Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-10-10 / 26. szám
26. szám Felhívás. Miután a belügyminiszter ur az Asztaltársaságokat és bizottságokat alapszabályos szerve- zysre kötelezte, a gróf Széchenyi István emlékére alakult bizottságnak is el kell azzal látva tennie. Az alakuló közgyűlést, melyben a bizatt- ság egy Országos Széchenyi-egylet emlékét ápoló egyletté lesz, nemsokára megtartjuk. Az alapszabályokon a kiküldöttek most dolgoznak. Az egyesületnek tagja lehet mindenki, aki Széchenyit tiszteli. Kérjük azokat a keresztény hölggeket és férfiakat, kik az egyesületbe belépni szándékoznak, akár helybeliek, akár vidékiek, hogy ezt egy levelező-lapon jelentsék ki, mit Erdélyi Gyula czimére tessék beküldeni Budapest, I. kér., Krisztina-körut 101. szám alá. A kötelezettség csekély tagdíjból áll, amiért képet vagy könyvet kapnak a tagok. A gróf Széchenyi István emlékének ápolására alakult bizottság. A világ urai. Ráth István háromfelvonásos darabját, „A világ urai“-t adták az Urániában. A darab az angol nemzetről szól, mint azt már a miiből is sejthetni. A szerző darabjában az angol nép életmódját, erkölcseit és társadalmi helyzetét tárgyalja. Az első felvonásban az angol nemzet gazdaságának és jólétének alapjával a bánya- és gépiparral, a másodikban a tanviszonyokkal, az angolok életmódjával, vallásával és társadalmi helyzetével, a harmadik felvonásban pedig az anyaország és a gyarmatok között fennálló jó viszonynyal, mely szintén Anglia gazdagságának és jólétének egyik legfőbb rugója, ismerkedtünk meg. Amit rövid két óra alatt ezen témákról el lehet mondani, azt mind elmondja szép stílusban megirt darabjában a szerző. Az a sok szép színes vetített kép és az a sok mozgó fénykép, melyek némelyike egész előadást áblázol, esak fokozza a jól megirt darab hatását. A darabot a közönség jól fogadta és azt hisszük, hogy az Uránia műsorán sokáig fog e darab szerepelni. Könnyelműség. Szomorúan tapasztaljuk, hogy a keresztény lapok sem hagyják el azt a rossz szokást, hogy zsidó czégektől hirdetéseket vesznek fel. Nagyon ferde dolog az, hogy mig lapjaik szerkesztői részében leczkéztetik a zsidót, a hirdetésben zsidó cégeket olvashatnak, Igaz, a zsidók hirdetnek legtöbbet és ez jövedelmez, de még sem szép a zsidó hirdetésének közlése. Általános a panasz, hogy a keresztények közönyösek, nem olvassák, nem járatják a keresztény lapokat, Nem is csoda, mert a legtöbb a keresztény felekezeteket egymás ellen uszítja, és a zsidóhirdetéseket közlik. Ezzel a rossz szokással szakítsanak. Sem a félember, sem a félszinü lap nem szolgálhat igazi célt. Óvakodjunk a zsidóktól. Nagyon örülünk, ha nemcsak mi figyelmeztetjük arra a közönséget, hogy óvakodjunk a zsidóktól. A „Szövetkezés“ nem antiszemita lap, de azért harczol a furfangok ellen s nem tehet róla, hogy ezt a zsidók űzik s bemutat tanúságul egy zsidó fajképet, mit érdemes tovább adni. Itt van: Jobban tudja Izsák! Ha gépet akarnak venni a faluban, a nép nem kérdezi meg elébb az elöljáróit. Az nem BUDA ÉS VIDÉKE szokás, de elég baj, hogy nem szokás. A pap (tisztelet a kivétel előtt), a tanító a templomon az iskolán kívül nem törődnek a néppel, a jegyző hivatalos közeg, egyéb semmi. Hát igy hamar rájön a nép, hogy szorultságában merre forduljon, sőt elterjed a biztos hiedelem is a faluban, hogy mindazt jobban tudja az Izsák zsidó. No, mert Izsák érdeklődik is a nép baja iránt, nem hivatalos polczról beszél a földmi- velővel, mint a tekintetes jegyző ur. De tud is mindent! Dobos Péternek egy olyan izé féle borona kellett, ami a rétet meghasogatja, mert úgy olvasta egy újságban, hogy az igen hasznos a rétnek. A munkája felér egy gyönge trágyázással, mert a jóféle füveket elnyomó mohaféléket elpusztítja a rétről. Ugyan kihez fordult volna Dobos Péter, ha nem az Izsákhoz. A boltos szívesen fogadta, sőt azt is megmondotta, hogy azt réthasogatónak hívják. Ott mindjárt képeket is mutatott elő, ahol akurátusan le voltak pingálva a réthasogatók. Hát ez igen tetszett Dobos Péternek. Sőt tovább ment a szívességgel Izsák boltos. Még meg is rendelte a réthasogatót a saját felelősségére, de a Dobos Péter nevére. így Dobos Péter a legegyszerűbb módon, csupa szívességből jutott a pompás eszközhöz. Hiába! Izsák jobban tudja, mint bárki más. Ő mindent] tud. Éppen igy rendeltek a múlt héten gabonarostát és valami uj, könnyű ekéket. Mert bármiről legyen szó, azt jobban tudja Izsák. A Pacolai sógornak valami pompás tyúkféle kellett volna. Hát azt is jobban tudta Izsák, hogy hol a jobb, a szebb baromfi. Nincs a falusi embernek olyan baja, amit jobban ne tudna eligazítani Izsák, mint