órától egész este öt és fél óráig ki van téve, amidőn is áldás adatik. Itt mennybe ragadó szép éneket hallanak, mely az örökimádás angyalainak ajkairól hang­zik el. Itt látja a hivő azt a csodálatos áhítatot, mely sóhajokra készt és könyeket csal a sze­mekbe. Innét indul ki romlásnak indult hazánk hitben való megerősödésének egyedül biztató reménysugara, egy szebb jövő záloga. A nemzetközi adakozók tájékozására közöljük, hogy Don Bosco papja* a fővárosban történő időzésének hátralevő két hónapjaiban (júliusban és augusztusban) a IV. kerületben, Borz-utcza 1. sz. a. (az angol szüzek temploma mellett) lakik. Halászati kormánybiztos. A földmivelésügyi miniszter kezdte és elő­segíteni kívánja a haltenyésztő egyesületek és halértékesitő szövetkezetek alakulását, mely in­tézményekkel a halászat érdekében kifejtendő társadalmi tevékenység lelne irányítást. Az Or­szágos Halászati Egyesületek egyik alelnöke, Meszlény Benedek fejérvármegyei földbirtokos, késznek nyilatkozott e célból megbízatást vál­lalni s kijelentette, hogy a megbízatást az ügy közérdekű voltára való tekintettel nobile officium gyanánt viselné. Ezt a hazafias ajánlatot a föld­mivelésügyi miniszter elfogadta. Az uj miniszteri megbizott nemcsak halászegyesületeket, bérlő­társaságokat stb. alakit, hanem a halpiaci vi­szonyokat is tanulmányozza s javításokról gon­* Lafféry. doskodik. Föladata lesz ezenkívül a vizmenti városokat és községeket halivadéknevelő telepek létesítésére, a birtokosokat pedig a tógazdasá­gok berendezésére ösztönözni. De figyelemmel fogja kisérni a halászati társulatok működé­sét is. A győri vaskakas. (Elbeszélés a török hódítás korából. Irta Szerelemhegyi Tivadar.) Budapest, a Szent- István-Társulat kiadása, 1904. Ára 60 fillér. Hazafias tárgyú ifjúsági elbeszélések elég szép számmal vannak irodalmunkban. Legalább nem mondhatjuk, hogy szükséget szenvedünk ebben az irányban. Azonban történetünknek éppen az a korszaka, amely török hódoltság néven isme­retes, talán legkevésbé van eddig az ifjúság részére földolgozva. Pedig e korból számos kisebb-nagyobb esemény szinte magától kínál­kozik a földolgozásra, hogy a hazafiság és vallásosság nagyszerű tetteivel lelkesítse az ifjúság könnyen heviilő szivét. A címbeli el­beszélés történetünknek éppen e nevezetes idő­szakából veszi tárgyát. A meséje elejétől végig vonzó és érdekes, úgy figyelmünk folyvást fokozódik egészen az esemény befejeztéig. Nyelvbeli előadása szabatos, magyaros és tár­gyához mérten egyszerű. Ezenkívül még egy tulajdonságát kell e kis elbeszélésnek kiemel­nünk : s ez az egész eseményen keresztülvonuló vallásos érzés. Ez nem hangzatos szólásokban nyilvánul, amelyek a vallásos érzésnek csak könnyen lefoszló mázai, hanem főképen az ese­mény tárgyának fölfogásában, a mese fűzésé­ben és lebonyolításában mutatkozik. És ez a fölfogás annál jobban odaillik az elbeszélésbe, mert abban a korban, amelyből az iró tárgyát merítette, a vallásos és hazafias érzés az em­berek minden tettében egybeolvadva jelenik meg. E kis elbeszélést mind érdekfeszitő voltá­nál, mind helyes erkölcsi irányánál fogva a leg­melegebben ajánlhatjuk. Megrendelhető a Szent- István-Társulat könyvkiadóhivataiában: Buda­pest, VIII., Szentkirályi-utca 28. Kirándulás. A „Budai Katolikus Kör“ sikerült kirándulást rendezett folyó hó 3-án a Balaton vidékére. A 300 tagból álló társaság különvonattal érke­zett Siófokra, a honnan a „Baross“ ktilönhajón Tihanyba hajózott. A tihanyi apátsági templom­ban König Gusztáv dr. vízivárosi plébános misét mondott, mely alatt Hoppe Rezső tanár vezetésével a kar Paradeiser János dr. miséjét énekelte. Faller Lajos egy Mária-dalt énekelt mély hatással. Tihany nevezetességeinek meg­tekintése után a társaság Balatonfüredre hajó­zott ; onnan Almádiba, hol késő estig mulatott emelkedett és tartós jókedvben. A kirándulók késő éjjel érkeztek különvonattal Budapestre. A kirándulást Szenessy Mihály polgári iskolai igazgató rendezte, melyben buzgó társai voltak Oberhuber Jenő, Földes Ferenc és Varsányi Rezső vigalmi bizottsági tagok. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI QYÜLR. Szerkesztő: J(JRISZTOVSZKY ÖDÖN.

Next

/
Thumbnails
Contents