Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)

1904-11-30 / 28. szám

28. szám.

BUDA ÉS VIDÉKE

jelenlevők egyházi dalt énekeltek, majd Maclean és a többi szónok ismertette a szövetség czél- ját, a mely főképen három pontba foglalható: a diákság buzdítása, hogy legyenek Krisztus tanítványai és fogadják el őt, mint egyetlen Megváltójukat; hogy egymás hitét bibliai fátolvasással erősítsék és hogy vállaljanak munkát a nemzetközi szövetségben és pedig különösen, hogy vállalkozzanak missióra. A gyűlés végén megalakították a tisztikart. Elnök lett Balog Ferencz debreceni teológiai tanár, alelnök Jausz Vilmos pozsonyi theologiai tanár, titkár Forgách Gyula lelkész, pénztárnok Kövér Árpád debreczeni senior, ellenőr Kiss Pál debre- czeni joghallgató, jegyző Deák János eperjesi senior. Választmányi tagok lettek Debreczenből: Tóth Sándor theologus, Lukács Tihamér joghallgató, Kolozsvárról: Juhász Albert theol. Den- gel Géza theologus, Eperjesről: Jakubik György theologus,Pozsonyból: AdamisGyulatheologus, Sopronból: Szalay Mihály theologus, Németh Gyula theologus, Nagykőrösről: Sárközy Lajos tanárjelölt, Handkovszky Károly tanárjelölt, Szigeti Károly gimnáziumi tanuló, Ványi Ferencz gimnáziumi tanuló, Pápáról: Székely István és Pongrácz József. Végűi elénekelték a diákok az Erős vár a mi Istenünk kezdetű régi protestáns egyházi éneket. A legközelebbi országos gyűlés valószínűleg a tavaszszal Debre- czenben lesz.

Nagyon szép, hogy a különböző keresztény felekezetek ifjúsága a keresztény szellem ápolására tömörül. De még szebb volna, ha a katholikus és protestáns ifjúság alkotna egyesületet. Hová lett az ezer keresztény ifjú, mely élet-halálra egyesült az egyetemi kereszt tördelésénél.

Egger Ágoston ájtatossági és imakönyvei.

Két jeles könyvvel gazdagította a Szent- István-Társulat a magyar katholikus ájtatossági művek tárát. Ezek Egger Ágoston st.-galleni püspök: «A keresztény apa-» és «A keresztény anya» czímű művei imakönyvvel. Mind a kettőt egy szatmármegyei áldozópap fordította. A könyvnek teljes czíme: A keresztény apa modern társadalmunkban, gondolatok keresztény apák számára, imádságos könyvvel. A másiké: A keresztény anya, jóakaró tanácsok keresztény anyák és az érettebb női ifjúság számára, imádságos könyvvel. A keresztény anyát a család középpontjába helyezi, mint a nap van a naprendszer középpontján. Minden házbelit ő fűz együvé; nélküle a ház megbomlott óra, vérkeringés nélküli test. A mit szent Ágoston saját édesanyjáról mondott, száz más anyára is ráillik: «Mindazt, a mim van, anyámnak köszönhetem; nemcsak világra szült, hanem lelkemnek életét is ő adta nekem». A könyv három részre oszlik. Az első részben önismeretre oktatja a nőt és előadja azokat az elveket, melyekkel erényes életre nevelheti magát.

A második rész a keresztény anya kötelességét adja elő, melyeket mint vallásos nőnek, a család nevelőjének, hitvesnek követnie kell. A harmadik rész az ájtatossági gyakorlatokat foglalja magában. Olvasmánynak, lelki gyakorlatnak is igen hasznos, szép, fölemelő ez a rész, melybe bele vannak szőve a különböző ünnepi szakokhoz mondandó imádságok, litániák, a szent rózsafüzér. A könyvet szent Anna képe díszíti. «A keresztény apa» czímlapján szent József képe ékeskedik. Az első rész oktatást ad az apa kötelességeiről, a házasság szentségének tiszteletben tartásáról, az erényes családi viszony ápolásáról, a gyermekek nevelésében való kötelességekről, a férfiúi erények gyakorlásáról, a polgári kötelességek miként való teljesítéséről, összhangban Isten akaratával, a keresztény Anyaszentegyház tanításával.

A második rész az imákat és áhítatos elmélkedéseket foglalja magában. A két imakönyv ára attól függ, hogy milyen a kötésük: 2—4 korona és följebb. Megrendelhetők a Szent- István-Társulat könyvkiadóhivatalában, Budapest, Vili., Szentkirályí-utcza 28.

Saulok a próféták között.

Sándor (Schlesinger) Pál és több próféta zsidó országszerte vándorolnak, hogy tüntessenek a szövetkezetek ellen és harezra hívják a kereskedőket. A zsidók, hogy nem szeretik a szövetkezeteket, a keresztények összetartását, nagyon természetes és hogy prófétáskodnak, nem csodálatos, de már az megdöbbentő, hogy a Saulok is megjelennek a próféták között, t. i. a főispánok és polgármesterek és iidvözlik a vándor kalmárokat, a helyett, hogy megtennék a magokét és előljárnának a szövetkezetek alkotásában és védésében. A zsidókkal könnyen el lehetne bánni és őket köny- nyen le lehetne szerelni, ha nem volnának magukat kereszténynek valló szövetségeseik és tömjénezőik s nem tudnák lekenyerezni azokat, a kiktől tartanak.

Elöljáró választás.

Az első kerület elöljárójának Márkus Imre tanácsjegyzőt és anyakönyvvezetőt választották. Mi már előre üdvözöltük a mellette összpon- tosúlt hangulatot és üdvözöljük magát a megtörténtet. Márkus Imre reátermett erre az állásra, ismeri jól a kerületet s van kedve, hiva- tottsága a dologhoz. Nem könnyű ez a tisztség, sok idő, sok munka és a munka tapintatos jó ellátása a feladat. Az első kerületet fejlődésének útján tovább vezetni, irányítani az elöljárónak hivatása. Gyors áttekintés és gyors intézkedés működésének alfája. E mellett a közművelődés és társadalmi élet is terheket rak vál- laira. Mi Márkus Imrében felismerjük ezeket a képességeket és működése elé szép és jogosé lt remény nyel tekintünk.

Zsidók és a keresztényvallás.

Sokan szeretnek abban apostolkodni, hogy a zsidók keresztelkedjenek ki. A puszta kikeresz- telkedés nem ér megtérés nélkül semmit. Kevés zsidó tér meg, ha kikeresztelkedik is. Az őszinte zsidók irtóznak a kikeresztelkedéstől, ők zsidók akarnak maradni. Jól teszik, minél több és erősebb a választófal a zsidók és egyéb nép- fajok között, annál jobb. Maradjanak a magok falkájában.

Hogy mennyire irtóznak a kikeresztelkedéstől, bizonyítja a következő körlevél:

Mélyen tisztelt hitrokon!

A hitközségi választások küszöbén állunk, itt az idő, hogy választási jogunkat gyakoroljuk, mert tudvalevő dolog, hogy a pesti izraelita hitközségnél, évtizedek óta, egy jól szervezett, a vallással nem törődő klikk uralja a helyzetet, ezt a klikket kell igyekeznünk megtörni, hogy még az emlékezetük sem maradjon meg.

Aki tehát azt óhajtja, hogy hitközségünk vezetését jó kezekben tudja;

aki azt akarja, hogy hitközségünket konzer- zativ szellemű hithű zsidó férfiak vezessék és a megejtendő választások alkalmával a képviselő-testület jobb része ily férfiakból kerüljön ki;

3. oldal

aki azt akarja, hogy gyermekeink nevelése, olyan legyen, hogy az ősök vallásához hívek maradjanak;

aki azt akarja, hogy a zöld asztalnál ne üljenek olyanok, kiknek gyermekeik ki vannak ke- resztelkedve, hanem vallásos, istenfélő, jámbor emberek, azok kéretnek, hogy a < New-York ká véli áz földszinti helyiségében megtartandó választási értekezleten megjelenni szíveskedjék.

Hitrokoni üdvözlettel a konzervativpárt végrehajtó-bizottsága.

Vegyes párok.

Augusztus havában 8572 pár kötött házasságot. Ezek közül azt látjuk, hogy 52 keresztény feledkezett el magáról és adta össze magát zsidóval és pedig 20 keresztény férfi és 32 keresztény nő. A furcsa keverék hozandóságá- ból 17 esetben történt megegyezés; mégpedig 17 esetben a keresztény és 3 esetben a zsidó fél vallásának a javára. Az ízlésről nein szoktak vitatkozni. Ezekben az esetekben felesleges is, mert az ízlés ebben a fajvesztő keveredés ben nincsen jelen, csak az ízléstelenség, no meg egy kis hazafiatlanság és fajhűtlenség a keresztények részéről.

Uj rovat.

Több lap új rovatot nyitott. Közli az árlejtési eredményeket. Mit olvasunk ki ezekből? Azt, hogy a vállalkozásokat jobbadán zsidók kapják. Mi ennek az oka? Először is a zsidó élelmesség, másodszor a magyar kényelem- szeretet. A vállalkozóknak alig 20 százaléka keresztény. Eddig annyi sem volt, tehát örvendetes javulás. A zsidó jól tud körültekinteni, összeköttetéseket szerez, tájékozza magát és első tekintetre előnyös ajánlatot ad. Ha azonban közelről vizsgáljuk a befejezett munkákat, szállításokat, csak úgy rikít a felületesség, a pusztán szemrevaló dolgozás. A munkát nagyon könnyelműen veszik át. Mennének csak jobban a dolog érdemébe, mindjárt kitűnnék, hogy sok alkalommal lehet becsapásról beszélni.

Budvára és Buda.

• Sajátságos jelenet! Valamint a magyaroknak volt s van Buda nevű városuk, mely Attila testvéréről Budától, ki azt építette, vette nevezetét: úgy a székelyeknek is volt Budvára nevű váruk, mely szintén Buda nevét örökítette. Valamint Buda várossá lett, a magyarok székvárosa s a királyok lakása: úgy a Székelyföldön is a Rabonbánok korában Budvára volt a nemzet és a Rabonbánok székhelye, sőt e hely azután is megtartotta előnyét s az ott épült Udvarhely lett a nemzet fővárosa. Valamint a magyarok a Duna partján, Budának átelle- nében fekvő Rákos mezején tartották ország- gyűléseiket, úgy a székelyek is Budvárával átellenben fekvő térségen gyülekeztek össze és ott tartották az áldozatokat és gyűléseket. Sőt valamint a magyaroknak, úgy a székelyeknek is volt Rákos nevű mezejök Csikszékben, hol ők is gyűléseket tartottak.

Állatkert a Lágymányoson.

Első pillanatra megkapja az embert az a terv, hogy a Lágymányoson állatkertet akarnak. Szép is, hasznos is. Ámde bökkenője van. Állatkert költség nélkül nem képzelhető. A beszerzés és