Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-03-20 / 8. szám
8. szám BUDA ÉS VIDÉKE A rajzolás. Kevés tárgyat hanyagolnak el iskolánkban úgy, mint a rajztanulást. A mértani rajz kötelezett tantárgy, a szabad kézi nem az. Elhibázott dolog. A rajz nemcsak a művészi Ízlést kelti fel, de hasznos utravaló az életre is. Stampfet Károly pozsonyi cs. és királyi udvari könyvkereskedő Tudományos Zsebkönyvtárában A rajzolás vezérfonala cimü miiben a szerző, Boros Rudolf, olyan könyvet nyújt, mely jó kalauza és vezetője annak, ^ ki önképzés utján akar megtanulni rajzolni. Ára 1 kor. 20 fill. Nemzeti szellem. A közszellem egyetlen erős megnyilatkozása ma, hogy mindenki fizetésjavitásért száll síkra, mindenki nagyobb darab kenyeret akar. A nemzeti szellem alszik, ha sorsjavitásról nincsen szó. Az állam egyik legszebb feladata, ha arra törekedik, hogy tagjai minél jobban éljenek. Ámde az állam nem lehet olyan gazdag, hogy mindenkit kielégítsen. Segíts magadon, az Isten is megsegít, igy tartották a régiek. Saját erejéből senki nem akar tenni semmit. Nő a kényelemszeretet és a fényűzés, az urhatnámság. Lemondásról szó nincsen. Az egyes háztartásoknál kell kezdeni a takarékosságot, az egyszerűséget és mindjárt nem lesz akkora a hiba. Egyszerűség legyen a nemzeti szellem iránytűje. Egyszerűség az állam és egyszerűség a családok háztartásában. Senki nem akarja a közügyet ingyen szolgálni, mint tette a régi nemesség. Hiába emelik fel a fizetéseket, ha hosszabb a láb, mint a takaró. Arra neveljék a gyermeket, hogy szerényen tudjon élni, elégedjék meg a legkevesebbel. Azok költsenek, akiknek telik. A gazdag ne legyen fösvény és a szegény ne legyen pazarló. A nők, anyák kövessék a legszebb nemzeti szellemet, legyenek takarékosak. A takarékos társadalomban nem élhet meg a zsidó. A budapestvidéki villámos. A főváros jobbpartján elterülő remek nyaraló- és kirándulóvidéknek még mindig nincsen vasútja. A buda-szentendrei vicinális éppen nem felel meg annak, hogy a főváros közvetetlen közelében, a hegyes-völgyes és kies jobbparti Duna-vidékre terelje a balparti homokos síkságon terjeszkedő nyaraló gyarmatokat. A tervezett dömös-visegrád-budapesti villámos vasút ügyében Latinovits Frigyes, Fülöp Károly és Metzker Károly, továbbá Görgey Istvánná, Pálffy- Daun Lipótné grófné és Lónyay Gabriella meghívására Pest vármegye nagytermében körülbelül kétszáz érdekelt jelent meg a Duna-jobbparti községek és villatulajdonosok részéről. A gyűlés elnöke Latinovits Frigyes, a tervezet előadója Metzker Károly visegrádi jegyző és jogtanácsosa Fülöp Károly dr. volt. A részletesen kidolgozott tervezet szerint a budapest-dömösi negyvenhat kilométer hosszúságú, egyvágányú villamos vasút a Ganz-gyár által középponti áramfejlesztésre, ötven kilométernyi sebességre, személy- és teherforgalomra berendezve, főn- tartással és vezetéssel együtt körülbelül százhatvanezer koronába kerülne évenkint. A személy- és teherforgalom körülbelül háromszázhetvenezer koronát biztositana. A gyűlés nagy érdeklődéssel fogadta az előterjesztést s a továbbiak elintézésére nagybizottságot választott, melynek tagjai minden érdekelt város és község képviseletén kívül Gyulai Pál, Vámossy Mihály, Téry, Bossányi, Vörösmarty, Riegler, Csapó Lóránd és az első gyűlés előkészítői. Ez is haszon. Romániából és Oroszországból sok százezer zsidó hagyja el Európát. Ez is haszon nekünk, mert igy kevesebb jut belőlük. A hazafias keresztény lapoknak minden módon fokozni kell a zsidók kivándorlási kedvét és különös figyelmébe ajánljuk őket a kivándorlási kormány- biztosnak. Itt a hazában a szövetkezések által nehezítsék meg a megélhetésöket és könnyítsék meg, mozdítsák elő a zsidók kivándorlási kedvét. Az orvosszerek.* * — Irta: Petrássevich Géza. — Csak egy pár szót arra nézve, hogy mily eszközök és akciók volnának a legalkalmasabbak a bajok gyors és eredményes orvoslására. Az 1867: XVII. törvénycikk revideálása: avagy hatályon kívül helvezése és a rendi alkotmány institúcióinak reaktiválása ma már leküzdhetetlen akadályokba ütközik, — bár nem lehetetlen. Egyelőre azonban ad acta kell tennünk azt az eszmét, hogy a 67-es törvény nullifikálásá- val és erre vonatkozólag a rendi alkotmány visszaállításával kezdjük meg a védelmi harcot. Államnak és társadalomnak, egyeseknek és szövetkezeteknek, gazdáknak és jogászoknak, uraknak és parasztoknak, munkásoknak és munkaadóknak, közigazgatásnak és igazságszolgáltatásnak, közoktatásnak és hitfelekezeteknek, magyaroknak és nemzetiségeknek kell itt karöltve, egyöntetűen közreműködni, hogy legalább a jelenlegi állapotot fentarthassuk, a jövő hódítást megakadályozzuk s amit lehet visszahódítani, azt minden tisztességes eszközzel küzdve visszahódíthassuk. Nem kell mindehhez más, csak egy kis lelkesedés, akaraterő és szeretet. Ez a három alaptényező meghozza magától a többit. Meghozza a tudást, felnyitja szemünket, belénk önti a gyakorlati érzéket, megedzi izmainkat, fölébreszt lethargiánkból és uj életet önt ereinkbe. Ezt az intenciót szolgáló és erre a működésre hivatott gazdasági és szociális tényezők közelebbi ismertetése és programmjának bemutatása nem tartozik e tanulmány feladatának körébe. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének, a Magyar Gazdaszövetségnek, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének, a Magyar Gazdák Vásárcsarnokellátó Szövetkezetének, a Keresztény Szövetkezetek Országos Központjának, a „Hangyádnak célját, programm- ját, működési körét mindnyájunknak ismerni kell. Ezekben a magyar társadalomnak ereje és működése nyilatkozik meg. Ez azonban még mind nem elég. Bármenynyire feszítsék meg erejüket, bármennyire ter- jeszszék is ki működésűk körét eme gazdasági és szociális intézmények, a magyar gazdát a zsidó uzsora, zsidó tőke ellen megvédelmezni kellőképen nem bírják. Ehhez a mentőakcióhoz föltétlenül szükséges az államhatalomnak is mint ilyennek közvetlen és közvetett beavatkozása, illetve segitőakciója. Közvetve, igaz, most is hozzájárul az állam a gazdasági egyesületek, mozgalmak, szövetkezetek anyagi és erkölcsi támogatása utján az akció föllendüléséhez, azonban ez nem elég. Az állam közvetlenül is beleszólhat a kérdésbe, anélkül, hogy az antiszemitizmus vádjának még az árnyéka is érhetné. És mily Kolumbus-tojása lenne ez a beavatkozás ! Az egész csak annyiból állana, hogy az * „Zsidó földbirtokosok és bérlők Magyarországon" cimü s általunk már ismertetett műből. Kapható egy koronáért szerzőnél, Budapest, VIII. kér., Szentkirályiutca 28. 3. oldal állam minden gazdát cserélő birtokra nézve törvényben biztosítaná magának az elővételi jogot. Ez az államszocializmus gyakorlati megvalósításának egyik minden irányban beváló formája lenne. Evvel egy csapásra meg volna oldva a birtokparcellázás, a telepítés, a hitbizo- mányoknak hegyvidékre való áttelepítése és orvosolva az alföldi, úgynevezett agrárszocializmus. Igaz, hogy veszedelmes játék az államnak ily prepotenciát biztosítani, mert visszaélhet vele s a megvett birtokot eladhatja ép úgy a zsidónak, mintha a zsidó közvetlen vette volna meg a tulajdonostól. Ennek az esetleges visszaélésnek a megakadályozására nézve azonban lehet ellenőrző és korlátozó biztosítékokat fixirozni az erre vonatkozó törvényben. Az államnak csak az elővétel joga volna meg, de a megvett földterületnek miként való felhasználására vonatkozó disponálási jogát korlátozná a gazdasági institúcióknak ugyancsak azon törvényben biztosított beleszólási és informálási joga. így a rendelkezési jog megoszlanék állam és társadalom közt. Ily biztosítékok mellett lehetetlen, hogy oly mértékben háramoljon át a magyar föld zsidó kézre, mint ahogy most történik. Üdvös volna az is, ha a hitelügylet terén is közvetlen akciót biztosítana magának az állam, különösen olyan vidékeken, ahol a nagytőke prepotenciája folytán a gazdaságilag erősebb csakis abból él, hogy kiszipolyozza a gazdaságilag gyengébbet. És még egyet. Engedélyezze a törvényhozás és a kormány a középbirtokos hitbizományokat. Ha ez létesül, ha Angliában és Németországban s más kisebb államokban is nemcsak a nagy latifundiumoknál, de a középbirtoknál, sőt készpénznél és állampapíroknál is van bizonyos elidegeníthetetlen, föloszthatatlan majorátus, primogenitura-rendszer s ez nem akadály sem a nép, sem a munkás, sem a birtokszerzés előtt, ellenben egy család törzsbirtokát örök időkre biztosítja a család számára, miért ne lehetne ezt az üdvös intézményt nálunk is meghonosítani? Akik ettől az üdvös eszmétől fáznak, azok csak olyanok lehetnek, akik ezekre a birtoktestekre áhítoznak s mint az éhes farkasok leselkednek rájuk. Ezek azok, amiket elmondani akartam. Nem vádoltam senkit, nem becsméreltem senkit, csak tükröt állítottam a magyar gazda elé, hadd lássa meg benne a saját arcképét. A kép szomorú, de nem szabad miatta kétségbeesnünk. Rajtunk áll, hogy mint alakuljon a jövő s milyen legyen a képe. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULH. Szerkesztő: J U RISZTO VSZKY ÖDÖM. Nyilttér.* A Elsőrangú kénes héwizü gyógy(Isaszarlurao fürdő Páratlan gőzfürdővel, legmo— . dernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürRlldanP^tPíl • őőkkel, 200 kényelmes lakószobával. uuuapooiüiii ^ legszolidabb kezelés. Prospektus “ kívánatra ingyen és bérmentve. * E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.
