Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-03 / 9. szám
2. oldal Ma valójában ott vagyunk, ahol lenne az ember, aki régi ruháit leteszi, de újat nem vesz fel. Nem okos állapot ez, nem okos a monarchikus elv szempontjából. Természetesen, csak azoknak beszélek, akik hívei ennek az államformának. A bomlás célozása is elv. Azoknak, kik erre törnek, a mai viszonyok csak könnyit- hetik aknamunkájukat, csak kedveznek. Sapienti sat.“ Újkori próféciák. Tisztelt Szerkesztő ur! Kedvelt lapunkban olvastam a felszólítást, hogy az olvasók nem személyeskedve, szorosan a tárgynál maradva, Írjanak tudósítást a zsidókérdésről és rajzoljanak képet a zsidókról. A felszólítás helyes. írja meg mindenki a legőszintébb magyar lapban, mely egykor a történetírásnak kutforrása lesz, amit a zsidókról tapasztal. Becses lapja útját állja annak, hogy a jövő történetíróját ne vezessék félre a zsidó újságok és olyannak lássa korunkat, a minő volt, t. i. a zsidók korszakának. Megragadom az alkalmat és szolgálok egy nagyon, de nagyon szomorú képpel, melyből, ha résen nem leszünk, ha nem szövetkezünk, a magyar fajt nem erősítjük, be fog következni az, hogy Magyarország csak volt és zsidó ország lesz . . . Egészségi okokból a külföldön a délvidékre utaztam. Az első osztályú vonatszakaszba, ahol helyet foglaltam, egy nő és három urféle ült be . . . Kellemesen lepett meg, hogy a társaság magyarul beszélt, de annál kellemetlenebbül éreztem magam, midőn észrevettem, hogy a társaság zsidó. A zsidó honfitársnak elég veszedelmes, utitársnak pedig alkalmatlan. Behúzódtam a szakasz szögletébe s a világért el nem árultam magam, hogy magyar vagyok. Részesülni akartam abban a szomorú tapasztalatban, hogy hetvenkednek a zsidók, ha magukban vannak . . . Nagyon, de nagyon megszomoritott őszinte jövendölésük, amely bebizonyította azt, hogy a zsidók célzatosan törnek szegény hazánk elfoglalására és a magyar faj leigázására. A társalgás folyamán a férfiruhát viselő egyének minden tartózkodás nélkül kijelentették, hogy Magyarországon a keresztények nem számítanak, húsz év múlva az ország egészen a zsidók birtokába kerül s a magyar a zsidó szolgája lesz. A zsidónő megjegyezte, hogy a keresztényeknek mégis jobb nevelésük van, mint a zsidóknak. — A nevelést könnyen el lehet sajátítani ... és húsz év múlva mégis egészen a zsidóké lesz Magyarország és a keresztények csak szolgái lesznek a zsidóknak . . . jövendölték a zsidók. És mi csak nagyon lassan ébredünk . . . bár ébreszt tisztelt Szerkesztő ur lapja, minek olvasását minden magyar embernek erkölcsi kötelességévé tenném. R. . . K.......... Szabad-e antiszemitának lenni? A „Néppárt“ cimii lelkes keresztény lap ezt a kérdést tárgyalja. A cikkíró alaposan fejtegeti, hogy a jogos és jogkörön belül mozgó antiszemitizmus olyan ut, melyen járni lehet. Tanácsot is ád erre a következőkben: „Légy csak antiszemita s akkor nem lesz okod sopánkodni a zsidó szerencséje felett. De értsd meg BUDA ÉS VIDÉKE jól, nem értem azt én antiszemitaság alatt, hogy üsd a zsidót. Lehet a zsidót bot nélkül is ütni s ez jobban fáj neki, mintha akármilyen somfa-bottal vernéd.“ Az eszközt is kijelöli a keresztény szövetkezetekben. Végtelen örülünk, hogy egy a népből bátran és igazán beszél s nem tiltakozik az igazi és nem törvénysértő antiszemitizmus ellen, sőt arra, mint hazafias cselekedetre buzdít. Mi is arra lelkesítjük a magyart, hogy ilyen antiszemita legyen és szövetkezetekkel, gabonaraktárakkal füstölje a zsidót. Hiában tiltakozik valaki, hogy nem antiszemita, ha a zsidók ellen való védekező intézményekben vesz részt, nem hiszi el neki sem Áron sem Henrik. Előre ezen a nyomon édes magyarom és ne tiltakozzál, de légy a törvényt, jogot és rendet tisztelve antiszemita, azaz kövess el mindent, hogy ne legyen ur feletted a zsidó . . . Az a lap pedig, mely ilyen elveket hirdet, mint a derék Néppárt, járassa minden magyar ember s küzdjön bátran, kitartóan. Kálvinisták és katholikus keresztények, mint jó testvérek szánjanak egy táborba. A kálvinistához közelebb áll a katholikus. mint a zsidó, ha nem is egy felekezetből valók, de egyek a Jézus Krisztusban. A kálvinista támogassa a katholikus érdekeket, a katholikus a kálvinista érdekeket, de soha a zsidó érdekeket. Egyesüljünk a keresztény szövetkezetekben. Egyik ne üsse a másikat. A Néppártnak ne legyen oka a kálvinisták ellen kitörni s a kálvinista néplapok is a testvéri egyesülésre ösztönözzenek. A minorok. Erdély némely részén a se férfi, se nőt hajdanában minornak hívták. Lehetetlen ennek