Buda és vidéke, 1904 (13. évfolyam, 1-31. szám)
1904-01-10 / 1. szám
lése alkalmából mondott el. Csillag alatt meg ezek a sorok olvashatók: „E szép egyházi beszédet, amelyet mi sok müveit izraelita férfi és nő tanulságául s megsziveléséül közlünk, kérésünkre szívességből engedte át nekünk Haypál Benő budai ev. ref. lelkész ur.“ A zsidó hitü szerkesztő ur, ki sok müveit izraelita férfinak és nőnek meg- szivelésre ajánlja a budai református lelkész keresztelő beszédét, miért nem szíveli meg azt első sorban maga? Hisz ő is müveit izraelita férfi! Lehet külömben, hogy ez a mi rekla- mácziónk elkésett, amennyiben a Budán megkeresztelt müveit izraelita férfi maga Pályi Ede dr. volt . . . Pályi Ede dolga különben meglehetősen mellékes. Felismerte ferde helyzetét, belátta, hogy zsidó volta szemrehányás a reforrnátus- ságra, melynek felekezeti lapját szerkeszti és mert a lapot feladni nem akarja, feladja a zsidóságot . . . Ahol a hatalom, a befolyás, az állások a protestánsok kezében vannak, ott a zsidó leginkább a protestáns vallásokra tér. Mert csak nem olyan naiv a tiszteletes ur, hogy azt higyje, hogy a zsidó meggyőződésből tér ki. Aki kitér, akar valamit. Ha érdeke agy kívánja, reformátussá lesz, de nálunk, mint katho- likus államban, érdeke inkább talál kielégítést a katholikusoknál.“ Ezt mondja egy zsidó a kitérésekről. Ebből sok mindent meg lehet tanulni. Először, hogy zsidó meggyőződésből ma sem tér ki, csak előnyért; másodszor, hogy a zsidó kitérés után is zsidó marad ; harmadszor a zsidó azért tér ki, hogy a keresztény felekezetek ügyeiben is döntő szerepet, befolyást nyerjen és végül, hogy a zsidóság hazánkban már oly nagy hatalom, amely nem tartja szükségesnek eltitkolni a módot, amelylyel egyes esetekben uralomra jut. Mindezekből pedig az tűnik ki, hogy a* keresztvíz sem változtat a zsidón. Marad az, amig él: zsidó. így nagyon tévednek azok, akik azt vélik, hogy a zsidó más anyagból van gyúrva, mint a kinézer, indus, arab vagy czigány. Bök Péter. Hivataloskodás. — Gróf Széchenyi Istvántól. — Mik magasb lépcsők az országos szerkezetben, és ennek oly integráns részei, mikép azokat sem belülről rozsdának, sem kivált kívülről szennynek érni nem szabad, s melyek ekképp mindkét részről megbecsülendők, éppségben tartandók; mik azonban mégis mindig csak oly kvalifikácziók, melyek mert kívülről jönnek, természetesen az illetőknek is csak külsejét állíthatják— valamint a népkegyelem is, mert hiszen ez is csak a külsőt illetheti — szebb sziliekbe, magasabb fénykörökbe, midőn igazi becsét, igazi __2. oldal.- ____ _____ BUDA ÉS VIDÉKE nagyságát kiki csak önmaga határozhatja el; s e tekintetben isten és ember előtt bátran elmondhatom : hazafiságom és lelkem röpte mindig magasabb volt, mintsem hogy oly világi fénypontokra, mint egy hivatalnoki vagy fő- czimzeti polcz, mindenkoron fentebbről ne néztem volna le, vagy magamban éppen valami szükséget éreznék, az élet zivatarai és fergetegei közt, mikép aztán el ne bukjam, az efféle emi- nencziákhoz kapaszkodnom; s hogy valóban mindig nemesebb vágy és magasabb czél lebegett előttem, mint elnöki szék vagy azon kap- panreptilési szféra, melyre felvergődve nem egy földink olvadoz kéjérzettől tüstént; feje, melyen a halhatatlanság koszorúját véli, szédeleg, s magát bona fide a haza legnagyobb háladatára hiszi érdemesnek, ha zug szónoklatára az any- nyira kompetens kiskorú ifjúságnak jutalomvihara, vagy plane ha a nemzet nevében (!) országos érdemeiért (!) kellőleg megfáklyazenézi őt néhány jó pajtás, és ezek mögött a részint nevető, részint boszankodó, legtöbbnyire pedig ácsorgó sokaság! Vagy talán pénz csábított volna el ? Ez sem, mert hiszen nem húzok fizetést. De ez alkalommal mégis el akarom mondani, vagy inkább röviden ismételni, pénz körülti eszméimet. Lássátok, barátim, a pénzt kiki szereti, csakhogy az individuális jellem árnyéklatai szerint ezt az egyik egyenesen bevallja, a másik, a furfangosabb pedig ezt nem teszi; az egyik becsületes fáradság után iparkodik ahoz jutni, a másik könnyebb szerrel; az egyik a közjóiét után remél szintén jobb lábra kaphatni, a másik ellenben a közjóiét rovására, vagy spoliácziók által iparkodik gyarapulni, meggazdagodni; s igy tovább. Én azok közé tartozom, kik nem titkolják, hogy szeretik a pénzt, de becsületes utón, fáradság és a haza java után. S mily lárma volt, mikor én ezt legelsőben több évvel ezelőtt leplezetlenül kitártam! és mily indignáczióval viseltetett irántam a megbotránkozottak tábora! Ez pedig Magyarországon, fájdalom mondani, tán a legnagyobb párt, melylyel egész