Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)

1901-10-00 / 30. szám

2. oldal. Kegyelet mint üzlet. Csodálkozva állunk meg a furfang és szemfényvesztés annyi arczátlanságán a melylveí «Nemzetünk védő angyala» czimű füzet «kegyeletes» szerzője és kiadója a jóhiszemű szülék szemébe hintették p port A magyar nemzet gyermekei számára Gábel Gyula székes-fővárosi tanító szerkesztett egy füzetet, Erzsébet szent Asszonyunk emlékezetére. A genfi váratlan rémtett adta meg a kedvező alkalmat a könyvkiadónak, hogy ezt a füzetet kiadja. Lapunk multi számában a «Zsidó zsidó ellen» czimmel bőven foglalkoztunk Gábel Gyula füzetével. Elmondottuk, hogy ennek megjelenése után a tanitó úrnak egyik hit- sorsosa Seher Sátán (a szerző saját kiadá­sában) egy másik füzettel felelt, a melyben olyan leleplezéseket tesz, a mely méltán kihívja a kritikát a Gábelék ellen. Látta-e Gáliéi tanító úr Seher Nátán füzetét? Van-e tudomása a tanitó testület­nek Seher Nátán leleplezéseiről? Tud-e a ('Magyar ianilók kaszinója» «Tanítók háza» és a «Szünidei gyermektelep» intézősége arról mily rút játékot űzött vele a «kegyelettel» szerkesztő Gábel Gyula és a kedvező alkal­mat leső Székely Aladár kiadó ? Nem tudja, no hát akkor elmondja mindezeket Seher Sátán, a zsidó ekképen : — A kegyeletes könyvecske ára 30 fillér. A példányok számát az iskolába járó gyermekek száma szerint fél millióba szab­ták meg. Az összes bevétel tehát 150.000 (30 szór 500.000) koronát tesz ki. A könyvecske nyomási, kiadási, meg egyéb költségei, bele­számítva a kiadó hasznát darabonként 11 fillért, összesen tehát 55.000 koronát tesz ki. E szerint jótékony czélra 95.000 korona marad. Székely és Gábel urak a Tanítók kaszinójának, 2 fillért, a Tanitó házának 1 fillért és a Szünidői gyermektelepnek szin­tén egy fillért, jótékony czélokra összesen tehát 4 fillért, vagyis 20.000 koronát adnak. Hová tűnik el a többi 75.000 korona? Nem szólok azonban egyéb jövedelemről ? Gábel például magas állású személyeknek meg- küldötte az úgynevezett díszpéldányokat. Ezek pedig abban különböznek a többitől, hogy díszesebben vannak kötve. A nagy­lelkű emberbarátok azután neki a jótékony czél iránt való tekintetből, nagyobb aján­dékokat is küldenek, mely összegekről ellenőrzést senki sem vezet. Mindegyik tanu­lónak a műért 30 fillért kellett fizetnie, ebből 11 fillért magáért a műért, 4 fillért jóté­kony czélra 15 fillért vagyis a felét . . . mondd magad, kedves olvasó, kiért és miért ? A tanítók kaszinójának Székely külö­nös jótékonyság fejében 2 fillért adott, finnek fejében azonban a kaszinónak kol- portálni kellett ezt a kegyeletművet. A kaszi­nónak ugyanis e művet el kellett a vidéki tanítóknak küldeni, hogy azok a jótékony czél iránt való tekintettel és különösen a a boldogult Erzsébet királyné iránti kegye­letes megemlékezésül ajánlják a magyar nemzet gyermekeinek. A tanítóknak tehát ezt a művet aján­lani kell és miért ne tegyék ezt szigorúbb módon ? Hisz nekik is hasznuk van belőle. Írva vagyon ugyanis: «A tanítók kaszinója» meg a «Tanítók háza» javára. Minden szent­nek maga felé hajlik a keze. Csak a taní­tóké ne hajolják? A gyerekek majd csak kipityergiic ot hon a 30 filléreket. Annál kö.nynyebben, mert a szülők azt hiszik', hogy a vállalkozás nemcsak a tanítóknak, hanem .a gyermekeknek is javára válik. Hisz rá van nyomtatva a műveeske fejére: «A szünidei gyermektelep» javára. A szülők egyébként úgy gondolkoznak, hogy nem jó a tanítót magára haragítani. Hisz minden anya azt kívánja, hogy gyermekét szeresse a tanitó. Persze a gyönyörű műveeske egy szóval sem említi, hogy a 30 fillérekből mennyit kap a tanitó és mennyit a gyermektelep. Ez titok marad a gyermekek, a szülők, sőt BUDA ÉS VIDÉKE még a tanítók előtt is. Csak a tanitó-kaszinó elnökének meg a pénztárnokának kell, hogy tudják. A tanítóknak az eladott példányok árát a budapesti kaszinó czimére kell kül­deniük. A kaszinó pénztárnoka levonja és felosztja a jótékony czélra szolgáló 4 fillért, atöbbitpedig átadja Székely könyvkiadónak. Látod, nyájas olvasó, milyen okos ember Székely. Az ember azt hinné, hogy zsidó! Mikor fog az ő regényein olyan könnyen és gond nélkül túladni, mint ezen a «hazafias» művön?! Máskor a kolportázs­ért 40—50°/0-ot, vagyis 30 fillér után 15 fillért kell neki fizetnie. Ebben az esetben azonban a kolportázsért 30 fillér után csak négyet fizet. Aztán meg a privát kolportő- rök megbizhatlanok, sikkasztanak, azután odébb állnak. A Tanitók-kaszinójánál azon­ban a pénz biztonságban van. íme, milyen okosan, milyen prakti­kusan kezelik a «kegyeletet» ! Székely még stereoíip-lemezeket is készíttetett, hogy utána nyomathasson. Először ötezer pél­dányt nyomott. Mennyit nyomott utána, nem tudom, és nem is ellenőrizheti senki. Elő­ször 500 példányt adott a kaszinónak kol­portázs, illetve tovább eladás végett. A megállapodást Yerédi Károly dr. kir. taná­csos tanfelügyelővel létesítette. Később aztán a kaszinó akkori pénztárnokát, Ágotay iskola igazgatót is belevonták a titokba. Ha ezek az adatok nem pontosak, joguk van a hivatkozott uraknak helyesbí­teni. Távol áll tőlem, hogy én ez urak becsületességében, lelki ismeretességében kételkedjem. Ok csak nem üzletemberek. Nem is ismerhették tehát egy könyvkiadó spekulációját. Annál kevésbbé, mivel az egész vállalat hangulatos jelszavakkal, mint «hazafiság», «jótékonyság» meg egy új, eddig ismeretlen jelszóval: >— Kegyelet a martyr királynő iránt — van fölezifrázva. Becsületes emberekhez és hazafiakhoz illően mindezt készpénznek vették. Annak idején én magam figyelmeztettem ezeket az ura­kat. Hogy azonban mennyit használt ez intelem, nem tudom. A szóbeli megállapo­dásokat nem foglalták Írásba. Ezeket Írja Seher Sálán. Kemény és lesújtó a vád. Ám igazolják magokat a kegyelettel szerkesztő és az élelmességben érdemes kiadó urak avagy nyugtassák meg Seher Nátán urat skrupulusai felöl. Az üzlet megkötetett. leljen a kegyeletes Gseft! Jövő számunkban a Cijonismusról lé­szen szó. Népszerű előadások. A székes-fővárosi 1. kér. labancz-úti közs. elemi- és gazdasági ismétlő iskola I. számú tantermében évenként tartatni szo­kott népszerű előadások serdültebb tanu­lók és felnőttek részére október hó 27-én vasárnap délután 4 órakor kezdődtek meg. Az előadások czélja, mulattatva tanítani a serdült ifjúságot, kik már elhagyták az iskolát, az iskola és a folytonos önképzés javára megtartani, a felnőtteket az iskola részére megnyerni, velők az iskolát meg­kedvel telni. Az előadásokat ködfítyolképek bemu­tatásával élénkítik. Az elemi iskolai tanulók részére külön délutánokon tanulságos er­kölcsi mese-képek lesznek bemutatva. A fel­nőtteknek a természettudományok köréből az idei tél folyamán népies magyarázat kíséretében bemutatásra kerül a drótnélküli táviratozás ismertetése, Herz tanár reso- natorának ismertetése, Marconi készüléké­nek magyarázata. Drót nél.uli táviratozás a Forelandi világítótoronyból Wimercuz-be. A delejtű, egy hadihajó dclejlűkamrájának ismertetése, a phonograf bemutatása. A mikroskopikus e.ősdiek közül a cholera-, a pestis-, a tuberculosis baktériumainak ismertetése kerül sorra. 