Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-07-10 / 17. szám
17. szám BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal a birodalmi tanács foglalkozott az orosz parasztoknak nyújtandó segélyről. Tekintettel az államnak éppen nem rózsás pénzügyi helyzetére, 2 millió rubelt szántak a „kulaki“-k elleni harczra. Persze ez csak csepp a tengerben. De legalább kezdete a kezdetnek. Ezzel a segély- lyel a parasztoknak a többi közt gépeket fognak adni, hogy jobban gazdálkodhassanak. Az a csodálatos, hogy a hitelviszonyok javítása czéljából létesültek bankok már korábban. Ezek a nemesi agrárbank és a paraszt agrárbank. De ezek nem tudnak czéljaiknak megfelelni. Úgy látjuk, hogy a mindenható czár birodalmában a parasztnak nem valami jó a helyzete, sőt nem jobb a kinai kuliénál. Szövetkezeti élet. (M. A.) Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára, a folyó évben, újévtől mostanáig száz fogyasztási és értékesítő szövetkezetét szervezett a Magyar Gazdaszövetség „Hangya“ központjának kötelékében. Hétfőn, 20-ikán szervezte a századikat Sajókazincon, Borsodmegyé- ben. Uj fogyasztási szövetkezetét alakított báró Luzsenszky Zsigmond, Vasmegye, Városhodász községében. Csak előre! A szövetkezetek törik meg a zsidókat, jajgatnak is értök Ábrahám unokái eleget. Nem kicsinyük, nem mosolyogják többé. Szövetkezet és háziipar teremtik a jóllétet. Nem szabad eltölteni tétlenül egy percet sem, mert erre időnk nincsen. Tegye meg kiki a magáét. Dolgozzunk és legyünk résen. A zsidó furfangnak ellenszere lehetne az összetartás és a szorgalom. Tanácskoznak a magyar bor védelméről és pedig zsidók is ülnek az ilyen tanácsban. Addig nem mérnek valódi bort, inig zsidó árulja és zsidó méri. Vannak rosszlelkü keresztények, kik megtanulták a borhamisítást a zsidótól és sokszor túlszárnyalják ebben a művészetben a zsidót. Az ital- és ételhamisitás nagymesterei azonban mégis a zsidók és addig azok is lesznek, mig a hamisításokat a büntetőtörvény nem üldözi. Cirógatással nem megyünk semmire, csak a törvény teljes szigorúságával és a megtorlás olyan módjával, hogy a hamisítótól vonják el az engedélyt. Beöthy Zsolt a főváros közoktatási bizottságában azt indítványozta, hogy a zsidó hitközség a héber nyelvet csak a második elemi iskolában kezdje tanitani. Az indítványhoz hozzá kellett volna tenni, hogy minden zsidónak kötelessége héberül tudni és minden tárgyat az iskolákban héberül tanítsanak nekik, különválasztva a keresztény gyerekektől. Ha csak egy kis felebaráti szeretet van a nemzetekben, nem engedik kivenni a zsidó nyelvet a zsidók közzül és mindent elkövetnek, hogy a zsidók magukat kiszakasztva a nemzettestekből, egy nemzetté egyesüljenek. Háziipar-kiállitás. Az I. kér. Labancz-uti fővárosi községi iskolában a háziipar-tanfolyamon készült kosáráruk és kerti bútorok kiállítása a napokban volt a közönség érdeklődése mellett. A kiállított tárgyak nagy része rövid néhány nap alatt elkelt, tehát a tanfolyam munkásai között több száz korona kerül kiosztásra a befolyt vételárból, így a kültelki szegény népre valóságos áldás lesz e tanfolyam, mely Eperjessy István igaz- gató-tanitó buzgó fáradozása folytán létesült, s amely amellett, hogy télen át sok munkáscsaládnak ad majd kenyeret, még egy olyan iparágat is meghonosít, melyből évenkint egy millió korona értékű árut hozunk be külföldről. Kívánatos volna, hogy népiskoláink közül minél számosabban követnék a Labancz-uti iskola nemes példáját. Kaszás Lajos. Ismeretlen e név olvasóink előtt. De meg- érdemli, hogy az alábbiakban bemutassuk. Kaszás Lajos főpinczér a kerepesi-uti Muhr-féle nagyvendéglőben. Igaz keresztényi cselekedete révén jut neve e lapok hasábjaira. Van ugyanis egy szép szőlője Zalában, melynek a nevezetes zalaegerszegi Fehérképpel szembe néző ormára egy díszes kőkeresztet állíttatott, hasonlóan a Zala- Vas kiemelkedő részein mindenütt látható régi szép hagyományokhoz. A mai erkölcstelen világban, midőn az ő brancsbeliei szabad idejüket bűzös kártyatermekben s tivornyázással töltik el, keservesen szerzett filléreiket pedig köny- nyelmüen eldorbézolják, jól esik látnunk egy nemesen érző szív erkölcsös s keresztényi megnyilatkozását, jól esik tudnunk azt, hogy Kaszás e tettével nemcsak a régi hagyományokhoz akart hü maradni, de fölül is akart emelkedni kartársain, megmutatván nekik az utat, melyen ha- ladniok kell, mely ut azt mutatja, hogy nem az anyagiak hajhászása — mint azt a zsidók teszik — hanem az erkölcsös keresztényi cselekedetek azok, melyek az embernek Isten s az emberek előtt a tiszteletet s a becsületet megszerzik. Az