Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-12-30 / 31. szám
31. szám. BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal Az Állatvédő Egyesület mindent elkövet az éneklő madarak óvására, de a nagy közönségnek, főkép a budai tanulóknak volna a feladata, hogy gondoskodjanak a legönzetlenebb énekesekről. Mindig az idegen forgalom emeléséről beszélünk, de a szót nem követi a tett. Aronék imája. Kétfélék a sok többféle és mindenféle között a zsidók: Áronok és Henrikek. Áron a régi hitéhez hű zsidó, ki álmodik Zsidóországról ; Henrik az újított zsidó, ki nem követ egy vallást sem. Mind a kettő azonban sok kárvallást szerez a könnyelmű keresztényeknek. Lapunk egy barátja vasúttal utazott a napokban. A vonatszakaszban temérdek vásáros zsidó ült. Kelen- földön túl elővették szíjjaikat, homlokukra, karjukra kötötték, kivették a héberbetűs zsidó imakönyvet és imádkoztak. Lapunk barátja ebből kiindúlva, szomorúan kérdi, hogy miért nem imádkoznak ilyen buzgón a keresztény utasok hánynál van imakönyv, biblia, olvasó? Tanuljunk Áronéktól vallásosságot is. A sajtó. (Felix Dupanloup orleansi püspök 1864-ben tartott beszédéből.) (M. A.) Ne rettegjünk ezektől az ostromoktól, mivel csak a journalistáktól származik. Mivel már kimondtam e szót, Uraim! tehát hallják egész gondolatomat is. Vannak hírlapírók, kiknek halhatatlan elismeréssel tartozunk azért a bátorságért, melylyel az egyházért és hitért mindennap, gyakran nehéz és oly egyenlíílen körülmények közt harcolnak. De e nehány ember törekvésén kívül egész birodalma van a journalismusnak, mely rémítő nagy és mérhetetlen Európában. E lapok mindnyájába nehány ember ír s az egész világ olvassa és hozzá kell adnunk, hogy nagyon kevesen értik meg. És a mily kicsiny azok száma, a kik szólanak, oly nagy azok tömege, kik hallgatnak. Éppen a hirlapírás a hittől elkülönzött tanítás példánya. A hírlapírók naponként írnak, szólnak, ostromolnak, elítélnek, mintha a vallás nem is léteznék. Pedig vájjon így az erkölcs helyreállítani ők? Tegyük fel, hogy azt mondják el az iskolában, mit a vallástalan sajtóban naponként hallatnak. Mily zűrzavar, mily tantételek! Mondottam: a hírlapírók. De nem mind hírlapírók, kik az egyház ellen küzdenek; ezek a hirlapírás vakbuzgói, ezek nem veteránok, hanem dőre fők, nem ősz fejek, hanem fiatal ábrándozók. Azt kérdem az ötven évesektől, mit tartanak azokról a huszonöt éves kis uracskákról, kik cikkeikben a nevelés befolyását vallják és a vett nevelésnek gyakorlata által megmutatják, mire szolgált nekik. Már többször megjegyzém, hogy némely hírlapíró bizonyos pontokban rosszul van értesülve. Irodájokról következtetnek és számtalanszor megírják ugyanazt és a nélkül, hogy szemeikkel megtekintenék, oly bajok ellen lármáznak, melyek rég megszűntek létezni. Talán falut sem láttak, műhelybe vagy kivált templomba be sem léptek, papot sem hallgattak, parasztot sem láttak és egy gunyhót sem tekintettek meg. Hírlapíró uraim, zárjátok el a keresztet, a szentélyt, a vallást, mint tenni akartátok és ha Isten megengedi, el is zártátok volna; és az emberi élet nem egyéb, mint bűnös és rettenetes iszonyúság, s a föld nem lesz más, mint kicsapongások és öldöklések színhelye. Házassági perek 1902-ben Törvényszékeink az igo2. év folyamán 4507 házassági pert fejeztek be, még pedig 1472-őt jogerős végzéssel, 30-at érvénytelenítő, 2582-őt felbontó, kettőt ágy- és asztaltól elválasztó ítélettel, 421-et pedig a kereset elutasításával. A házassági kötelék feloldásával (érvénytelenné nyilvánítással, felbontással, ágy- és asztaltól való elválasztással) befejezett 2614 házassági per közül 2569-ben volt a házasfelek állandó