Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-07-20 / 18. szám
BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal 18. szám cselekményektől a népet, további intézkedésemig minden szombaton dobszó utján tiltsa el s a dobolási hirdetmény szövegébe különösen be- teendő, hogy az istenkáromlás és trágár kifejezések használata különösen fognak büntettetni. A csendőrörsöket és községi elöljáróságokat felhívom, hogy ezen fenti tilalmamat kellőleg ellenőrizze s vasár- és ünnepnapokon az istenitisztelet tartásának ideje alatt a korcsmákból és pálinkamérésekből az ott tartózkodó részeg egyéneket távolítsa el — s ezen körrendeletben körvonalazott intézkedéseim ellen vétőket pedig hozzám jelentse fel.“ Szemle. (Ny. p.) Néhány színházat kivéve, szünetelnek az erkölcstelenséget terjesztő és magyar szellemet irtó előadások. Ha a színházakat egy időre hosszabb időre zárnák be, nem volna nagy veszteség. Zsidók darabjait játszák, a történetet hamisítják, a magyar szellemet fertőzíe- tik, a zsidó irók és színészek. Hajdan a nemzet apostolainak, napszámosainak nevezték a színészeket, ma egy bizonyos nemzet, t. i. a zsidóság zászlóvivői. Hátha igaza van Bodnár Zsigmondnak, hogy a művészetekkel, irodalommal, zenével túlságosan tombolása a zsidóknak, csakugyan bomlásokat jelenti ? Énekelik zsidó karnagyi pálca mellett a mi munkásaink a francia nemzeti dalt. Ez az egész, de nem tanulnak a munkások Franciaországtól. Itt a munkások maguk vezetik magukat s nem a zsidók vezetik félre. Meg is van az eredmény, látszik a munkáséletből. Tessék csak elolvasni egy év tanúságát, itt van: Franciaországban fennállott 1901. végén 8819 egyesület, össszesen 1,426.462 taggal és pedig: az egyesületek száma a tagok száma munkaadók egyesületei 2.609 185.199 munkásoké 3.680 614.214 vegyes 155 34.446 mezőgazdasági 2.375 592.613 Munkatőzsde 1901-ben 86 állott fenn; ezekhez 2054 egyesület tartozott 446.368 taggal. Az egyesületi. tagok közt volt 61.464 nő, Az egyesületek fentartottak 1104 helyközve- titő irodát, 1014 szakkönyvtárt, 336 kölcsönös- segélypénztárt, 381 segélypénztárt, 602 pénztárt munkanélküliség esetére való segély céljából, 570 utisegélypénztárt, 457 szaktanfolyamot, 55 laboratóriumot, 84 nyugdíjpénztárt, 46 hitelszövetkezetet, 15 balesetelleni biztosító-pénztárt, 58 fogyasztási szövetkezetei, 30 termelő szövetkezetei, 100 kiállítást, 9 kísérleti mezőt, 302 szaklapot. Franciaországban a munkásvezetőknek célja van, nálunk pedig a zsidó öncél a fő. Nagy a külömbség, több az eredmény. A „Magyar Közigazgatás“ kérdés és feleletek cimü hasznos és tanulságos rovatában ezt olvastuk : „Kérem értesíteni, hogy egy pap mennyi bort hozhat be egy éven át mise-bor gyanánt? Mit kell neki utána fizetnie: borital- vagy bor- fogyasztási adót? És hektoliterenkint mennyit? Válasz. Idegen községből behozott bor után a teljes boritaladó (kisközségekben 8 kor. 70 fillér) fizetendő, akár mise-bor gyanánt, akár magánfogyasztásra szolgál. Egyáltalában a miseborra nézve semmi kedvezmény nincs, csupán annyi, hogyha az illető lelkész maga is szőlősgazda s a miséhez saját borát használja, a misebor is a lelkész házi szükségletében elhasznált bornak tekintendő s nagyobb adó alá nem vonható. Ekként határozott a pénzügyminiszter egy konkrét esetben az 1893. évi 6495. szám alatt.“ A kérdés és felelet szakbavágó oldalával nem foglalkozunk, de azt látjuk, hogy egy szomorú tünemény kezd némely helyen erősödni. Azelőtt minden keresztény felekezet lelkészei és elöljárói jó egyetértésben éltek, most számtalan vitás kérdésük kerül a „Magyar Közigazgatás“ döntése elé, mert ez a jól szerkesztett lap igazságos forum. Nem kell sokat vizsgálódni és megtaláljuk a zsörtölődésre bujtogatókat a helybeli zsidókban, kik különösen a szövetkezeti élet erősödése óta a papság és tanítóságot apró gombostű-szúrásokkal szeretik bosszantani. Ez azonban a papságot és tanítóságot ne rettentse el a szövetkezeti munkától. Don Bosco müvei Budakeszin és Budapesten a Vízivárosban. Galszter István gyáros közvetítésére Don Bosco küldöttje junius 29-én Budakeszin ismertette az ismert nagy ügyet. Előadása ott is lelkesedést keltett. A jó németajkú nép sietett adományaival a cavagliai magyar intézet szükségleteinek fedezéséhez járulni, mely adományokat nehány ott nyaraló előkelőség, a többi közt a fentnevezett Galszter István czukorkagyáros is megtoldotta, ez utóbbi 20 korona adománynyal. A vízivárosi plébániatemplomban folyó hó 3-ikán tartott két előadást Don Bosco papja, meghivatva König Gusztáv pápai kamarás, plébános ur őnagys. által, ki meleghangú hivatalos jelentésben ajánlotta híveinek az ügyet. A délutáni szentbeszéd különösen az Oltári- szentség imádói társulatának szólott, akik lelkesedve karolták fel az ügyet, két előkelő nő, a szent társulat vezetői, kész örömmel ültek a gyűjtő asztalhoz. E beszédben alkalomszerüleg ajánlotta szónok e buzgó nőknek, hogy zarándokoljanak el az Örökimádás ideiglenes kápolnájába, (IX. kér., Rákos-utcza) ahol mindennap reggel 7 órakor szent mise mondatik, a leg- fönségesebb Oltáriszentség ez órától egész este öt és fél óráig ki van téve, amidőn is áldás adatik. Itt mennybe ragadó szép éneket hallanak, mely az örökimádás angyalainak ajkairól hangzik el. Itt látja a hivő azt a csodálatos áhítatot, mely sóhajokra készt és könyeket csal a szemekbe. Innét indul ki romlásnak indult hazánk hitben való megerősödésének egyedül biztató reménysugara, egy szebb jövő záloga. A nemzetközi adakozók tájékozására közöljük, hogy Don Bosco papja* a fővárosban történő időzésének hátralevő két hónapjaiban (júliusban és augusztusban) a IV. kerületben, Borz-utcza 1. sz. a. (az angol szüzek temploma mellett) lakik. Halászati kormánybiztos. A földmivelésügyi miniszter kezdte és elősegíteni kívánja a haltenyésztő egyesületek és halértékesitő szövetkezetek alakulását, mely intézményekkel a halászat érdekében kifejtendő társadalmi tevékenység lelne irányítást. Az Országos Halászati Egyesületek egyik alelnöke, Meszlény Benedek fejérvármegyei földbirtokos, késznek nyilatkozott e célból megbízatást vállalni s kijelentette, hogy a megbízatást az ügy közérdekű voltára való tekintettel nobile officium gyanánt viselné. Ezt a hazafias ajánlatot a földmivelésügyi miniszter elfogadta. Az uj miniszteri megbizott nemcsak halászegyesületeket, bérlőtársaságokat stb. alakit, hanem a halpiaci viszonyokat is tanulmányozza s javításokról gon* Lafféry. doskodik. Föladata lesz ezenkívül a vizmenti városokat és községeket halivadéknevelő telepek létesítésére, a birtokosokat pedig a tógazdaságok berendezésére ösztönözni. De figyelemmel fogja kisérni a halászati társulatok működését is. A győri vaskakas. (Elbeszélés a török hódítás korából. Irta Szerelemhegyi Tivadar.) Budapest, a Szent- István-Társulat kiadása, 1904. Ára 60 fillér. Hazafias tárgyú ifjúsági elbeszélések elég szép számmal vannak irodalmunkban. Legalább nem mondhatjuk, hogy szükséget szenvedünk ebben az irányban. Azonban történetünknek éppen az a korszaka, amely török hódoltság néven ismeretes, talán legkevésbé van eddig az ifjúság részére földolgozva. Pedig e korból számos kisebb-nagyobb esemény szinte magától kínálkozik a földolgozásra, hogy a hazafiság és vallásosság nagyszerű tetteivel lelkesítse az ifjúság könnyen heviilő szivét. A címbeli elbeszélés történetünknek éppen e nevezetes időszakából veszi tárgyát. A meséje elejétől végig vonzó és érdekes, úgy figyelmünk folyvást fokozódik egészen az esemény befejeztéig. Nyelvbeli előadása szabatos, magyaros és tárgyához mérten egyszerű. Ezenkívül még egy tulajdonságát kell e kis elbeszélésnek kiemelnünk : s ez az egész eseményen keresztülvonuló vallásos érzés. Ez nem hangzatos szólásokban nyilvánul, amelyek a vallásos érzésnek csak könnyen lefoszló mázai, hanem főképen az esemény tárgyának fölfogásában, a mese fűzésében és lebonyolításában mutatkozik. És ez a fölfogás annál jobban odaillik az elbeszélésbe, mert abban a korban, amelyből az iró tárgyát merítette, a vallásos és hazafias érzés az emberek minden tettében egybeolvadva jelenik meg. E kis elbeszélést mind érdekfeszitő voltánál, mind helyes erkölcsi irányánál fogva a legmelegebben ajánlhatjuk. Megrendelhető a Szent- István-Társulat könyvkiadóhivataiában: Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28. Kirándulás. A „Budai Katolikus Kör“ sikerült kirándulást rendezett folyó hó 3-án a Balaton vidékére. A 300 tagból álló társaság különvonattal érkezett Siófokra, a honnan a „Baross“ ktilönhajón Tihanyba hajózott. A tihanyi apátsági templomban König Gusztáv dr. vízivárosi plébános misét mondott, mely alatt Hoppe Rezső tanár vezetésével a kar Paradeiser János dr. miséjét énekelte. Faller Lajos egy Mária-dalt énekelt mély hatással. Tihany nevezetességeinek megtekintése után a társaság Balatonfüredre hajózott ; onnan Almádiba, hol késő estig mulatott emelkedett és tartós jókedvben. A kirándulók késő éjjel érkeztek különvonattal Budapestre. A kirándulást Szenessy Mihály polgári iskolai igazgató rendezte, melyben buzgó társai voltak Oberhuber Jenő, Földes Ferenc és Varsányi Rezső vigalmi bizottsági tagok. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI QYÜLR. Szerkesztő: J(JRISZTOVSZKY ÖDÖN.