bárki más. Még a peres dolgokat is ő intézi nagy bölcsességgel. A falusi kurta veszekedéseket ő keni meg, hogy elsimuljanak, mert biró urammal igen jól van és jól volt mindenkor. Egy szó, mint száz, csak az a vége. hogy jobban tudja Izsák! Ez már szállóige. Végre majd mindenkinek ő fog tanácsot adni, mert jobban tudja a módját. Gyenge pásztor mellett gyapjút eszik a juh! Gyenge elöljárók között mindent tud a boltos, még pert is vezet. Most azután, aki a nép javára akar munkálni, legyen az tanító, pap, vagy más, meg kell küzdeni a falusi nép közvéleményével. A nép minden igyekezete dacára csak azt a régi nótát fújja, hogy jobban tudja Izsák stb. Péterfy Tamás, Tanítsák tehát arra, hogy óvakodjék a zsidótól és hallgasson, mint régen, a papokra és az urakra. A papok és urak pedig legyenek a nép igazi vezérei, atyái mindenütt. Magyar zsidó ifjak egyesülete. Zsidó ifjak! Egyetemi polgárok!* Egyesületünk harmadik esztendejébe lép 1904—05. évben. Régi múltat, évek hosszú során át kifejtett tevékenységet, messzeható, áldásos eredményeket még nem hozhatunk föl törekvéseink jogosultsága mellett, de ez a rövid két év is megmutatta, hogy hiányt, az egész magyar zsidó ifjúság által érzett szükséget pótoltunk akkor, midőn megalkottuk, fejlődésnek indítottuk a Magyar Zsidó Ifjak Egyesületét. Önerőnkből, minden segítség nélkül alkottuk meg, támaszunk a magyar zsidó ifjúság lelkesedésébe, veleszületett nemes érzésbe vetett bizalom volt az iránt, hogy csoportosulni fog ama * Ajánljuk az őszinte zsidó ifjak figyelmébe. 3. oldal. zászló körül, melyre a vallásos érzéstől áthatott közös munkálkodást irtuk jelszóul. Célunk együvé tömöríteni a fővárosban tartózkodó intelligens zsidó ifjúságot, hogy benne ébrentartsuk, vagy felébresszük az érdeklődést magasztos hitünk iránt, hogy életre keltsük a már kiveszőben levő igazi zsidó érzést, mely- lyel egymást oktatva megismerjük dicsőséges múltúnkat, szenvedésekben oly gazdag történetünket és a több ezeréves zsidó irodalmunkat. Mert csak ezen önismeretnek s a belőle származó önérzetnek és értékünknek tudatában vallhatjuk magunkat jó zsidóknak. De támogatni akarjuk egymást egyetemi tanulmányainkban is barátilag, szóval és tettel segédkezet nyújtva az előmenetelre. A magyar zsidóifjuság eddig is megértette szózatunkat, nagy számban sereglett hozzánk és ügyszeretetével, lelkesedésével,1 komolyságával megtette egyesületünket kellemes, barátságos otthonává. Ez tette aztán lehetővé, hogy mindnyájunk régi óhaja teljesült, hogy a zsidó menzát felállíthattuk egyesületünk keretében, melyben a hasznost, a czélszerüt a humánussal kötöttük össze. Benne minden tagtársunk a legszigorúbb rituális követelményeknek megfelelő olcsó és jó ellátást kaphat, szegényebb kollégáinknak pedig ingyenes, vagy kedvezményes áru ebédet adhatunk tehetségünkhöz mérten. Most, mikor újra hozzátok fordulunk zsidó egyetemi polgárok s középiskolát végzett zsidó ifjak, abban az erős hitben teszsziik ezt, hogy mindnyájan részt akartok s részt fogtok venni abban a nemes munkában, mely egészben és részleteiben a javatokat, boldogulástokat akarja. Jőjjeteket el hozzánk, iratkozzatok be a „Magyar Zsidó Ifjak Egyesületéibe. Zsidó ifjak! Bízunk lelkesedéstekben és reméljük támogatástokat. Budapest, 1904. szeptember havában. A „Magyar Zsidó Ifjak Egyesületé“-nek elnöksége. Okosék. Ha nem találták is még a bölcsek kövét felfogják találni Okosék. Kik ezek az Okosék ?... kérdi az olvasó. Okosék, nagyon okosak, ugy- annyira, hogy még újságot, könyvet sem érnek rá otthon olvasni, hanem kocsiban, közúti vasúton és gyalog is olvasnak. Otthon meglehet semmit sem olvasnak Okosék s azt sem tudják, hogy ez a járva, kocsizva olvasás megrontja a szemet. De hát ők nem érnek rá talán a meg- halásra sem. Okosék többnyire zsidók és azért van könyv vagy újság a kezükben, mert látják. Szeretik adni a tudós embert, pedig még nem is féltudósok. Századunk a csúnya szokások százada. A legrutabb szokásnak tálálkoznak követői és az hamar divattá lesz. Az utcán olvasás nevetséges is. Rá ér erre mindenki otthon ráérnek Okosék is. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Krisztina-körut 101, 1. ajtó. Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő : mindszenti ERDÉLYI GYULR. Szerkesztő: J Cl RISZTO VSZKY ÖDÖN. Nyilttér.* A j „ Elsőrangú kénes hévvizü gyógyOsaszartlirűo fürdö páratlan gőzfürdővel, legmo- —===z=;;— dernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfür- dőkkel, 200 kényelmes lakószobával. ■uuimpootüii» ^ legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. * E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk
