Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-02-20 / 5. szám
2. oldal 5. szám megjelölt útja hazánk további megerősödésének — meg van akasztva; midőn aggodalommal kell gondolnunk arra az eshetőségre, hogy megszűnik a jó egyetértés nemzet és legalkotmányosabb királya között, mely egyetértés 37 éven át biztosíthatná hazánk oly mértékű fejlődését, mint egy nemzet sem mutathatja föl ; midőn azt tapasztalhatjuk, hogy a legnagyobb szélsőségekben folyó küzdelem ész nélkül szedi áldozatait legjobbjaink közül; midőn mindezt látom, eltelik szivem mély keserűséggel s elérkezettnek látom a végső órát, hogy hazánk összes értelmisége félretéve bizalmatlanságot, önérdeket és szélsőséget, Széchenyi István hazaszeretetétől, önzetlenségétől és józanságától áthatva tömörüljön az országos egyensúlyt helyreállítani és a produktiv munkának helyet adva, térjen vissza Széchenyi István mindig áldásdus termékeny eszméire — irányzatára. E sóvár vágytól szivem utolsó zugáig áthatva, hazafias mély aggodalmam közepette, ez ünnepies pillanatban — Széchenyi István — a te hatalmas szellemedet idézem meg. Ha nékülöznünk kell jó tanácsaidat, ha nem hallhatjuk lelkesítő, bátorító szózatodat: akkor vond hallhatatlan szellemed bűvös varázskörébe hazánknak minden fiát. Széchenyi István, a te szellemed legyen a kimentőnk és áldott legyen emléked. Magyarország természetes népszaporodása 1901-ben. (A m. kir. kormány 1901. évi működéséről és az ország közállapotáról szóló Jelentés és Évkönyvből. A hitfelekezetek közül az anyaországban a római katholikusok és az izraeliták jóval erősebben szaporodtak népszámlálási arányuknál, a többi felekezetekre többé-kevésbé alacsonyabb arányszám esett, mint az összes népességből reájuk eső arányszám. Különösen feltűnő a görög-keletiek gyenge szaporodása, országos arányukkal, 13* 1 -gyei szemben ésak 8‘9. A görög-keletiek a társországokban is gyengébben szaporodtak az országos átlagnál, ott a római katholikusok és különösen a kis ágostai felekezet szaporodási aránya haladta meg a népszámlálási arányt. Az egyes nemzetiségek szaporodását tekintve, Magyarországon a magyarokra, tótokra és ruthé- nekre eső százalékok voltak kedvezőbbek a népszámlálási aránynál. Horvátországban a horvá- tokon és szerbeken kívül valamennyi többi nemzetiség nagyobb százalékszámmal szerepel. Az egész Magyarbirodalomban a szaporodásnak több, mint fele a magyarságra esett, a magyarság 45'4%-os népszámlálási arányával szemben. Általában véve a magyarság a törvényhatóságok legnagyobb részében kedvezőbben szaporodott a többi nemzetiségeknél. Az anyaország 89 törvényhatósága közül csak 24 volt olyan, amelyben a szaporodásból a magyarságra eső százalék kisebb, tehát kedvezőtlenebb volt a népszámlálási aránynál, a Dráván túl pedig valamennyi törvényhatóságban kedvezőbb volt a magyarság szaporodása. Sőt hét anyaországi és egy horvátországi városi törvény- hatóságban a magyarság szaporodásával szemben az egyéb anyanyelvűek megfogyatkoztak. A házasságkötések aránya úgy az anyaországban, mint a társországokban majdnem állandóan az ágostai evangélikus felekezetnél volt legmagasabb, mig a legkedvezőtlenebb arányszám az 1896—1900. évek átlagában Magyar-' országon a görög-keletiekre, újabban az unitáriusokra, Horvátországban pedig állandóan az izraelitákra esett. BUDA ES VIDÉKE A születési arány Magyarországon, az 1898. év kivételével, állandóan a görög-katholikusok- nál legmagasabb, az 1898. és 1900. év kivételével az unitáriusoknál legkedvezőtlenebb; 1900-ban a minimum az izraelitákra esett, amely felekezet a születések gyakorisága tekintetében az utolsók közt foglal helyet. Feltűnő alacsony volt a születési arány 1898-ban a görögkeletieknél, amikor egy év alatt 38‘8-ról 330-a esett; az arány azóta javult, de régi magasságát nem érte el. Általában elszomorító az a következetesség, amelylyel a születési arány valamennyi hitfelekezetnél csökken. Egyes években mutatkozik néha javulás, de ha több évet összefoglalunk, a csökkenő irányzat egészen világosan kitűnik. Legjobban romlott a születési arányszám a két görög felekezetnél, mig az ágostai és izraelita felekezetek arányszáma, habár szintén csökkenő irányzatot követ, mégis nagyobb állandóságot látszik mutatni. A születési arányszám e nagymértékű csökkenése mindenesetre aggasztó jelenség, mert mélyreható gazdasági és társadalmi bajokban leli okát, nem kell azonban feltétlenül károsnak és a nemzet jövőjére veszélyesnek tekintenünk, ha figyelembe veszszük, hogy a halálozási arányszám a kultúra fejlődésével és közegészségügyi intézmények tökéletesbitése folytán még nagyobb arányban csökken, úgy, hogy a kisebb születési arány mellett népesedési viszonyaink jelenleg jóval kedvezőbbek, mint a 90-es évek első felében. Állandóan legkedvezőtlenebb ezek szerint a halálozási arány a