Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-04-10 / 10. szám
2. oldal Széchenyi-muzeum. A Magyar Tudományos Akadémia nagynevű alapitójának, gróf Széchenyi Istvánnak múzeumát külön helyiségben rendezi be és nemsokára a nyilvánosságnak adja át. Számos Széchenyi- ereklye van ebben és a Széchenyiről megjelent könyvek és újságcikkek, képek és rajzok. Egy munkás és hazaszeretetben eltelt élet tüköré és méltatása, elismerése. Még nincsen minden összgyüjtve Széchenyiről, de már eddig is ott vannak: I. Széchenyi István munkái, 49 darab. II. Széchenyire vonatkozó munkák és folyóiratbeli cikkek, 600 drb. III. Hírlapok és egylevelü nyomtatványok, 700 drb. IV. Széchenyi-kéziratok körülbelül 500 drb. V. Kéziratok Széchenyiről, 700 drb. VI. Képek és szobrok Széchenyiről, 400 drb. VII. Képek és szobrok Széchenyi környezetéről. VIII. Emléktárgyak és tiszteletjelek. IX. Jelentések Széchenyi haláláról és egyéb családi eseményekről. Ezek a tárgyak, különösen a róla irt cikkek és könyvek folytonosan szaporodnak, bizonyságául annak, hogy emléke erősödik és fényesedik és szelleme ébred, él. A Széchenyi-muzeum megnyitása és látogatása fokozni fogja az érdeklődést nemcsak a közönségben, de az írókban is és majd lesz Széchenyinek is valódi és hivatott életirója . . . A közönség érdeklődését semmi sem keltette fel annyira Széchenyiért, mint a gróf Széchenyi István emlékének ápolására alakult bizottság által kiadott Emlékkönyv, mely már ma is el van terjedve és a szerkesztő Nyesti Pál buzgó- sága elhelyezi azt Magyarország minden községében és a nemzet minden rétegében. Lapunk is ernyedetlenül ébresztgeti Széchenyit és mint eddig, úgy ezután is közöl eszméiből és gondolataiból, hogy még jobban ott legyen a magyar szivében. A tanítóság is munkása lett Széchenyi tisztelete erősítésének s a nőnevelés vezérei is hintik eszméit a jövendő honleányok sziveibe. A szentiváni nóta. Ha egy történeti nevű családból származott ur vagy fejedelmi vér jut botránykőre, a zsidók ugyancsak fújják ezt a követ és kinyújtják a szentiváni nóta hosszúságára. Nem adhatjuk nekik vissza, mert az ő bűneik és botrányaik felsorolására, közlésére kevés volna az a papiros, mit egy évben egy jó forgalmú papírgyár termel. Ha ur vagy pap felejtkezik el magáról, ugyancsak megszólalnak a zsidó szócsövek. A legeredetibb az, hogy urak és papok a zsidó lapok előfizetői, tehát a saját rendjük bemocs- kolásáért fizetnek. A sajtószabadság ma már nem szabadság, de szabadosság és nem ártana, ha törvény rendelné el, hogy a sajtónak magán- és családi ügyekről Írni nem szabad. Igaz, hogy a lapok üresebbek lennének, de nem rohanna az erkölcsi romlásba úgy a világ. A huncutkák. Két budai leányra vált végzetessé ismét az az ízléstelenség, hiúság, hogy a haját huncut- kákba süti. Azelőtt csak a zsidó lányok voltak a természettől kócosak, ma általános a haj összekócositása. Az iskolába járó leányhoz éppen nem illik, hogy haját huncutkákba bodo- ritja. A hajsütésnek minden évben sok áldozata van. Maguk a szülék, később az iskola igazgatók is küzdhetnének ez ellen. Ámde a kedves tanító nénikék adják rá a legközelebb fekvő példát. Ha a közoktatási miniszter a káros vállBUDA ÉS VIDÉKE fűzőt betiltotta, betilthatja a huncutka sütést is, amit leginkább a nem tisztességesek vettek fel divatba. Uj szövetkezetek. Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára a folyó évben eddig 50 fogyasztási szövetkezetei szervezett a „Hangya“ fogyasztási és értékesítési szövetkezetének kötelékében. Február hó közepétől mostanáig a következő fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket szervezte: Sopronmegyében: Balf községben, Fejérmegyében : Pátkán, Hontmegyében: Csáb községben, Maros-Tordamegyében: Magyar-Régenben, Köszvényes-Remetén és Csitt-Szent-Iványon, Udvarhelymegyében: Agyagfalván, Bögözön és Muzsnán, Kis-Küküllőmegyében: Bonyhán, Alsó- Fehérmegyében: Drassón, Hevesmegyében: Vi- sontán, Abasáron és Hatvanban, Jász-Szoinok- megyében: Turkevén a központban, Borsod- megyében : Geszten, Naszvajon és Cserépfalun, Baranyamegyében: Görcsönyben, Somogyme- gyében : Csurgón és Alsókon, Trencsénmegyé- ben : Driethomán, Szilágymegyében : Kraszna- mihályfalván, Érmindszenten és Ákoson, Komá- rommegyében : O-Gyallán. Papok csemegéje. Leginkább a papok szoktak beszélni arról, hogy a keresztény lapok üresek, ezért olvasnak olyan lapokat, melyekben sok a papok csemegéje. Közöljük a Budapesti Hírlap hírrovatának egy napi fogását. A Budapesti Hírlapot azért választottuk, mert mindig a jó Ízlést beszéli, de nem követi: Összekötözött halottak, Csáky Napoleon gróf hitelezői, Az eltűnt nyakék, Szerelmi dráma a harctéren, Egy uriasszony halála, Eltűnt gimnáziumi tanár, A hadnagy szerelme, Agyonvert erdőőr, A hazárd játék vége, A fölrobbantott cethal, Körözött rabló- gyilkosok, Öngyilkos magyar hajógépész, Lakás- fosztás, Sikkasztó asszony, Eltűntek, Vállalkozók háborúsága, Megszökött uzsorás váltói, stb. Ennyi bors között ott van a Húsvéti ájtatossá- gok sorrendje is, ami szent dolog és nem újdonságok közé való. A lelkészeknek az ellen kellene küzdeni, hogy ne kerüljenek ilyen dolgok az újságokba és híveik ne olvassanak ilyen erkölcs és idegrontó cikkeket, de hát nekik is jobban csúszik az ilyen csiklandozó papok csemegéje és ha ilyenek nincsenek a lapban, a lap üres, semmit sem ér . . . s különösen a parochiák fehérnépeinek nem tetszenék, felekezeti különbség nélkül. Dijlövés Puszta-Szent-Lőrincen. Szemere Miklós országgyűlési képviselő, az ismert sportférfiu, ki a képviselőházban már több beszédében hangoztatta a lövészeti ügyesség fontosságát a mai hadviselésnél, hazánk hadiképességének emelésére az ifjúság figyelmét és érdeklődését akarja a lövészetre felhívni s e cél elérésére nagy anyagi áldozatokat is hoz. A múlt évben puszta-szt-lőrinci birtokán, — a fővárostól villanyos vasúti közlekedéssel 20 percnyire — a legmodernebb igényeknek megfelelő lövőházat építtetett 10 lőállással, 300 m. maximális lőtávolságra berendezve s ugyanakkor egyszersmint egy ott rendezett nemzetközi junior céllövő versenyre 5000 korona dijat tűzött ki. Úgy ezen május 4-én tartott, mint az okt. hóban megismételt lövőverseny külföld és hazánk legjobb lövőinek találkozóhelye volt. Eddigi lövő10. szám sportunk elhanyagolását mutatja, hogy mindkét versenyen az elsőséget az osztrákoknak kellett átengednünk. De már a második versenyen mutatkozott a haladás, mert mig a májusi versenynél az első magyar csak a hetedik volt, addig az októberi versenynél már a harmadik helyre küzdöttük fel magunkat. Az ez év májusi lövőversenyrésztvevők száma tekintetében még nagyobb sikerűnek Ígérkezik az eddigieknél, egyrészt mivel kitűnő angol lövészek ígérték meg részvétüket, másrészt mert a szintén Szemere Miklós által Budapesten létesített lövész-tanfolyam számos jó lövőt képez ki s igy alapos reményt nyújt arra, hogy a nagy dij ez ébben itthon marad. A versenyt a Budapesti Egyetemi Athletikai Club rendezi, mely e célra külön bizottságot szervezett. A bizottság még e héten szétküldi a világ minden részébe az érdeklődő sportköröknek a magyar, német, francia és angol nyelven kinyomatott versenyfeltételeket. Esetleges felvilágosításokkal a rendező bizottság (Bpesti Egyetemi Athletikai Club, IV., Központi Egyetem) szolgál. Arad vármegye fejlődése. Az Arad vármegyei gazdasági egyesület jelentését nem jó szívvel fogják olvasni a zsidók, de annál jobban örül rajta minden jó érzésű keresztény ember. A fogyasztási szövetkezetek száma négygyei gyarapodott. A múlt évben létesült: a „Bok- szegi Községi Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezet“ 267 taggal, 362 üzletrészszel, 7240 korona értékben; a „Szapáryligeti Községi Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezet“ 121 taggal, 157 üzletrészszel, 3140 korona értékben; a „Puszta-Szent-Páli Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezet 78 taggal, 105 üzletrészszel, 2100 korona értékben; a „Borossebes és Vidéke Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezet“ 149 taggal, 205 üzletrészszel, 4100 korona értékben. Ezen négy uj fogyasztási szövetkezettel a fogyasztási szövetkezetek száma vármegyénk területén 24-re emelkedett. Kitűnő működést fejtett ki az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezete is, mely az idén is foglalkozott a hadsereg-ellátással és az aradi, illetve temesvári élelmezési raktárnak 3500 métermázsa zabot szállított. A pénztár forgalma 756.688 korona 18 fillért, a könyvelési összforgalom 1.410.691 korona 35 fillért, tehát közel másfél millió koronát tett ki. Szép sikereket ért el a Pécskai Előlegező és Gabonaértékesitő Szövetkezet is, mely tetemes tiszta nyereséggel zárta le évi mérlegét. A tejszövetkezetek szervezése és a meglevő tejszövetkezetek termékeinek minél jobb értékesítése is nagyban igénybe vette az egyesület tevékenységét. A múlt évben 1452 gazda 1941 tehén tejtermékeit értékesítette szövetkezeti utón összesen 1.809,156 liter tejet termelve, amelyért 181,794 korona folyt be. Tehát esik egy tehénre átlag 933 liter tej, mely 10 fillérrel értékesült, úgy, hogy egy tehén évi haszna 93 koronát tett ki. Ami mindenesetre kiváló eredmény. A hatalmas tejszövetkezeti akciónak mintegy törvényszerű következménye volt az aradi vaj- és tej-központ létesülése, mely csaknem egy éve működik már Aradon. Az Otthon közgyűlése. Az Otthon irók és hírlapírók köre megtartotta közgyűlését. Rákosi Jenő mondotta az elnöki