30. szám. A csillagászat köréből a naprendszer fog ismertetni. Az állattan köréből a buda­pesti áilatkert nevezetessel)!) állatai kerülnek bemutatásra. A földrajz köréből két Ízben egy-egy Világ körüli utazás lesz ismertetve más-más képekkel. Nansen északsarki expe- ditiója, Stanley afrikai utazása, a Kanári szigetek ismertetése is ez idei tél folyamán kerül sorra Tekintettel a tanterem befogadási képességére, egy előadáson csak 100 hallgató vehet részt, miért is a belépő jegyek csakis korlátolt számban bocsáj tatnak ki. Belépőjegy nélkül tilos a belépés. Bemutatásra kerül következő kép­sorozat : 1. Passioképek 12 kép, 2. Jézus élete 24 kép, 3. Az amerikai életből 48 kép, 4. Középeuropán keresztül 48 kép, 5. A világ csodái 48 kép, 6. Utazás a földkörül 48 kép, 7. Afrikai élet 12 kép, 8. Amerika föl fedez­tetése 12 kép, 9. Képek a Nílus vidékéről 12 kép, 10. Bajor királyi kastélyok 12 kép, 11. Bécs és Prága 12 kép, 12. Utazás Indi­ában 24 kép, 13. London 38 kép, 14. Az északi sarkvidékről 24 kép, 15. Képek az állatkertből 50 kéj), 16. Röntgen sugár képek 101 kép, 17. A vízről 20 kép, 18. A leve­gőről 20 kép, 19. Az oxigénről 10 kép, 20. A hydrogénről 11 kép, 21. A nitrogén és amoriák 10 kép, 22. Az égés 10 kép, 23. A szén 10 kép, 21. A hangya életéből 30 kép, 25. A nap és naprendszer 49 kéj), 26. A delejesség és villamosság 325 kép, 27. Drót nélküli táviratozás 25 kép, 28. Mikroskopi­kus állatokról 100 kép, 29. Parasiták és baktériumok 30 kép, 30. Képek a Britisch Múzeumból 30 kép, 31. Róma és a Vatikán 58 kép, 32. China és a chinai háború 93 kép, 33. Transvaal és a búr háború 99 kép, 34. Nansen expeditiója 50 kép, 35. Stanley utazása 50. A vetített képeket Eperjessy István székes-fővárosi igazgató-tanító magyarázat­tal kiséri. Karácsonyi-tér. A nagy emberbarát és hazafi gróf Karácsonyi Gnidó emlékére hivatalosan is elfogják nevezni a Karácsonyi-palota környékét Karácsonyi-térnek. A közönség már is megelőzte a hivatalos jó szán­dékot s Karácsonyi-térnek nevezi, ugv szintén a közuti-vasut személyzete, is. E kegyeletes jó szokást csak dicsérhetjük, "mert gróf Karácsonyi Guidó emléke nagyjaink között szép és előkelő helyen áll s megérdemli, hogy a közönség hálával őrizze. Tanuljunk a zsidóktól. Ha egy keresztény gyülekezetbe jön az aj pap meglehetős közönnyel fogadják. Másként van a zsidóknál. Itt a nyáj tüntető lelkesedéssel fogadja uj pásztorát. így Történt ez Budán is. A déli- vasuttól egész diadalmenettel kisérték az uj pász­tort. Fehér ruhás lányok halmozták cl virággal és beiktatásán ott volt az állam és főváros képvise­lete is. Ilyen jelenetek felébreszthetnék a keresz­ténységet is mesés közönyéből. Kereskedők és gazdák. Az aradi kereskedők-köre országos mozgal­mat indít a gazdasági egyesületek fogyasztási szö­vetkezete ellen. A panaszt már benyújtották, amely­ben elmondják, hogy Aradon a szövetkezet a ke­reskedőket érzékenyen károsítja és annyira ment, hogy már lcőszállitásra is ajánlatot tett a városnak, nyílt üzletet tart, nem tagoknak is árusít és ezt minden adófizetés nélkül teszi, mig a kereskedők a nagy adóterheket alig győzik fizetni. A kereske­dők köre ma elhatározta, hogy az ország összes kereskedő köreit hasonló mozgalomra kéri lel. A szövetkezetek áldásos hatását napról-napra érzi a keresztény közönség. A zsidóság mindig jobban és jobban 'őrlődik a városokba és elhagyja a falut. Ezért kell helyeselni támogatni a szövet­kezeti mozgalmat s jól teszi a budai közönség is, ha fogyasztási szövetkezetei alkot. A szövetkezeti eszme egyik szép diadala a déii vasúti tisztviselők fogyasztási szövetkezete, mely nemsokára Becsből a magyarországiak ellátására Budán települ ki Ott van a Köztisztviselők fogyasztási szövetkezete, ez napról-napra jobban terjed. Más keresetbolieknek is jó volna tömörülni.

Next

/
Thumbnails
Contents