nem nevezni a mai urakat és fiatal urakat, kik kar- jokat nem nyújtják a hölgyeknek, hanem beléjük kapaszkodnak, akárcsak a baka a Pannáéba. Ez nem férfias, de hát nem is keresik azt, mi a férfias, mert az érdekházasságot kergető ur- félék azt várják, hogy a feleségeik hozományából éljenek. Nem a nő támasza a férfi, de a nő a támasza az ilyen minornak. Ez csak zsidóknak való szokás. Zsidók és szabadkőművesek. Nálunk egy kalap alá szokták venni a zsidókat és szabadkőműveseket. Mint érdekes tudnivalót és az Európaszerte általános zsidóutálat jelét közli velünk lapunk egy barátja, hogy Német- és Svédországban a zsidókat nem veszik fel a szabadkőműves páholyokba. Sehol nem közösködnek velük annyira, mint nálunk, hol mindenben a külföldet utánozzák. Jó volna, ha a zsidó kérdés megoldása eszközeinél is utánoznák. Kölcsönzés. Egy nagy francia iró azt mondta, a lángész nem lop, csak hódit. Az irók abból élnek legtöbben, amit kölcsönöznek, hódítanak. Ritka az eredeti iró, kinek saját eszméi, saját gondolatai vannak. Megtetszik egy gondolat, elcseni, egy ilyen nyelvű regény, egy színdarab, azonnal átgyurja. A zsidó irók igy Írnak és igy lesznek kikiáltott nagyságokká. Tőlük tanulták el a megtévedt keresztények is, kik addig-addig pajtáskodnak velők, mig szokásaik rájuk nem ragadnak. A zsidó nem akad horogra, mert hit- sorsosai kímélik. Nem kíméltek most egy keresztény irót, aki a kölcsönzés rut hibájába esett. 9. szám Ezt megbélyegezték, reábizonyitottak. Ha lelki- ismeretesen kutatnánk német és francia nyelven- a legtöbb magyarul megjelent zsidó mű eredetijét megtalálnánk, de ezeket nehéz a. lólopáson rajta kapni, mert eldugják a kötőféket. A Budapesti Hírlapban Alfa is hozzászól a plágiumhoz. Érdekes a házi morál, melylyel ezt a kérdést tárgyalja. Szerinte nem csoda, ha annak az írónak eszébe jut egy ötlet, amit ő eredetinek tart. Plágium a tudatos átvitel. Mit használ azután, ha a Budapesti Hírlap Alfája cikke végén halálra is Ítéli a plágiumot, ha az elején minden gondolat, eszme és mese kölcsönzést menteget. Hja Alfa urnák és lapjának szabad a bűnöket tetszető ruhába öltöztetni, ő már azon a fokon áll, hogy a jámbor Sárospataki Füzetek Széchenyi nevelési elveit azért dicséri meg, mert vele eszmerokonságban állanak. Az Uránia közgyűlése. Az Uránia megtartotta közgyűlését. Az Uránia Magyar Tudományos Színház a lefolyt évben, a szorosabb értelemben vett irodalmi téren és egyéb működési körén kívül eső előadásai mellett, összesen 571 előadást tartott, melyeken műsoron levő darabjai közül 23-at mutatott be. Ezekből az előadásokból 405-öt budapesti színházában tartott és 166-ot a vidéken. A színház 108 vidéki városban, illetve nagyközségben tartott az utolsó három évben előadást. Körülbelül 400.000 ember látogatta a múlt évben az előadásokat. A színház műsorával csak a nagyobb vidéki központokat keresheti föl, mert az előadással járó személyzeti és dologi kiadások rendkívül terhesek. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy a vidéki szellemi központokon kívül eső kis községek is bevonassanak az országos kulturális mozgalomba, amely föladatot viszont az Uránia Magyar Tudományos Egyesület vállalta magára úgynevezett vidéki akciója által, amely abban áll, hogy kész fölolvasásokat a szemléltetéshez szükséges képanyaggal és vetítőkészülékkel ad kölcsön a hozzája fordulóknak. Az egyesület ezen a téren is már nagy eredményt ért el, és derekasan kivette részét abból a munkából, melynek végcélja a műveltségnek a legszélesebb rétegekre való kiterjesztése. Az éljenzéssel fogadott megnyitó után Körösi Henrik királyi tanfelügyelő adott kifejezést annak a hálának és elismerésnek, amelylyel az egyesület adózik ügyvivő-elnökének, Molnár Viktornak. Ajánlja, hogy a közgyűlés fejezze ki jegyzőkönyvileg hálás köszönetét Molnár Viktor iránt. (Általános helyeslés.) Putnoky Miklós főgimnáziumi igazgató (Lugos), mint a vidéki tagok egyike, tolmácsolja a vidék nagy lelkesedését az Uránia akciója iránt. A gazdasági élet és a vallás. Bernát István a református egyházkerületi közgyűlés alkalmával az egybegyűlteknek érdekes és tanulságos felolvasást tartott a gazdasági életről és a vallásról. Szép és kiemelkedő pont volt felolvasásában a következő: „Át kell alakítani az emberek fölfogását az élet céljairól és beléjük oltani azt,' hogy az önzést korlátozni kell, különben a társadalmi béke és gazdasági boldogulás lehetetlenné válik. Ehhez pedig a vallás erkölcsi tanításai, a bennük való hit és irántuk való fogékonyság nélkül nem juthatunk el.