görög-keletieknél s legalacsonyabb az izraelitáknál, ez utóbbi felekezet nagy szaporasága köztudomás szerint épen halálozási arányának alacsony voltában rejlik. Az izraeliták szaporodása azonban újabban meggyengült, mert a születési arány csökkenésével a halálozási arány apadása nem tudott lépést tartani; 1897 óta már állandóan csökkent az izraeliták szaporodási aránya. Az izraelitákon kivül még az unitáriusoknál és némileg a görög-katholikusok- nál volt kisebb a halálozási arányszám apadása, mint a születési arányszámé, úgy, hogy e felekezeteknél a természetes szaporodás is romlott, a görög-katholikusoknál azonban egészen jelentéktelenül. A római katholíkusoknál és a két nagy protestáns felekezetnél a halálozási arányszám jóval erősebben csökkent, mint amily mértékben a születési arányszám lejebb szállt, úgy, hogy e felekezetek, valamint a görög-keletieknek szaporodása is jelenleg nagyobb arányú, mint a 90-es évek első felében volt. Horvátországban sokkal nagyobbak a szélsőségek az egyes felekezetek népmozgalmi arányai között, mint Magyarországon. Legmagasabb születési aránya az ágostai és a két görög felekezetnek van, mig a reformátusok s újabban az izraeliták szerepelnek a legkisebb születési aránynyal. A halálozási arány, az 1900. év kivételével, állandóan a görög-keletieknél volt legnagyobb, az izraelitáké pedig itt úgyszólván példátlan alacsony számot mutat, 1899-ben 12'7-re sülyedt le és 1901-ben is csak 14'8 volt ezer lélekre. A szaporodási arány mindazonáltal nem az izraelitáknál, hanem az ágostaiaknál legnagyobb, s e felekezetnél 1900-ban szinte abnormis magasság, 2L7-re emelkedett. A születési arány magassága tekintetében Magyarországon a tótok és ruthének állanak első helyen, mig a horvátok és szerbek születési arányának az 1901 előtti években mutatkozó magas volta nagyrészt onnan ered, hogy a bunyeváczok és sokáczok népmozgalmi adatai ez években még részben a horvátok és szerbek adatai közé vétettek s utólag nem voltak kiválaszthatók. A magyarság születési aránya az országos átlagon áll, mig az oláhoké és még inkább a németeké azon alul marad; legkisebb végül a születési arány az „egyéb“ alatt összefoglalt kis nemzetiségeknél. A horvát-szerbek és egyéb nemzetiségek adataiból a fentebbi okoknál fogva eltekintve, a ruthéneknél mutatkozik a legnagyobb csökkenés, mig a németek és a magyarok születési aránya legkevésbbé változott. A halálozási arányszám az 1896—1900. évek átlagában a szerbeken és horvátokon kivül az oláhoknál volt legmagasabb, 1901-ben pedig a szerbek és tótok halálozási viszonyai voltak a legkedvezőtlenebbek. A legkedvezőbb halálozási arányszámokat úgy az 1896—900. évek átlagában, mint 1901-ben a németeknél és a magyaroknál találjuk. Az utolsó 5 év alatt tehát leginkább az oláhok halálozási aranyszáma javult s az oláhokon kivül csak a magyaroknál volt nagyobb a halálozási arányszám csökkenése, mint a születési arányszámé, úgy, hogy valamennyi többi nemzetiségnél rosszabbodtak a szaporodási viszonyok. E rosszabbodás daczára még mindig a ruthéneknél és a tótoknál legnagyobb a szaporodás aránya, a magyarság e tekintetben harmadik helyen áll, az országos átlagot azonban minden évben jóval meghaladja. Horvát-Szlavonországokban épen úgy, mint az anyaországban, szintén a tótok és ruthének születési aránya a legkedvezőbb, legalacsonyabb az egyéb nemzetiségeké. Ez utóbbiaknál a halálozási arány is a legalacsonyabb. Zsidó szövetkezet. Résen legyünk. Londonban a zsidók fogyasztási szövetkezetei alkottak. Ez a londoni szél már itt is kezd fujdogálni. Pátyon megalakult a fogyasztási szövetkezet és nemsokára kinyílik a bolt is. Egy odavaló zsidó uj eszmét pendített meg, ami nagyon veszedelmes lehetne. Azt ajánlotta, hogy ő társ lesz a szövetkezetben és majd ő vezeti a boltot. A pátyiak nem mentek lépre, de azért jó lesz vigyázni és keményen megtartani, hogy a fogyasztási szövetkezetbe még tagnak se vegyenek be zsidót, mert a fürdővízzel együtt öntené ki a gyereket. Éljenek a zsidók magoktól magoknak. Szily Kálmán. Széchenyi hagyományainak buzgó követője, Szily Kálmán, az akadémia főtitkára megérdemli az elismerést. Minden tettét a hazafiság és fajszeretet vezeti. Megélénkítette az akadémia munkásságát és népszerüsitését. A magyar nyelv- tudomány hivatott apostola, ki a kötéltánczos- ságot nem szereti és mindig előtte van a magyar nyelv természete és joga. Nem rontott, de épített. Ahol kitartó tehetségért valamit tehet, megteszi, a legközelebb fekvő példa Balogh Benedek az elszánt és több pártolásra érdemes ifjú magyar tudós vállalkozása. Nem engedett az akadémia hagyományaiból, de nem is csukja be az ablakot az üde levegő előtt. Egy igazi lelkész. Kimer Károly belvárosi plébános halálával megüresedett belvárosi plébánia Böschatt János belvárosi segédlelkészt illetné legjobban, nem