Európát meg lehetne győzni, melyben tiz közt legalább is kilenczet, nem ugyan „élűiről“, de „hátulról“, jó móddal valóban még kevéssel is megkenhetni ! Zsidó községi jegyzők. Lesújtó és szomorú hirt közlünk olvasóinkkal. Ott, ahol a gyökere van az állami életnek, szomorú tünetek mutatkoznak. A községi életből, mint tiszta forrásból, kellene az állami életnek fakadnia. Ez a tiszta forrás meg van mérgezve. Szaporodnak a zsidó jegyzők. Szavahihető tájékozott tekintély közölte velünk, hogy száznál több községi jegyző van hazánkban. Szégyel- hetik magukat a lelkészek, alispánok, főszolga- birák, hogy ez megtörténhetett. Zsidó biró, zsidó nótárius, zsidó országgyűlési képviselő, zsidó állami tisztviselők, zsidó orvosok, zsidó ügyvédek, csak a szegény nép a magyar, mely huzza az igát és tartja a vérét szívó pióczákat. Mézét, mákját nekik adja és neki a morzsa marad. Bizony jó volna egy kis ébredés. Országos Magyar Kereskedő-Egylet. Sándor Pál a magyar képviselőház zsidó tagja egy Országos Magyar Kereskedő-Egyletet alakit. A zsidó kereskedők táborba szállása ez a magyar földbirtokosság és valószínűen a szövetkezetek ellen. Ha a földbirtokosok tovább is ilyen kitartó munkát folytatnak, mint eddig, ha 1. szám a termékeket szövetkezeti alapon tudják értékesíteni, a zsidók kezéből kiveszik a kereskedést. És ha nem igy lesz, annak maga az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és annak egyik tárogatója a „Hazánk“ az oka. Ez a lap a zsidókérdéssel úgy van, mint Pilátus, ítél, de mossa a kezét. A magyar gazdáknak nem lehet a zsidó czimboraságra okuk. A gazdákat a zsidók tették tönkre közvetve és közvetlenül. A zsidó kereskedők a magyar gazdák zsírján híztak meg. A „Hazánk“ mégis tiltakozik az antiszemitizmus ellen, ami az egyetlen hazafi- ság, a többi csak vizet hajt a zsidók malmára. A „Hazánk“ undorral utasítja vissza az antiszemitizmust és a felekezeti gyűlölet vádját. Nincsen helyén, hogy éppen a „Hazánk11 teszi, mely lap zászlajára olyan elveket irt, melyekért az antiszemitizmus is küzd. Mi nem felekezetek ellen gyűlölködünk, sőt inkább azt akarjuk, hogy minden keresztény felekezet kössön a zsidó faj ellen szövetséget és védje a keresztény iparost, kereskedőt és földmivest. Ha a „Hazánk“-nak nem ez a czélja, úgy tévesztett utakon jár. Szakítson Pilátussal és lépjen a valódi ösvényre. Villamostelep Budán. Nagyon életrevaló s a budai részekre hasznos hirt olvastunk a Budapesti Hírlapban a budai villamostelepről, mit vagy a Lágymányoson vagy Ó-Budán helyeznek el. Ha ez meglesz, úgy minden szóvirág nélkül szólhatunk Buda emelkedéséről s a hajdan virágzó budai kisipar lábraállitásáról. Úgy értesülünk, hogy ennek a vállalatnak létesítése már csak rövid idő kérdése. Még e hónap elején megkezdte egy szíikebb körű bizottság a kérdés tanulmányozását s nehány napon belül megalakul a szindikátus, mely ezt a nagyszabású tervet meg akarja valósítani. A budai elektromos mü előkészítő-bizottságának az a czélja, hogy behálózva a Duna jobbarti részeket, olcsó, a petróleumnál alig magasabb árak és méltányos föltételek mellett lehetővé tegye az elektromos áramnak a budai közönség által való nagymértékű igénybevételét. Igen fontos szempontok fűződnek ahhoz, hogy egy megfelelő elektromos áramforrás ily inten- cziók mellett bocsáttassák rendelkezésére a közönségnek. Fontos ez első sorban közegészségi, közbiztossági, kényelmi és takarékossági szempontból, de fontos ezeken kivtil főleg ipar- fejlesztési szempontból is. A budai részek már régen pangó kisiparának hatalmas lendületet adna a kisiparosok termelő- s versenyképességének ily módon való fokozása. A Duna-jobbparti városrésznek eminens város- fejlesztői érdekei is fűződnek eme villámos áramfejlesztőmül kérdéséhez; a lágymányosi telep gyorsabb kiépülése, a Gellért-hegygyel kapcsolatos tervek megvalósítása, a budai fürdők fejlesztése, a külső részek megvilágítása, stb. A budai villámostelep helyéül a Lágymányos van kiszemelve. Az az eszme is fölmerült, hogy a telep Vörösvár határában, az ottani szénbánya mellett építtessék, miáltal a telep üzeme igen kedvező lehetne. Az erre vonatkozó tanulmányok folyamatban vannak. Az a körülmény, hogy a budai elektromos miinek létesítése érdekében indított mozgalomhoz az érdekelt kerületek legtekintélyesebb faktorai csatlakoznak, biztos reményt nyújt arra, hogy ez a fontos intézmény a jobbparti közönség örömére rövid időn belül meg fog valósulni. Nagyon helyes és kívánjuk, hogy mielőbb meglegyen, csak azt szeretnénk, ha a főváros maga építtetné és házi kezelésbe venné. Szép jövedelem lenne.
