Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)

1904-06-10 / 14. szám

14. szám 3. oldal Egy okos biró ezt nem vette enyhitő körül­ménynek, nem is lehet annak venni, csak a mai zsidó erkölcs szerint. A más pénzéhez hozzá­nyúlni nem szabad, ha valaki hozzányúl, az gaztett, ha a lóversenyen vesztette is el pénzét, s a lóversenyt nem lehet biinszerzőnek minősí­teni azért sem, mert ott a tiszta kéz uralkodik. Ha azokat az összegeket összeadnék, melyről a sikkasztok úgy számolnak el, hogy a lóverse­nyen vesztették el, hihetetlen és a lóverseny fogadásainak pénzforgalmában elő nem forduló összeg jönne ki. Elveszti az ilyen elvetemült sikkasztó a pénznek egyhuszad részét ott, a többit elkölti és rákeni a lóversenyre, s a zsidó sajtó a gazemberről, mint áldozatról beszél. Nemtelenség, ocsmányság ez. Enyhitő körül­mény, hogy az elsikkasztott összeg hová lesz, nem lehet. A másé szent, aki a másét elveszi, tolvaj és nem áldozat. A ki sikkaszt és lop, az pazarol is, hogy lelkiismeretét, önvádjait elal­tassa. A régi betyárok is szórták a pénzt. Sok­szor be lehetne bizonyítani, hogy az, aki magát turf áldozatának adja ki, az soha lóversenyen, vagy lóversenyen kívül lovakra nem fogadott. Külön­ben senkit sem kisérnek lóversenyre szurony­nyal és nem szegeznek mellére fegyvert, hogy játszék. Halálozás. Klein H. János ismert műépítész fia János, ki szintén műépítész, öngyilkossággal vetett véget sikerekben már eddig is gazdag és szép reményű életének. Adjon a jó Isten vigasztalást a megszomorodott szivü atyának, kinek fájdal­mát elég szemtelenül a zsidó sajtó csak fokozta valótlan ráfogásokkal, s be akarta szennyezni fia kedves emlékét. A japánok zsidók. Azt bizonyítgatják, hogy a japánok zsidó ere­detűek, ha igy van, felesleges a zsidóknak a szétszórt diadalmaskodás, hanem kerekedjenek fel és költözködjenek rokonaik közé, ha ugyan a japánok elfogadják a rokonságot. Népoktatási törvény. A népoktatásról tanácskoznak hivatottak, meg­hívottak és hívatlanok. Berzeviczy Albert be­szédei, nyilatkozatai nagyon szépek és haza­fiasak, s alaposan fejti ki még jobban Halász Ferencz elismerésreméltó tervezetét. Nem tették helyesen, hogy zsidókat is hívtak a tanácsko­zásba. Nagy mulasztás, hogy épp azt, ki a ne­velést, az ifjúság nevelését oly hazafiasai! és bölcsen tárgyalja, ki az ifjúság nevelésére áldoz, az ifjúság közé megy, kihagyták a tanácskozá­sokból, s akinek hasznavehető, tettekben nyil­vánuló hazafisága, külföldi tapasztalatai, alap­tudása csak hasznára lehettek volna a tanács­kozásoknak. Nevet nem mondunk, úgy is elta­lálja mindenki. A tervezet címében is hibát találunk, miért népoktatás, miért nem népneve­lés ? A nevelés a fő. Újabb időben ezt a szót népnevelés vagy népnevelő nem is használják, pedig ez legyen az első és azután jöhet az oktatás. Szerbek Budapesten. Szerb kereskedők jártak Budapesten. A ma­gyar kereskedésnek jó piaca Szerbia, még jobb lehetne, ha külkereskedésünk jelentékenyebb lenne. Külkereskedésről addig beszélni sem lehet igazán, mig a belfogyasztás nem emel­kedik. Egy nép gazdagságának nem az a mér­BUDA ÉS VIDÉKE téke, mit ad el külföldre, de az, hogy mit fogyaszt el idehaza. Ezt kérdezte lapunk régi olvasó­jától egy szerb kereskedő, ki bizalmasan azt is bevallotta, hogy nem hitte Magyarországot annyira zsidó országnak és sértődött is a felett, hogy a faj magyarságból olyan keveset látott a fogadás rendezői és résztvevői között. A zsi­dók valósággal # lefoglalták a szerbeket. Valaha görögök és szerbek voltak Magyarország keres­kedői és nem volt baj. A zsidóval ütött be a menykő. Buda szép vidéke is elragadta őt s azon is csodálkozott, hogy ezt a szép vidéket zsidók foglalták le maguknak és nem a magyar urak. Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Gyermek- és életbiztositó intézet. (Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863. évben.) Folyó év május havában 1,853.000 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,539.200 korona értékű uj biztosítási kötvény állít­tatott ki. Biztosított összegek fejében 66.684 korona 47 fillér fizettetett ki. 1904. január 1-től 1904. május 31-ig 8,841.200 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 7,548.800 korona értékű uj biztosítási kötvény állít­tatott ki; biztosított összegek fejében 331.068 korona 07 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a leg­előnyösebb feltételek mellett. Szövetkezeti jutalomdijak. A Károlyi Sándor gróf által alapított szövet­kezeti jutalomdijakat erre az évre a következők­nek Ítélte oda a Magyar Gazdaszövetségnek e célra delegált bizottsága: Biringer János bánkeszi plébánosnak, Pacolay Zoltán joghallgatónak, Czinka Dezső beznyei szövetkezeti igazgatónak, Lupták István mező­kövesdi tanítónak, a Babies Józsefnek a somogy- berzencei szövetkezet alapítójának. Papp József lovasberényi tanítót, akit szintén méltónak ítél­tek a dijak egyikére, de miután csak 5 dij van, megfelelő jutalmazásra ajánlják a Hangyá-nak. Díszoklevelet Ítéltek meg Péterfy Tamás írónak, Sztankó Ferencz tanítónak, Kurth Istvánnak (Almás-Kamarás), László Gyulának (Vencsellő), Cservenyák Jánosnak (Mező-Zombor) és Simonffy Istvánnak az ajnácskői fogyasztási szövetkezet elnökének. Sándor Páí tábora. A kalmárok Sándor Pál zsidó képviselő vezér­lete alatt egyesültek és harcot is küldtek külö­nösen a fogyasztási szövetkezetek ellen. Az fáj legjobban a zsidóknak, hogy a fogyasztási szövetkezetek szaporodnak és virulnak. A magyar nemzet becsülete követeli azt, hogy mindenki lépjen síkra és alkosson minél több fogyasztási szövetkezetei, ami a legjobb zsidőfüstölő. A vörös posztó. Bika a vörös posztótól, zsidó a szövetkezet említésére lép dühbe. Egy faluban, hol a szövet­kezet szándékozik az italt is mérni, a zsidó- korcsmáros rossz borára azt a megjegyzést tette, hogy majd jobb lesz a szövetkezet bora. A zsidó-korcsmáros a szövetkezet említésére annyira dühbe jött, hogy lekapta a szegről a nagy pincekulcsot és betörte vele vendégének a fejét. Mind hiába a dühösködés, a szövet­kezetek szaporodnak és a zsidók nem rebáchol- hatnak a magyar föld népén. Fülemile vagy csalogány. Van egy kedves kis madara A szép természetnek, Róla a poéták is oly Sokat énekelnek. A magányban elrejtve, mint Szerelem a szívben — Édesbusan ott dalolgat A lomb sűrűjében. Keserg, dalol édesen, ha Keresi a párját: A szerelem dalnokának Tán azért is hívják? De mért, hogy e kis madárnak Két nevet adának? Egyszer mondják fülemülének, Majd meg csalogánynak. Találgatni, hogy mért mondják? Egyszerű a mese: Igen könnyen magyarázzák Sok szép lány szép szeme. Női szív, mely hévvel csapong Üdvünk kéjes álmán S ki majd gyönyört, majd bánatot Hord bűbájos dalán. Hejh, kis babám! te sem vagy más, Mint egy kis fülmile . . . Fészket raktál a szivemnek Legeslegmélyibe. S úgy hallgatom, mig ajkadnak Szűzi dala csendül, S mint a kis madárka, csattogsz Boldog szerelemről. De ha dalod csak csalogat S más ágra szállsz magad: Nem mondlak én fülmiiének! Minek is hívjalak . . . ? Nem is hívlak: hamis, csalfa Csalogató lánynak, Egyszerűen, de ildomosán Mondlak: „Csalogánynak.“ Vargha Sándor. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI <3YÜLR. Szerkesztő: J U RISZTQ VSZKY ÖDÖN. Nyilttér.* A , , „„ , „ Elsőrangú kénes hévvizü gyógy­CSaSZáriMO fürdö Páratlan gőzfürdővel, legmo­——————— dernebb iszapfürdőkkel, pompás ás­ványvíz uszodákkal, kő- és kádfür- dőkkel, 200 kényelmes lakószobával. uuuapootüiif a legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. Budán’ a Fehérvári- iiUlv Jca. úton, közvetlen a híd­nál levő 1000 négyszögöles háztelkem, úgy a kelenföldi vasúti állomásnál levő 8200 négyszögöles telkem szabad­kézből, egészben vagy részben eladó ; az utóbbi köz­vetlen vasúti fekvése miatt gyári célokra is alkalmas. Hets Ödön ügyvéd, Budapest, Molnár-utcza 15. Ügy­nökök kizárva. * E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents