Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)

1904-02-20 / 5. szám

5. szám BUDA ÉS VIDÉKE 3 csak hosszas egyházi szolgálatánál fogva, de azért is, hogy ő valódi lelkipásztor, ki semmi egyéb más, mint pap. A fővárosi törvényható­sági bizottság figyelmébe ajánljuk ezt az igazi lelkészt, kit már sokszor mellőztek, aki az ér­demesek között az első helyen áll. Őszinte zsidók. Aki keresztény és az emberiség boldogsága szenpontjából tekinti a zsidókérdést és a zsidók jövőjét megoldani emberszeretettel kívánja, az az orthodox zsidók mellett foglal állást. A talmudista zsidó nem hazudik más érzést, őszinte, nem czáfolja meg faját és ábrándozik egy szép és nemes eszméért, Izrael egyesüléséért és felépü­léséért. Nem hirdeti, hogy ő magyar és zsidó, de zsidó lelke egész buzgóságával. A bártfai és egyéb felső magyarországi orthodox zsidók a a maguk Ízlése szerint szeretnek rabbinust vá­lasztani, kár volna őket fűtökben és izlésökben megzavarni. A zsidók maradjanak zsidók. Ez az orthodoxok szándéka őszintén, a divatzsidók is zsidók maradnak és ha az orthodoxokkal hajbakapnak is, nekik is csak az a czéljok, ami azoké, az uralkodás, pénzszerzés, más fajok ki­zsákmányolása. Az őszinte zsidó fel akarja épí­teni Jeruzsálemet, a divatzsidó, ki nálunk ma­gyar álarczot visel, csak szétszórtan akar diadal­maskodni. Tudnak-e, tanulnak-e a zsidók ma­gyarul, az egészen közönyös. Magyar hangzatos nyelven uzsoráskodnak és pusztítanak, vagy galicziai német zsidónyelven, az mindegy és a magyar kultúrának éppen nem égető kérdése, reformált vagy talmudista zsidó-e a bártfai rabbinus? A büntetőtörvénynek és a rend­őrségnek azonban több közének kellene lenni az őszinte és nem őszinte zsidókhoz. Nem kell félni, fájdalom azoknak, kik a zsidóknak felszok­tak ülni, hogy az orthodox zsidók azok marad­nak, ami gentry zsidóink apái és nagyapái is azok voltak s a fiuk és unokák már nem azok, hanem lipótvárosi módos gavallérok. Az orthodox zsidóktól jobban remélhető, hogy uj hazájokat felépitik régi hazájokban. Ne legyenek ők ma­gyarok, maradjanak zsidók addig is, mig ki nem vándorolnak, könnyebb tőlük védekezni, ha elválnak a magyar társaságtól, mintha banda- csufitónak belevegyülnek. Országos szövetség. Nemes okok vezették arra gróf Eszterházy Jánost, hogy az Országos Szövetséget megal­kossa. Nem csak alkotja, de szervezi is lanka­datlan kitartással. Egyet sajnálunk, hogy a zsi­dókat nem volt bátorsága kihagyni. Hazafias célok elérésénél csak gátok és akadályok a zsidók. Elég ha sok katholikus és református pap tart tőlük. Egy Eszterházy megélhet nél­külük hazafias vállalkozásában is. Örömmel mu­tatnak rá, hogy a budai kerületekben nem ke­rültek felszínre zsidók és oly tekintélyeket nyert meg mint dr. Hegedűs János és dr. König Gusztáv. Zsidóval minden egyesülés és szövet­kezés czélttéveszt. A tisztelt házból. Mikszáth Kálmánnak sok érdeme mellett egy nagy bűne van. Tehetségével, mesemondó ere­jével a hirlapirásban meghonosította A t. ház­ból czimü ujságirási félszegséget, amit ma min­den zsidó gyerek utánoz és követ. Mikszáth talpraesetten finom bizalmasságokat irt, ők durva pletykákkal ingatják meg a képviselői állásnak úgy is ingadozó tekintélyét. Karczolatokban, apró­ságokban és Isten tudja milyen képzelhetlen nevű rovatokban írnak siiletlen tréfákat, legtöbb­ször olyanokat, melyek nem is igazak. A közön­ség azt a lapot szereti, mely legtöbbet plety- kázik. Az országházi folyosó pletykák ártanak a képviselői állás méltóságának és sajnos mégis örül rajta sok képviselő, ha neve igy is forog nem csak váltókon. A képviselőknek ki kellene kérni, hogy velők és nevükkel zsidó és zsidult gyerekek ne tréfálkozzanak. Zsidó elnök. Egy magyar tekintélyes vidéki nagy város gazdasági gyűlésén zsidó elnökölt. Nem tudjuk megérteni, hogy a magyar értelmiség készakarva pusztítja magát. Abban a nagy városban szám­talan jó magyar gazda van. Mivel emelték, ja­vították a zsidók a magyar gazdálkodást? Hát olyan kitűnők azok a zsidó gazdák? Mire ta­níthatják ezek a magyar gazdát ? Gyilkolnak minket mások, másnak miért akarunk öngyil­kosok is lenni ? Tisztviselők fizetése. Elsült a kapanyél. Megvan a tisztviselők fizetés javítása. A kisebb tisztviselők kevesebbet, a nagyok többet kaptak. Hol ebben az arány? A legigazságosabb lett volna, ha az kapott volna több fizetésjavitást, kinek több gyermeke van. Családtalan embereket nem illeti a fizetés- javítás. Egy kilencz gyermekes kisebb tisztviselő alig kap valamit a nagyobb, ha agglegény is, többet. A méltányosság szerint a sok gyerme­kes tisztviselő helyzetén kellett volna javítani, mert az több bajjal küzd. Aki ezt a törvényt csinálta, nem gondolt arra, hogy mi az élet, a keserves élet ? Halálozás. Schott Árpád a kitűnő erőkből álló déli vasúti hivatalnoki testület hasznos tagja, néhai Schott János déli vasúti főtisztviselő fia, meghalt férfi­kora legszebb éveiben. Pályatársai részvéttel adták meg végtisztességét. Keresztény czégek. Sokan vannak már, kik csak keresztényeknél vásárolnak és dolgoztatnak. A keresztény czégek Budapesten és a vidéken saját jó felfogott ér­deküknek használnak, ha e rovatban czégtiket iktattatják. A lap egész éves előfizetői iktatásért semmit sem fizetnek. Zsidó földmivesek. Az Izraelita kézmü és földmives egyesület beszámolt múlt esztendei munkásságáról és ki­tűnt, hogy falra borsót hányt. Harmincz növen­dékét helyezte el földmives iskolában és magánosok gazdaságában. Ebből az tűnik ki, hogy ezek a zsidó gyerekek ispánoknak, felügyelőknek készülnek és egyik sem fogja majd meg közülök a kasza és kapa végét, szó­val nem zsidó parasztok lesznek. A zsidó nem szereti a kezét fárasztani. Követésre méltó. Máramaros vármegye alispánjának évnegyedes jelentésében azt olvassuk, hogy 16 útlevelet adtak ki Jeruzsálembe és 13-at Palestinába. Az utlevélváltók zsidók. Tehát végre mégis kezdik belátni a zsidók, hogy a nagyvilágon Magyar- országon kívül is van számukra hely. A mára­marosi zsidók követésre méltó példáját ajánljuk a többi zsidóknak is. Ha évenkint csak pár ezer zsidó vándorol ki Magyarországból, végre mégis elfogynak. Szövetkezzünk, alkossunk ér­tékesítő és fogyasztó szövetkezeteket, amivel fokozzuk kivándorlási kedvüket. Mit igér és mit ad a szocziál- demokráczia. (Irta : Nagy János. A Magyar Nép Könyvtára XI. kötete. Budapest. Kiadja a Szent-István-Társulat 1903. 80 1. Most, hogy a szocziáldemokraták mindenfelé terjesztik vallásellenes irataikat, nagyon időszerű gondolat volt a magyar nép számára ezt a fü­zetet kiadni, mely népszerű és világos előadás­ban czáfolatát adja azoknak a csábitó ígéretek­nek, melyekkel a szocziáldemokraták a falusi nép között is híveket iparkodnak szerezni. Az egyes szakaszok czimföliratai elég tájékozást adnak a műnek tartalmáról. Ezek igy hangza­nak : Oszszuk föl a földeket! A szocziálista földi mennyország. Milyen lesz a szocziálista paradicsom a valóságban ? A szocziálista állam­ban mindenki egyformán fog dolgozni. A inunka- fölosztás. Kell-e felsőbbség? Hogyan válik be a szocziálizmus a valóságban? Mi által lehet az igazi testvériséget megvalósítani ? Kik csi­nálják a szocziáldemokrácziát ? Mi czélból csi­nálják a szocziálizmust ? A szocziálisták fegy­verei. Szavak és tettek-. Milyen a szocziálista szabadság? Szocziálista elvek és programmok. Lehet-e a vallás magánügy? Vegyük el a papok vagyonát! Hol a baj? Hol az orvosság? Mint e tartalomjegyzékből kitűnik, a köny­vecske egész kis antiszocziálista káté, mely röviden megadja a feleletet a szocziálista ve­zérek rendes slágerjaira és betekintést enged abba a rágalmak műhelyébe, mely a szocziálista agitátorok fegyverei készülnek. A vidéken, hol a nép hivő keresztény, a szo­cziálisták, legalább eleinte, Krisztus követőinek adják ki magukat, ezekről a báránybőrben járó farkasokról e mü alaposan lerántja a leplet. Előszót a műhöz dr. Giesswein Sándor, a Szent-István-Társulat alelnöke irt, melyben ki­látásba helyezi, hogy a Szent-István-Társulat a magyar nép számára és a kath. hit védelmére hasonló irányú könyveket fog kiadni. Ára a kartonba fűzött és csinosan kiállított műnek 30 fillér. Ezen időszerű müvet minél tömegesebb ter- jeszthetése érdekében, a kiadó Szent-István- Társulat a következő árakon szállítja: 25 pél­dány 7 K. 50 f. helyett 6 K.; 50 példány 15 K. helyett 10 K.; 100 példány 30 K. helyett 16 K. A küldés portómentesen történik. Meg­rendelhető a Szent-István-Társulat könyvkiadó­hivatalában. (Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28. sz.) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULR. Szerkesztő: J Cl RISZTO VSZ K Y ÖDÖN. Nyilttér.* * /v , , n., j „ Elsőrangú kénes hévvizü gyógy­tsaszariurao fürd° Páratlan gőzfürdővel, legmo­- dernebb iszapfürdőkkel, pompás ás­ványvíz uszodákkal, kő- és kádfür­RllíiflímtPll dokkéi, 200 kényelmes lakószobával. DllUdpooLoU. A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. * E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents