Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-10-30 / 27. szám
27. szám BUDA ÉS VIDÉKE 3. oldal. Budai színház. (M. A.) A budaiak is megérdemelnének már egy állandó színházat. A Várszínház is és a Krisztinavárosi színkör megvénültek. Sem a tűzbiztonságnak, sem a művészetnek nem felelnek meg. Az idő halad és a színház marad. A közönség nem elég szomjas a művészetre, mert ha az volna, már régen meg lenne a budai színház. Természetesen szakítani kellene azzal, hogy mindent az államtól, a fővárostól várnak s a pénzügyi bizottság, mely zsidókkal túlzsúfolt, a pazarlásokért korholja a tanácsot. Miért nem alakul Budán részvénytársaság, mely színházat építtet? Csak azért, mert a fővárost és államot fejős tehénnek tartják. Kevés olyan ember van, mint például AAilla- cher is volt, ki egy közkutra hagyott pénzt végrendeletében. Ellenben többekről szól a rege, kik közköltségre szeretnek maguknak szépíteni. Ez igy nincsen jól. Nem egészséges az ilyen fejlődés. Az a nép, az a nemzet elmarad, melyben áldozatkészség nincsen. Ne várjanak mindent az államtól, a fővárostól s ha áldozatra hí a haza, ne maradjanak odahaza. Magánjótékonyság, aláírás, sorsjáték és sok más alkalmas arra, hogy Budán színház épüljön. Megmutatta Molnár, megmutatta Serly. Meglehet, akadna is vállalkozás, mely színházat építtetne, de félek, más a bökkenő. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy a művészetért nem túlságosan lelkesednek Budán. Zeneakadémia, dalárda s más művészkörök, felolvasások úgyszólván néptelenek s a többség nem budaiakból kerül ki. A színházakban a Várszínházát kivéve is, jobbára pestiek vannak. Meglehet, ha színház épülne is, nem lenne közönség. • Maguk a társaskörök is csak ritkán telnek meg. Rendesen tátong az üresség. Nagy a közöny, igazán dermesztő. A budai színház dolgát pedig csak lelkesedés döntheti el. Jó hir. Országszerte fognak rajta örülni, hogy Som- lyai József, a Mayer-árvaház igazgatója, a hazai tanítóság vezére, betegségéből fölépült. Somlyai József megérdemli mindenki tiszteletét, mert azok közé tartozik, ki a maga dolgát mellőzi, ha közügyről van szó s elismerést, jutalmat nem várván, belső hazafias lelkesedésből tesz hasznos szolgálatot a közművelődésnek. Nem önző czélok vezetik, hanem hivatásának megbecsülése. Az árvák is örülhetnek, kiket szülei szeretettel gondoz és sorsukra azután is föl- ügyei, mikor már az árvaházból kikerülnek. Nemesség. A Budapesti Hírlap egy cikkben kiemeli a magyar nemesség érdemeit, elismeri, hogy mindig magyar volt lelkében, szivében, nyelvében s fentartotta a hazát. Nem tud azonban megmenekülni attól a tévedéstől, hogy a főnemességet és a köznemességet megkülönbözteti. Se főnemesség, se köznemesség nem volt, csak nemesség. Kiemeli, hogy a magyar nemesség 1848-ban a haza összes polgárait bevette az alkotmány sáncaiba. A magukat gentrynek nevező nemeseket szigorúan jellemzi, elitéli az idegen szokások hajszolását. Óhajtja, hogy a magyar nemesség megfeszitett munkával regenerálja magát s vezessen tovább, mert különben elvész a históriai folytonosság. A cikk kizökken a kerékvágásból, midőn azt mondja, hogy a nemesség folytonosan szaporodik becses uj anyaggal. Mi a zsidókat nem tartjuk sem jó, sem becses anyagnak. A mi becses és jó, az nem zsidó. Elfogadjuk a cikk végső kikezdését és ajánljuk is: „Irtuk ezt a régiek mindkét maradékának: annak a becses, arany tartalmú résznek, amely nemcsak testileg, de lelkileg is ivadéka a dicső régieknek s annak a léhább résznek, amely már csak hivalkodik elődeivel, de kötelességtudásában nem iparkodik utódának lenni. És irtuk a harmadiknak, az újkor magyar nemeseinek, akik egy ideális kötelékbe léptek, ahol nincsenek már jogok, de vannak nagy és szent kötelességek, melyeket elmúlt nemzedékektől kell átvenniük.“ Arra azonban kérjük az intéző köröket, hogy csak becses anyaggal szaporítsa a nemességet, mert csak igy lehet nivellálni fölfelé, ami Szemere Miklós egyik becses röpiratában olvasható. Felhívás. . Miután a belügyminiszter ur az Asztaltársaságokat és bizottságokat alapszabályos szervezésre kötelezte, a gróf Széchenyi István emlékére alakult bizottságnak is el kell azzal látva lenni. Az alakuló közgyűlést, melyben a bizottság egy Országos Széchenyi-egylet emlékét ápoló egyletté lesz, nemsokára megtartjuk. Az alapszabályokon a kiküldöttek most dolgoznak. Az egyesületnek tagja lehet mindenki, aki Széchenyit tiszteli. Kérjük azokat a keresztény hölgyeket és férfiakat, kik az egyesületbe belépni szándékoznak, akár helybeliek, akár vidékiek, hogy ezt egy levelezőlapon jelentsék ki, mit Erdélyi Gyula cimére tessék beküldeni Budapest, I. kér., Krisztina-körut 101. szám alá. A kötelezettség csekély tagdíjból áll, amiért képet vagy könyvet kapnak a tagok. A gróf Széchenyi István emlékének ápolására alakult bizottság. Felekezeti jelleg. Ha az ellentábor mozgolódik, ez igen jó jel. Mozgolódik és kapaszkodik is mindenben. Egy ilyen szalmaszál az a sopánkodás, hogy a szövetkezetek felekezeti jellegűek. Nem egészen úgy van, mert több helyen egyesültek már a szövetkezetben katholikusok és protestánsok, ami nem csak a társadalmi béke biztosítására jó, de arra is, hogy tiszteletben tartják egymás vallását, lelkészeit, hitéletét és vallási érdekeit... Nagyon természetes, hogy a keresztény felekezeteket a szövetkezetek elválasztják a zsidó felekezettől és fajtól, de ennek igy is kell lenni, ha azt nem akarjuk, hogy Magyarország felvegye a néhai nevet. A szövetkezetek használtak a keresztény vallás és keresztény papság tekintélyének is, ami nagyon üdvös a nemzetre nézve. A lágymányosi villamos-telep. Feilitzsch Artur báró országgyűlési képviselő, Rökk István gépgyáros, Herczegh József Nichol- son-gyári igazgató, Gamauf Géza vállalkozó és Baumann Márton mérnök egy bedványban arra kérik a tanácsot, miszerint adjon nekik engedélyt arra, hogy a Lágymányoson egy nagyobb- szabásu elektromos müvet létesíthessenek. A kérvényezők által a beadványhoz mellékelt szerződés-tervezet oly rendkívül kedvező árszabást tartalmaz, mely egyszerre véget fog vetni a fővárosi közönség villámos megsarcolásának. Az uj elektromos telep, melynek megépítése egy évet igényel, a jelenleg érvényben lévő 8 filléres ár helyett 6 fillérért szolgáltatja a világitó áramot s 4 fillér helyett 2'4 fillérért adja majd az erőáramot. A nagyobb fogyasztók ezekre az árakra külön engedményeket kapnak. A budai közvilágításra is igen kedvező árszabást tartalmaz a beadvány. Szocziális szempontból is igen fontos kikötéseket találunk a szerződés- tervezetben. Az uj vállalat ugyanis kötelezettséget vállal arra nézve, hogy összes alkalmazottait évi fizetésük ötszörösére baleset ellen biztosítani tartozik. Tartozik továbbá összes alkalmazottainak nyugdij-alapot létesíteni és végül arra is kötelezi magát, hogy tiszta nyereségéből az alkalmazottaknak 5 százalékot juttat jutalom címén. Ezek az előnyök kommentár nélkül is eléggé megokolják a tervezett elektromos-telep megvalósításának sürgős szükségességét. A kérvényezők nevei pedig elég garanciát képeznek arra, hogy hacsak mesterséges akadályokat nem fognak az ügy lebonyolítása elé gördíteni, minél előbb teljesül a fővárosi közönség régi vágya: az olcsó villámos világítás. A vállalatban résztvevő egyének biztosítékot nyújtanak, hogy csakugyan igy lesz. Óhajtjuk a polgárság és a közügy érdekében, hogy Rökk István és társai ajánlatát elfogadják. Az ajánlat erősítésére a budai társasköröknek s a kerületi választmányoknak síkra kellene szállani! Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Gyermek- és életbiztosító intézet. (Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863. évben.) Folyó év szeptember havában 1,473.400 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,230.400 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 101.617 korona 95 fillér fizettetett ki. 1904. január 1-től 1904. szeptember 30-ig 16,110.100 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 13,246.200 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki; biztosított összegek fejében 672.754 korona 56 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek mellett. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Megjelenik minden hó 10, 20 és 30-án. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, Fél „ 6 Évnegyedre 3 „ Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI GYULfi. Szerkesztő: JÜR1SZTOVSZY ÖDÖN. Nyilüér.* * r , n.. j rr Elsőrangú kénes hévvizü gyógy- CSäSZäPIilFGO fürd° páratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 kényelmes lakószobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. Ki akar jó bort inni? Aki jó bort akar inni, ihatik PLESSL JÓZSEF bor- és sörmérésében a VÍG czimborához I., Krisztina-körut 127-129. Villamos megállóhely. Számos elismerés családok részéről, kik a bort .....— asztali használatra haza hordják. — -
