Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-02-10 / 4. szám
2. oldal. BUDA ÉS VIDÉKE 4. szám életet teremtett, mely az elme és kéz munkájában forrott, a nemzet értelmi és vagyoni erejét fejtette ki s szabadságunkat ezzel és ezen biztosította. Ami Széchenyi pályáját jellemezte, az hasson át minden fajmagyart, t. i. hazaszeretet, kötelességérzet, felelősségérzet . . . .-Minden fajmagyarnak legyen czélja: „Az emberiségnek egy nemzetet megtartani, sajátságait, mint ereklyét, megőrizni és szeplőtlen minőségben kifejteni, nemesíteni, erőit, erényeit s igy egészen uj, eddig nem ismert alakokban kiképezze, végczéljához az emberiség feldicsőité- hez vezetni" . . . Tehát ne csak ismerjük, tanuljuk Széchenyit, de kövessük is. Gróf Karácsonyi Jenő. Gróf Karácsonyi jenöt, az áldozatairól hires magyar főurat a vivó-verseny rendezése elismeréséül a Magyar Athletikai Klub aranyéremmel tüntette ki. Gróf Karácsonyi Jenő arra hivatott, hogy mint eddig úgy ezután is vezér- kedjék a társadalomban és segítse diadalra vinni a nemes ügyeket. Vagyona, tehetsége, lelkesedése képesítik rá és erre hívja boldogult atyja emléke. A politika annyi sebet üt hazánkon, hogy azt társadalmi utón kell orvosolni s mindig örülünk, bizalommal telt el, ha a társadalmi bajok gyógyítói között ott látjuk gróf Karácsonyi Jenőt. Legyen továbbra is vezér a vezérek között. Az obstrukczió megszüntetése, A „Hazánk“ pályázat alakjában felhívta olvasóit, hogy adják módját, hogy lehetne megszüntetni az országgyűlési huza-vonát (obstrukczió). Ennek egyetlen módja van. A huza-vonát a zsidó újságok nyújtják azáltal, hogy sokat foglalkoznak vele s tövétől hegyéig kiírnak mindent. Határozzák el a lapok, hogy az obstruálok beszédeit nem közük, mindjárt vége lesz az obstrukcziónak és hozzáláthatnak a zsidók előtt nem kedves telepítéshez és a szövetkezeti ügyhöz, meg a munkás-kérdés keresztény irányú megoldásához. Pásztorjáték. Vallásosságának és magyarságának fényes tanujelét adta Ettyek község derék lakossága, s különösen annak fiatal nemzedéke a karácsonytól január hó végéig adott pásztorjátékok alkalmával. E pásztorjátékok, melyek Róth József főtan it ó ur ízléses összeállítását és szervező- képességét bizonyítják, 11-szer adattak elő nemcsak Ettyek, hanem a szomszédos és távolabb fekvő községek élénk érdeklődése és látogatottsága mellett. De méltán. A darabban résztvevő fiuk és lányok oly szépen, oly preczizitással játszottak, hogy sok gyakorlott és raffinirozott színész tanulhatott volna belőlük. A darab hatásáról természetesen szólni sem kell, mert úgy valláserkölcsileg, mint nemzeti szempontból eredménye a lehető legfényesebb volt, hogy kívánnivaló tényleg nem maradt hátra. Természetes, hogy ily nagyszabású előadás rendezése egy emberre nézve lehetetlen volt, s a község lelkes emberei, köztük: Zimbal Ferencz, Marács Ferencz, Kovács László, Sommer Ferencz, Denkinger Gyuláné, Pácius Györgyné és Terka, Britvetr Giza, Reisz Katalinnak bőven akadt dolguk a rendezés nehéz és fáradságos munkájában. A szereplők, kik egytől egyig, bármily kis vagy nagy szerepük volt, méltán megérdemlik, hogy nevük felsoroltassék. Főszereplők: Bach Anna, Gánszky Ferencz, Scharli Mihály, Heim Anna, Szabó József, Hack Teréz, Wind- eisen Antal, Tiszeker György, Povlovszky Antal, Scharli József, Denkinger József, Staudinger János, Heim József, Sontagh Gyula, Nusz György, Fischer Mihály, Schinagl József, Friesenhalm József, Ágoston András, Marács Árpád, Petruska Ferencz, Tóth András, Brivetr József, Nagyfejeő Ödön, Hämmerlein Ádám, Mäuser Ferencz. A többi szereplők közül kitűntek: Gauszky Ferencz, Speitler Ferencz, Teller Anna, Schmidt Julia, Marács Irma, Nusz Mari, Denkinger Irma, Döszler Anna, Blunsz Anna, Reisz Irma, Tiszeker Erzsi, Teller Julia. Végül ismételten csak örömünknek és hálánknak adhatunk kifejezést a szép és nemes derék előadásért, kérve a derék községet és annak lelkes vezetőit, a megkezdett utón való tovahaladásra. Emberger János. Ballag! Aladár. Ballagi Aladár sok készültséggel, hivatással, tudással és lelkesedéssel közé ütött azoknak, kik hírhedt nyelvkoholók és utaznak a nyelv tudományban. „Régi Magyar Nyelvünk és a Nyelvtörténeti Szótár“ a czime vaskos és tartalmas müvének, melyből az első kötet jelent meg. Kijut a nyelv nem tudók által íelmagyasztalt Szarvas Gábornak és különösen a nyelveskedő zsidó Simonyi Zsigmondnak. Mind a kettő olyan forma jó szándékkal, melylyel a pokol tornácza lehet kikövezve sokat ártott a magyar nyelvnek. Tudákosak ők, de nem tudnak, kiknek, különösen