Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-04-00 / 12. szám
Vezesse tetteinket Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, szelleme I Budapest, 1901. X. évfolyam 12. sz. Szent-György hava (április) vasárnap. SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre (> korona, évnegyedre 3 korona. — Egy szám 1 korona. A Talmad zsidó. ZIMÁNDY IGNÁCZ nagyhírű és hiteles tudományos művéből. — Folytatás. — Judás azonnal tudott segiteni: a saját kertjéből hozott egy rengeteg nagyságú káposzta törzsöt, melyre miután nem volt fa minden nehézség nélkül föl lehetett feszíteni a fatty úgy er eket. Az igy felfeszitett testet a bűvész Judás ellopta, saját kertjében egy kis patak medrébe temette, s másnap a tetemet kereső istenteleneknek (apostolok) büvé- szileg angyal alakot öltvén azt hirdette, hogy a felfeszitett Jeschu a menyekbe szállott. Később rabbi Tanchuma unszolására a bűvész Judás elővonszolta a föl- feszitetett Jeschu holltestét s azt egy vad ló farkára kötve Jeruzsálem utczáin hur- czoltatá. Ez alkalommal a tetem fejhajzata kopaszra dörzsöltetett le; minek emlékül a (gallachim) keresztény papok kopaszra nyiratják fejők tetején a hajzatot (tonsura). . . . Érdekes, hogy a Talmud (200. K. u.) Jézus Krisztust törvénytelen gyermeknek, Szűz Máriát házasságtörőnőnek tartja, holott Jézust a papok közé felvették, pedig törvénytelen gyermekek nem csak hogy papokká nem lehettek, de a templomlátogatástól is eltiltották őket. Flavius József zsidó történetiró oly áhítattal nyilatkozik Jézus földi életéről, mint akármelyik evangélista, ugyan ilyen szellemű Publius Lentulus hivatalos jelentése a római tanácshoz. Nagyon épületesek a Talmud keresztényfaló gúnyos elnevezései a keresztény apostolokról, templomokról, harangokról, ünnepekről, ebből elég legyen a keresztvíz elnevezése Májem kedeschim = szajha viz, vagy Me hattuma =tisztátlanság vize. A keresztények dísz-czimeiből is idézünk: „A keresztények Ésau, Seir, Amalek, Edom istentelen fiai. A keresztények idegenek, nazareni gojok, a fajtalanság magzatai, a zabáló nép, szívtelen vérengző nép, k . . . a fajta, átkozott, eretnek, vak, bolond, esztelen, bálványozó, kevély, tudatlan, tévelygő tisztátlan holt disznó húst zabáló, fölakasztott gonosztevőt imádó nép. A keresztények, kutyák, szamarak, vaddisznók, fertelmes lények, bűnbakok, vadállatok, pókok, csúszómászó viperák.“ Fabius Ágoston főrabbi 1842-ben az újév ünnepén a jelenkor zsidainak hitelveit tolmácsoló beszédében ezeket mondja a keresztényekről : ,,A zsidó vallás nem olyan, mint a keresztény, a melynek született, meghalt, dögtetemé vált Istene van, nem olyan, mint az a másik, a mely azt állítja: az egyházon kívül nincsen üdv; mint az a bizonyos vallás, a minek ép az képezi alapját, a mi legnagyobb sérelem a józan ész ellen, a melynek azt mondják: Ész halgass, badarság beszélj. Nem olyan, mint az a vallás, a melynek születtetik úgynevezett Istenüket, hogy ismét meghalni engedjék ezt az emberi hazug Istent. E vallas badarsága odáig, igen egészen odáig vetemedett, hogy az egy Istennek, mmdenség tér évit áj ének helyéhe egy tegnap született és pedig erkölcstelenség s tán házasságtörés utján született Istent állítson.“ Egy másik zsidó Crimieux, III. Napóleon Caesar élete czimü müvét bírálva ezekre a szavakra ragadtatja magát: ,,A zsidók által iólfeszitett Megváltó felőli tannak az életből, a tudományból sőt a császári szerzők müveiből is száműzve kell lenni. Mi zsidók igy akarjuk ezt s mi zsidók mai nap, a világ urai vagyunk. így állunk ma! Miért is nem megyünk tovább? Miért nem folytatjuk mind végig s miért nem mondjuk ki az utolsó szót? Valamint minden zsidónak meg kell botránkozni e szavakra: a zsidók saját Megváltójokat keresztre feszítették, ép úgy meg kell botránkoznia minden kereszten, mely bármely keresztény tornyon tündöklik, sőt azon is, mely a koronát ékesíti. Tehát le vele ; Izrael akarja ezt, Izrael nem tűr semmi keresztet, mely mondaná neki: te a saját megváltódat gyilkoltad meg.