és utolsó együttlakásának helve a Magyarbirodalomban. E 2569 házasság közül 555-ben, vagyis az esetek több mint egyötöd részében a házasfelek lakóhelye városi törvény- hatóság volt. Szembeállítva ezt az arányszámot a városi népességnek az összes népességben való részesedésével, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a városi népességnél aránylag gyakoribb az elválás, mint a vidéken. Magában a székesfővárosban 283 házasság szűnt meg birói Ítélet következtében. Ha meggondoljuk, hogy a fennálló jogszabályok értelmében a valamely alsóbb fórum előtt felbontással befejezett házassági pereket hivatalból kell magasabb fokú bíróság elé terjeszteni s ennélfogva valamennyi jogerősen felbontott házasságról szóló pernek végig kell járni mindhárom fokú bíróságot, továbbá, ha figyelembe veszsztik, hogy a házassági perben olykor bonyolult vagyonjogi kérdésekben is döntenie kell a bíróságnak, meg hogy a házas- ságjogi törvény 99. §-a alapján a perek tekintélyes részében az érdemben való döntés előtt ágytól és asztaltól való különélés rendeltetik el (1902-ben pl. a 2582 felbontással befejezett per közül 990-ben rendeltetett el különélés), megtaláljuk a magyarázatát annak, hogy az 1902-ben felbontással befejezett házassági perek közül egy évnél rövidebb idő alatt csak 965 (37-4%) fejeztetett be; 1—2 évig tartott 665 (25-8%), 2—3 évig 551 (21-3%). a íöbbi három évnél is tovább húzódott (5 évnél hosszabb tartamú házassági per is 91 volt). A házassági perekkel foglalkozó vizsgálódás legérdekesebb fejezetei közé tartozik a házasság megszüntetésének okául a bírói ítéletben megállapított okok kiderítése. A házassági kötelék megszüntetésének okául az Ítéletben megjelölt törvényszakaszok nem mindig esnek össze a házasság megszüntetését előidéző okokkal, s nem tárják fel azokat a lelki rugókat, a melyek a házasfeleket szakításra bírták, de azért ezeknek a formális, törvényszerű okoknak az ismerete is igen érdekes tanulságokkal szolgál. A 2582 felbontott házasság közel felében : 1433 házasságban a felbontást kimondó Ítélet a házasságjogi törvény 77. §. a) pontján alapult, a mely szakasz tudvalevőleg az úgynevezett hűtlen elhagyást állapítja meg a válás okául. A 77. §. a) pontja után a 80. §. a) pontja (a házastársi kötelességek szándékos súlyos megsértése), a 80. §. c) pontja (erkölcstelen élet megátalkodott folytatása) és a most említetett két szakasz együttes fenforgása szerepelt leggyakrabban felbontás oka gyanánt. A 80. §. a) pontja alapján ugyanis *504, a 80. §. c) pontja alapján 278 és a 80. §. a) és c) pontjai alapján 177 házasság bontatott föl. ítéletben kimondott házasságtörés tíz esetben szolgált a válás okául. A házasságot érvénytelenné nyilvánító ítéletek egészen más okokon alapulnak: az 1902-ben érvénytelenné nyilvánított 30 házasság közül 13 a házasságjogi törvény 45. §-án alapult, a mely szakasz semmisnek nyilvánítja a vérrokonok között valamint oly személyek között kötött házasságokat, a kiknek korábbi házassága nem szűn meg, vagy nincs érvénytelenné nyilvánítva, továbbá oly személyek közt létrejött házasságokat is, a kiknek egyike a másikkal egyetértve a saját előbbi házastársának vagy a másik házastársának élete ellen tört A házasságjogi törvény 85. §-a értelmében az a házasfél, a kinek hibájából a házasság felbontatott, a felbontó ítéletben vétkesnek mondandó, ha pedig viszontkereset következtében mindkét házasfél hibájából történt a felbontás, mindkét házasfelet vétkesnek kell nyilvánítani. Az 1902-ben hozott 2582 felbontó Ítélet többsége: 1479 ítélet a feleséget mondta ki vétkesnek, mig a férj hibájából csak 1014 esetben bontatott föl a házasság. Mindkét házasfél 59 esetben nyilváníttatott vétkesnek, 30 esetben a vétkesség kimondása mellőztetett: olyan perekben, a melyekben az ágy- és asztaltól való elválasztásnak felbontásra való átváltoztatása, vagy a házasságjogi törvény hatályba lépte előtt a házasságot csak egyik (nem katholikus) félre felbontó Ítélet hatályának a másik félre való kiterjesztése kéretik. Ezekben a perekben ugyanis a vétkesség kimondására szükség nincs, mivel a vétkesség kérdésében a bíróság már az alapperben határozott. A felbontott házasságokban szereplő férjek foglalkozását feltüntető adatok akkor válnak igazán tanulságosakká, ha az utolsó években házasságra lépett vőlegények foglalkozási adataival állítjuk szembe. Ekkor nyerünk ugyanis bizonyságot arra, hogy mely foglalkozások mozdítják elő s melyek csökkentik a házasélet szilárdságát. Ezt az összehasonlítást megtéve, arra az eredményre jutunk, hogy az összes foglalkozási körök közül egyedül az őstermelés az, amely kevésbbé részesedik az elválásokban,mint a házasságkötésekben. Az 1902. év folyamán felbontott házasságok 52'2%-ában űzött az elvált férj őstermelő foglalkozást, míg az 1900— 1902. évek átlagában kötött házasságok Ő7.8tí/0- ban volt a vőlegény őstermelő. Már az iparosok aránya a házasságkötésekben i8'3(’/0, az elválásokban 21 '3%; a közlekedés körébe tartozó foglalkozásokat űző egyének sorából a vőlegények 2'5%-a, az elvált férjek 3‘7%-a kerül ki. Még sűrűbb az elválás a kereskedelem és hitel körében fogialatoskodók és a közszolgálatban állók között. Amazok a vőlegények sorában 3*1 %-kal, az elvált férjek között több, mint mégegyszeres arányszámmal: 6'9%-kal, szerepelnek; a közszolgálatban álló és szabad foglalkozást űző egyének (tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, tanítók stb.) több mint háromszor annyian fordulnak elő az elvált férjek sorában, mint a vőlegények között: az elvált férjeknek 9*4()/(,-a ugyanis e foglalkozások köréből került ki, míg a vőlegényeknek csak 3-1 °/o_a állott közszolgálatban vagy űzött szabad foglalkozást. Ezek a száraznak látszó adatok nagyon is nem szárazak. Nagy darab földet áztathatnának meg azok a könnyek, melyeket ezek a drámák és regények kisajtoltak. Megrendült a hit, a vallásosság. A házasságok többé nem az égben köttetnek. Hajdan a lókötő cigány parolája többet ért, mint ma az eskü. A zsidó erkölcs diadala ez a társadalmi bomlás. Az emberek rna úgy változtatják a feleségüket, mint a török a kaftánt. Van olyan, a kinek három élő felesége van. Jellemes ember adott szavát vissza nem veszi, ha egy egész élet átkának súlya nehezedik is rá. A papi tekintély hanyatlása folytán, a mi szintén a zsidó irodalom gyümölcse, hanyatt-homlok rohan a vallást semmibevevő emberiség végvesztébe. . . . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Budapest, I., Krisztina-körút 101, 1. ajtó Megjelenik minden hó 10., 20. és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Fél „ 6 „ Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő : JURISZTOVSZKI ÖDÖN. E lső leánykiházasítási egylet m. sz. gyermek- és életbiztosító-intézet Budapesten, VI., Teréz- körút 40 42. sz. — Alapíttatott 1863. Folyó év november havában 1.613,400.— K. értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1.351,300.— K. értékű új biztosítási-kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 118.165 K. 97 fill, fizettetett ki. 1904. január 1-től 1904. november 30-ig bezárólag, 19.532,100.— K, értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 16.079,500.— K. értékű űj biztosítási kötvény állíttatott ki. — Biztosított összegek fejében 861.754 K. 27 f. fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett.