a zsidó Simonyi Zsigmondnak, káros szerepe megrontotta a magyar nyelvet, a melynek tudományos művelése nem üzlet és igy nem zsidónak való. A magyar nyelv tanárai közül is sokan felültek neki és ma már egész mesterség kerekedett belőle, hogy tekerjék ki a tiszta magyar nyelv nyakát. Nem jó az ilyen bogár utón elindulni. A józan itéletü magyarok szívesen látják Ballagi rendreutasításait. Elhamarkodott szó. Báró Feilitz Arthur ur a képviselőház alel- nöke „A Magántisztviselők Otthona“ háza felavatásánál egy többségében zsidó társaságban azt mondta, hogy Gróf Széchenyi István ábrándja volt egy ily culturális kasinó, dolgozzanak hát az ő szellemében. Olyan culturális kiszinó- ról, melynek zsidó tagjai vannak, gróf Széchenyi István nem ábrándozott. A dicsőült legnagyobb magyar minden alkalommal óvta nemzetét a zsidóktól és figyelmeztette arra a veszélyre ami bekövetkezik, ha elszaporodnak. Az ő szellemében zsidó dolgozni képtelen, annál is inkább, mert Széchenyi szelleme a keresztény magyarfaj megerősítését biztosítja, ami őket gyengíti és megsemmisítené. Szinielőadás. A budai középiskolai Mária Congregatió növendékei, mint évenként szokták, idén is tartottak egy kis műkedvelő előadást a Budai Kath. Egyesületi ház (II. Toldi Ferencz u. 30.) dísztermében. Január 31, február 1. és 2-án két—két darab került színre. 1. „A hanreiti révész“, színmű 5 felvonásban. Áz 1648—49-iki évből, a harmincz éves háború befejezése idejéből való volt, melyben a drámai jeleneteknél különösen remekelt a czimszerepet játszó Weisz Ferencz Vili. o. t., ki a szinigaz- gatás terén is a legnagyobb buzgóságot fejtette ki. 2. „Addig jár a korsó a kútra, mig eltörik“, vígjáték 1 felvonásban, mely a bohókás, humoros és leleményes diákok életét tárja elénk. A typikus zsidó hándlé szerepében Csernyák Imre Vili. o. t. a nagyszámú és díszes közönséget általános jókedvre hangolta és számtalan hahotára késztette. Szerepeltek még: Schiller Imre, Schiller Rezső, ifj. Büttel János, Mommer Gyula, Jankovich Jenő, Hermann Mihály, Paulik László, Eisenstock Alajos, Bugár Jenő, Ulm László, Ferenczy Lajos, kik odaadó játékukkal szintén tapsokat arattak. A felvonás közöket és énekszámokat pedig az „Erkel“ ifjúsági zenekör játéka, illetve kísérete tette változatossá és élvezetessé. Úgy az ifjú színész gárdának, valamint a zenekörnek, mely rövid fennállása óta, mostan — első nyilvános működésével — megmutatta életrevalóságát, szorgalmát és tehetségét, de különösen elnökének és karnagyának Herein Imrének, ki megalapításán és vezetésén eddig is sikeresen fáradozott, méltán gratulálhatunk. Éljen az egyenlőség! Dr. Wekerle Sándor az Országos Kaszinó elnöke az Országos Kaszinó közgyűlését követő lakomán nagyon kidomborította a müveit magyar középosztályt. Éljen az egyenlőség! Ez a demokráczia jelszava és még sem élteti az egyenlőséget. A törvényhozások kimondották a jogegyenlőséget s maguk a müveit elemek irók, szónokok alkotnak osztályokat. A magyar társadalom egy. Nincsen középosztály s az azt alkotni akarás hiú igyekezet. Minek széttagolni osztályokra a társadalmat. Melyik a felső, melyik az alsó osztály? Ha ezt meghatározni nem tudják úgy nem is lehet középosztály, de nincs is szükség sem felső, sem alsó, sem közép- osztályra, mert amint osztályozunk, vége az egyenlőségnek. Ép úgy nincs és nem lehet középosztály, mint nincsen főnemesség és köznemesség, csak nemesség van. Kurta nemes meg nem volt és nincsen. Aki a nemességet osztályozza, az nem tudja mi volt a nemesség. A középosztály alatt bizonyosan a gentryt akarják érteni. Kiváncsiak vagyunk, megmondhatja-e Wekerle Sándor, hol kezdődik és miből ál! a tervezett, de soha nem alakulható közép- osztály, kik lehetnek annak a tagjai, s kiket illet meg a tagság, kiket emel és kiket alacso- nyit? Ne feledjük el, hogy Magyarországon vagyunk, hol nem mindegyik paraszt ismeri el magáról, hogy paraszt s a mesterember művesnek hívja magát. Zsidó a pápánál. Herzl Tivadart a Zionisták, azaz a zsidóország tervezőinek vezérét a pápa kihallgatáson fogadta. A pápa megdicsérte Herzl Tivadar buzgóságát, mivel az uj zsidó ország alakításának elöljáró munkáját vezeti. Bizony nagyon dicséretes munka ez. Egy népfajt, melynek szép történeti múltja van, megment a közgyti- lölettől s a világot a zsidók pusztitásától. Ha csakugyan Istennek kiválasztott népe a zsidó, válaszsza ki tökéletesen közülünk és vezesse el őket mégegyszer az Ígéret földjére. Érdekes könyvtár. Az „Érdekes Könyvtár“ most megjelent februári füzete elejétől végéig magyar irók mun
