Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)

1901-10-00 / 29. szám

20. szám.

<oly haszonnal érvGüvcsitettc a költségvetés és zárszámadás alaki és érdemi részében, hogy l<Sí)d- íban elismerésül a számtauáesosi ezimet és jelleget nyerte. Ali<g ló* év múlva valóságos számtanácsossá lett, 189ü-ban már számvevőségi aligazgatói •ezimet és jelleget nyert és csakhamar valóságos aligazgató lett.

Midőn Vlassíts miniszteri működését azzal kezdte, hogy tárczája költségvetésének reális alapon való készítése, összeállítása s berendezése és a zárszámadások szerkesztése műveleteik egy kézben összpontosította, e munkálatok keresztülvitelével (lseikét bízta meg, beosztva őt az elnöki osztályba. Itt Cseike tudása, pontossága és szigora által vált be kitünően ; a költségvetési tételek és a zárszámadások berendezésére irányadó rendelkezések pontos megtartását szigorúan ellenőrizte, éber szemmel kísérte a számviteli törvény rendelkezéseinek szigorú alkalmazását, mindezzel nagy segítségére lévén a miniszternek, hogy a túlköltekezést megakadályozza s a törvényt pontosan betartsa. Cseike tevékenysége ezenfelül a miniszteri számvevőség egyéb ügyeire is kiterjedett, sőt a rendes adminisztratív ügyekben is kiváló sikerrel közreműködőit annyira, hogy buzgó és sikeres szolgálatait 1900-ban a Lerencz József lovagrenddel jutalmazták. Költségvetési és zárszámadási ''ügyekben a min. számvevőségét is Cseike szokta képviselni a képviselőház bizottságaiban.

Cseike a legkitűnőbb tisztviselő hírében áll, hivatalos leendőit lankadást nem ismerő buzgó- sággal végzi. A számvevőség igazgatói teendőit eddig is ismételten és hosszabb időn át li'clye.stes.- ként oly sikeresen intézte, hogy a mostani kinevezés annak a körnek az élére állítani szükségesnek találta, a melynek vezetéséhez talentmnosnak eddig is bizony ult. Cseike egyénisége pedig hivatalban és társadalomban egyaránt közbecsülésnek örvend, szaktudása társadalmi téren, tisztvis. egyleteknél. stb. is hasznosan érvényesül.

Egán halálához.

Még mindég nincsen megnyugtató világosság Egán rejtélyes halálának körülményeibe. A hivatalos vizsgálat adatai ismeretlenek. A találgatások különféle változatai merülnek fel napról-napra.

A biztosító társaságok öngyilkosságot látnak a szomorít esetben. Baleset vagy öngyilkossá? e két kérdés körül forognak a te j lege tések.

Ha öngyilkosság fejezte he az önfeláldozó munkás életet, az indító okokat szeretnénk ismerni, sok öngyilkosság gyilkosság. Az a kérdés, hogy kik és mik indítanak öngyilkosságra V

Az újabb részletek különben a következők :

Tudta Egán Ede, mire válalkozott, a midőn a nithén misszió élére állott, azért első gondja volt az, hogy az éledét biztosítsa. Egyetlenegy biztositó intézet sem állott kötélnek és csakis úgy sikerült a biztosítás, hogy a földmivelési minisztérium vette kezelte az ügyet és biztosította kormánybiztosát, ezt is külföldi intézetnél. Újabban a következőket olvassuk az Egán Ede biztosításairól:

A ruthén akció szomorú véget ért kormánybiztosa már régebben kötött egy 1Ü0.Ü00 márkára rugó biztosítást a zürichi általános biztosító-társaságnál s mikor a kormányhiztosságot átvette, újból 200.000 márkára biztosították a «Providentia» általános biztosító-társulatnál. A sajnálatos katasztrófa után beállott a két külföldi bizto- sitó-társaság fizetési kötelezettsége s Egán örökösei: Egán László, Imre és Jenő föl akarják venni a biztosítási összeget. De a társulatok a még mindig misztikus haláleset körülményeit megvizsgáltatván, azt állítják, hogy nem véletlen baleset, hanem előre meg- fonlolt öngyilkosság esete forog fenn. Legfontosabb argumentumnak tartják a bonczolási jegyzőkönyv adatait melyekben igazolást nyer, hogy a lövés közvetlen a jobb halántéknál történt, erre vall a megpörkölt bőrszövet, a csapadék, a főcsatorna iránya. Az a föltevés, hogy Egán fegyvere estében sült el és sebezte meg a boldogullak kizártnak bizonyult azért mert esésközben az e fajta fegyver el nem sülhet s ha mégis elsült volna más helyen, más irányban sebezte volna meg Egánt. A kíséretében volt Rochlitz főerdész azt mondja, hogy nem erős dör- diilésl hallottak, a mit egy szabadon elsült fegyver ad, hanem egészen tompa lövést,

BUDA ÉS VIDÉKÉ

a milyent egy, a testhez szorított fegyver csöve adhat, tízekkel a bizonyítékokkal állnak elő a biztosiló-lársaságok Egán örököseinek, a kik viszont a biztosítási összeg kifizetéséhez szükséges iratok beszerzésével foglalkoznak. Kiváncsi érdeklődéssel nézünk az ügy lebonyolítása elé.