“ íme itt van az alapja annak a Talmud győzelemnek, mely az egyetem belsejéből a keresztet eltávolította; itt annak a merészségnek, mely leveszi az ország czimeréről, hogy oda tegye meg- torlatlanul, büntetlenül Dávid pajzsát. II. A Talmad zsidó imái. A zsidók azt állítják, hogy azok a boszszuimák, melyeket ők a keresztények és fejedelmeik ellen imádkoznak csak koholják róluk és ők a Talmud parancsai nyomán arra vannak kötelezve, hogy nem csak azokért a keresztény fejedelmekért, kiknek jogarai alatt élnek, hanem azokért a keresztény nemzetekért is, kik között el vannak terjedve, imádkozzanak, — Folytatjuk. —----- SZERKESZTŐSÉG : *= Bu dapest, I:, Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük kuiueni. Felekyné. A nemzeti színháznak egy valóban kitűnő igazi művésznője Felekyné búcsúzott el. Felekyné igazi művésznő volt, ki szivével adta utólérhe- tetlenül szerepeit s nevét halhatatlanul beírta a magyar művészet történetébe. Hogy ki volt Felekyné azt mindenki tudja, de igazán csak most tudják meg majd. Sokat, nagyon sokat lehetne róla irni és sok szóvirággal jellemezni, de Felekyné erre nem szorul s nem is illik, hogy nagyságát és hatását szavakkal mérjük és czifrázzuk. Hódolattal t miitjük meg távozását ki nagy volt a nagyok és első az elsők között s büszkén önérzettel nézhet művészetére s mi csak azt sajnálhatjuk, hogy alakjait, melyeket ragyogó tehetségével megteremtett, sokáig nem láthatjuk. . . . Császár Ferencz emlékezete. Turányi István, Kerepes község derék jegyzője mindent elkövet, hogy a kies és köny- nyen elérhető nyaraló község emelkedjék s a közönség érdeklődését felköltse. Úgy értesülünk, hogy a Garay János társasággal érintkezésbe lépett Császár Ferencz emlékünnepe miatt. A Garay János társaság minden felolvasó ülésén egy régi irodalmi kitűnőségről emlékezik, készséggel fogadja el Kerepes község meghívását s ott helyben a Császár Ferencz ünnepen részt vesz. Egy keresztény urinő. Gróf Szapáry Béláné levelét, mit az országos katholikus nagygyűléshez irt, annak idején közöltük. Minden szép eszménél megnyilatkozik a fennkölt gondolkodású grófnő honleány- sága. Közelebb a keresztény egyetemi ifjúsághoz ezeket a sorokat intézte: „Csak tovább ezen az utón, bátor meggyőződéssel, a szent kereszt jelével a homlokon és a győzelem nem lehet kétes ! Aki Krisztust vallja, annak el kell készülve lenni hitvány és alacsony nézetekkel küzdeni; nézetekkel, melyek, fájdalom, manapság mint a gyom ellepik kedves magyar hazánk minden rétegét. Az ország szine- java önökkel van, épül és lelkesül kezdeményezésükön, azért csak bátran előre! Ha Isten velünk, ki ellenünk 1 Legyenek erősek az összetartásban, rendíthetetlenül ragaszkodva elveikhez — ne csak pillanatra, de a jövőben is, majd ha a teljes férfikort elérték. Levelét a következőkkel végezi: Támogassa az Úristen az Önök tisztán vallásos törekvését, részesítse áldásában mindnyájukat Adja Isten, hogy a keresztény magyar ifjúság lelkesedése állandó legyen! Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár r.-t. e hó 4-én tartotta XII. évi közgyűlését, melyen bejelentették, hogy az elmúlt üzletév 302.292 korona 25 fillér bruttó nyereség mellett, 133.385 korona 15 fillér tiszta nyereséggel zárult. Javasolja az igazgatóság, hogy a tiszta jövedelemből részvénvenkint 12 korona osztalékot fizessenek ki. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette s a fölmentvényt megadta.