idegenforgalom. Már Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar — mint említettük — az idegenforgalom emelésére szólította fel a társadalmat. A legnagyobb magyar utalt arra, hogy mennyi erkölcsi és anyagi haszna van annak, ha egy országban sok külföldi fordul meg és azt tartotta, közel hozzá férhető helyekkel kell az országot megkedveltetni. Ilyen hely Buda, hol az apostoli királyi ereklyék s a király trónja van. Halmos János lelkes felszólításának Budán kell visszhangozni. Egy ily fenséges, ily csodálatra méltó fürdőváros nincs több a föld kerekségén. Budát és környékét az Isten remek természeti szépségekkel áldotta meg és sokáig maradt felfedezetlen. A Magyar Turista-Egyletnek köszönhetjük, hogy kezdik alaposan ismerni. Az idegenforgalmat úgy Budán, mint az egész országban vezesse a hatóságokon kivül a Turista- Egylet, Földrajzi Társaság, Fürdő-Egylet, Néprajzi Társaság, Történelmi Társaság, Régészeti Egylet s a muzeum-egyletek. Nem lesz belőle semmi, ha albérletbe vállalkozóknak adják az intézkedést, vezetést. Ezek az egyesületek nem fogják rászedni a fővárost és az idegeneket sem. Az első, hogy a székes főváros polgármestere ide Budára hívja össze a társaságokat és egyleteket s velők kezdje meg ezt a nagy ügyet. Idegenforgalmat bikaviadalokkal, állatkerti mutatványokkal stb. nem lehet emelni, s bármilyen jó szándékkal fognak is magánosok és társaságok ehez, ezt csak a fővárosi tanács teheti, ha az állam és törvényhatóság nem köti meg a tanács ismert jóakaratának és tisztakezü munkásságának kerekét. Mindjárt többet tehetne a tanács, ha a törvényhatóság magasabb színvonalú lenne és nem uralkodnék az önérdek, t. i. a bizottsági tag urak nagy többségének önérdeke. Tessék csak rábízni kellő eszközökkel a kitűnő és tisztességes tagokból álló tanácsra. A tanács minden esetre Budára helyezi az idegenforgalom súlypontját. Kész ruhák. Szükkeblüség, közöny, könnyelmű kezelés megbuktatta még csirájában a keresztény niha- szövetkezetet. A zsidók a keresztények hátrányára fújták fel az esetet. Kegyetlen bírák a keresztényekkel szemben, magukat pedig felmentik a közvélemény tárogatóival. Nagy szükség lenne pedig egy jól vezetett ruha fogyasztási szövetkezetre, mert a kész ruha és fehérnemű, nőidivat kereskedők zsidók. A férfiruha kereskedők teljesen azok. A szabó kisiparosoknak, úgy tudjuk, Erzsébetfalván műhelyük van. Miért nem segítik őket ahoz jólelkii keresztények, hogy a főváros több részén nyílt üzleteik legyenek. A zsidó ruhakereskedőknek úgy is keresztény kisiparosok dolgoznak és alig tudnak az alacsony munkadijból megélni. Egy kis jóakarattal a közönség segíthetne helyzetükön s tapintattal és igyekezettel kivehetnék a kész ruha elárusitást a zsidó basák kezeiből. A jobbára zsidó szabó nagyiparosok csak saját magukért és nem a közönségért is szövetkeztek. Kedvező adat. Az országos számtartó (statisztikai) hivatal 1902-iki évkönyvében azt az adatot olvashatjuk, hogy feltűnő az izraelliták gyenge szapo- rusága. Az izraeliták születési aránya újabban igen erős és következetes esést mutat, 1896 óta folytonos csökkenéssel leszállóit 36'8-ról 32'9-re. Minden eset, mely a zsidók létszámában esést mutat, az országot erősiti. Arra azonban erősen vigyázni kell, hogy felnőttek utján bevándorlással ne szaporodjanak a zsidók és ne olvadjanak össze a keresztény népfajokkal. Maga a jó Isten is belátja végre, hogy több van belőlük, mint elég a kerek világon és pusztulásuknak azzal vet véget, hogy kivezeti őket az ígéret földjére. Vita gyorsírás. Bodogh János Vita gyorsírása (ára 60 fillér) Stampfel pozsonyi udvari könyvkereskedő Tudományos Zsebkönyvtárának értékes száma és azt bizonyítja, hogy a Tudományos Zsebkönyvtár a tudományok népszerűsítését mozdítja eló és a müveit családok pártolására érdemes. A Vita gyorsírás alapos, rövid és könnyen érthető. Ajánljuk olvasóinknak. Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Gyermek- és életbiztosító intézet. (Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863. évben.) Folyó év junius havában 2,067.600 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,633.000 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 106.274 korona 94 fillér fizettetett ki. 1904. január 1-től 1904. junius 30-ig 10,908.800 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 9,181.800 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki; biztosított összegek fejében 437.343 korona 07 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek mellett. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 „ Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI GYULR. Szerkesztő: JURISZTOVSZKY ÖDÖM.