A közúti-vaspálya társaság ellen emelt panasz.

Az I, kerületi polgári kaszinó f. hó

5-én tartott választmányi ülésén, midőn a hivatalos ügyek letárgyaítallak Daróczi Rezső választmányi tag előadta, hogy több oldalról és már több Ízben felkéretelt, bogy a kerületet — de különösen a Krisztinavárost igen közelről érdeklő és egyszérs- mind mélyen sértő és megszégyenítő dolgot tegyen, a választmány előtt szotárgyává.

A panasz abban áll, hogy nem csak a főváros bánik kerületünkkel szemben mostohán, hanem a mi teljesen indokolatlan és jogtalan, a közüli-vaspálya társaság is;

fiz a gazdag társaság egy szerencsétlen pillanatban a tóvárosiéi egy oly szerződést tudott kapni mely alapjait a közönséget kénye-kedve szerint niegsarezolhatja.

Hogy ez a társaság szerzett jogát milyen módon érvényesíti a krisztinavárosiakkal szemben, bizonyítgatja számos szembeszökő példával, melyekből világosan kiderült, hogy ennek a társaságnak tarifa rendszere nincs, hogy a díjakat ólletszerü- leg állapítja meg és hogy a legolcsóbb vonalon a legdrágább díjakat szedi. Ha ez a társaság a Duna balpartján íü% nyereséggel dolgozik nem szükséges, hogy az 1. kerületi vonala 25%-ot jövedelmezzen a mi terhűnkre. Sérelmes- a társaságnak ez az eljárása velünk szemben — és kéi*i a választmányt tegyen lépéseket, hogy ez a visszás állapot mielőbb szűnjék meg, mert nem tűrhető, hogy ez a részvény-J'áfSasag, mely állam az (álamban, velünk szemben még tovább is éreztesse rossz akaratát.

Szerinte ez csak azért lehetséges, mert ez a közlekedési vállalat monopóliummal bír. Ha azonban sikerülne egy egészséges konkurencziát létesíteni és ha a képviselő testületben komolyabban vennék a dolgot — akkor ez a humánus!? társaság nem vonulna mindig a sajnos birtokában levő szerződés mentsvára mögé.

A választmány rokonszenvesen fogadta a felszólalást és mintán a jelenlevők a panaszok egész sorozatát pótlólag említették fel, elhatároztatott, hogy a kaszinó választmánya Írásban kéri fel a közúti- társaságot, hogy a felhozott panaszokat vizsgáltassa meg és intézkedjék, hogy azok sürgősen és méltányosan intéz tessenek el.

Az I. kerület polgársága kíváncsian várja az eredményt.

A magyar napisajtó parazitái.

(Go n do 1 a ttör e dó kék. Közli: Zimándy Ignácz.)

Ez a czime Zimándy Ignácz legújabb füzetének. Török-Bálint nyug. plébánosa nem pihen, ir és dolgozik, gyűjti az adatokat, kutat, búvárkodik, hogy majdan ha akad — a ki Magyarországnak a múlt század negyvenes évek történetét megírja — egy tömegbe találja azokat a kutforrásokat a melyekre elfogulatlanul ráépítheti a szabadság- harcznak históriáját, s teljes világításban láthatja annak a kornak vezető férfiúit, azok között Kossuth Lajos szereplését.

Mert mi tagadás benne, azok az újságírók a kik Kossuth Lajos a történelem ilélöszéke előtt czimű tanulmány I-ső kötetét kezükbe kapták, néni olvasták el. Kirohantak és fenekedtek fenevad módjára; nem bíráltak, nem czáfoltak, a dolog lényegébe bele se mentek, a hivatkozott forrásokat meg sem kísérlettéit értékökre lejebb szállítani, nem bonczoltak, a tényeket hamisaknak nem nyilvánították, hanem kimondották összeró ffen és ük egyetlen argumentumát, hogy »hazaáruló« a ki irta, s *hazaáruló« még az is a ki elmerészelte olvasni azt a könyvet, a melyben a megdönthetetlen kutforrások egész tömegéből épült fel Kossuth Lajos élet és jellemrajza. Szokatlanul bátor volt a hang melyen Íródott de nem volt durva, de jött ám rá a sajtó részéről olyan

gyatra és pimasz köpködés, olyan dorongolás. a rágalmaknak o!v e ;ze veszeti üvöltése, a melyet csak a tisztességről teljesen megfeledkezett zsidósajtó produkálhat.

l)e hagyjuk el! nem erről akarnak most beszélni. Nem akarunk perbe szállni a hitványsággal, sem a hasból bírálok léha csapatával, csak olvasóink ügyeiméi hívjuk fel a legújabb füzetre, a melyet Zimándy Ignácz közrebocsátó It. «A magyar sajtó parazita.«-bi\n két érdekes momentumra akadunk: a rágalom és az igazság szembe i.iitására. Különösen két zsidó lafanczczai bánik ei alaposan. Lerántja róluk a leplet, közli aljas tendeurziával megirt Iniz- hödt hazugságaikat, s aztán kegyetlenül megforgatja bennük a kést, okmányokkal beigazolva a tiszta igazságot. De nem czéluuk Zimándy Ignácz igazát keresni, végez ő maga mindenkivel, de hogy ezt a füzetet megírta jól, okosan és helyesen is cselekedte, hogy lássa az olvasó közönség a beigazolt valóságot és számot vessen azokkal a íirkonczokknl a kikből minden erkölcsi érzék kiveszett: mert nendelenül és aljasan nyilvánosan hazudnak. Kivclök a tisztes társadalomból I

*

L helyütt említjük fel, hogy a fenti füzettel egyidejűleg jelent meg „Ki a hazaáruló“ czimű történelmi brosúra Erdélyi Gyulátok ■> melyet Zimándy Ignácz 1001) koronával jutalmazott.

Ezt, a röpiratot iapunk egyik legközelebbi számához mellékletül kapják olvasóink.

3. oldal.

Budai Iparossegétlek Egyesülete.

A Budapesti (budai) Iparossegédek Egyesülete október 20-án (Vasárnap) helyiség változás miatt — rövid időre — s/iui előadással búcsúzott el a l. (jártok) tagjaitól és nagyérdemű vendégektől. A már régen szűknek bizonyult helyiségben szilire kerüli harmadszor a «Vigéczek» czimű boltozat: a melyben dicséretet arattak Novak Antonia és Tóth Ilonka k. a. értelmes játékukkal, továbbá Onachlovitz írén k. a. mint példás szerelmes asszony szerepében; szép kis bakfis volt iskolás-lány. szerepében Tellmanyik Irma k. a. ki egy csapásra meg- meghóditotta a makacs apósát. Az est sikeréhez hozzájárultak még Birken neuer Tamás mint jó apa, Hajós Dezs "> fő-vigécz szerepéltén hatalmaskodott, Berényi János mint vőlegény szép elegáns megjelenésével, továbbá jó volt VYiesner János, Nárossi János, Sasvári István, Magócsi István, és ifj. Kulicska Antal mint pinezér hiba nélkül terített. Az előadást emelte komikus játékával kupiéival, ifj. Fritz József ismeretes jő komikus műkedvelő, ki mindig derültségben tartja a közönséget, egyúttal a színdarab rendezője volt; elismeréssel kell nyilatkoznunk, hogy ily összjátékkal a darab kitünően sikerült, a mi a gondos rendezőnek az érdeme és jutaima.

Az új egyleti helyiségnek a Noé-bárká- jához czimzett vendéglő házában ünnepélyes megnyitását meghívóval tudatják, a t. pártoló tagok és vendégekkel.

Tagok felvétele november 1-ig a régi helyiségben II. kér. Iskola-utcza IS sz. a. naponta este 8 órától V310-ig.

Becses figyelmébe ajánljuk a közönségnek az iparos ifjúságnak e hasznos Egyleté^ hol mindennemű jó társasjátékban, felolvasásban, bölcs és hazafias szórakozást találhat fel szabad idejében. (szerk.)

Természettan és vegytan a katholikus népiskolák felső osztályai számára.

A nagymélt. püspöki kar által kiadott tan terv nyomán irta Ggörfjg János. Budapest, 1901. 8-adrét, 36 lap. Számos képpel. Ara kötve 20 fillér. A Szent-István-Társulat «Katholikus népiskolai tankönyvek» czimű sorozatában Györffy Jánosiéi! már előbb megjelent a «Magyarok története», a «Természetrajz.» és a «Földrajz». Ezekhez méltó- képen sorakozik a «Természettan és vegytan», úgy az anyag feldolgozása, mint a könyv külső kiállítása tekintetében. Előadása világos, meghatározásai szabatosak és a mi fő, nem terjengősek. Különösen ez utóbbi jelessége, érdeme a könyvnek. Szerző mind a két tárgy anyagát teljesen földolgozza. Mindaz, a mit ad, szükséges és könnyen áttekinthető, nincs abban semmi fölösleges; másrészt, ha bármit elhagyna is, hiányoznék az onnan. A könyvnek tar-