Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)

1901-10-00 / 27. szám

27. szám. BUDA ÉS VIDÉKÉ 3 oldal. fennmaradását ennek megértése és elfoga­dása biztosította. Ez a keresztény szellem húzódik át mint fényes fonál a kettős intézeten. Ez a keresztény szellem páro­sulva a haza lángoló szeretőiével hatja át az ifjak szivét, egész énjeiket. Ezt a nemes tüzel szítja és ápolja dr. Demeczkg Mihály a tanári karral az ifjak lelkében, liogv e kettős erénnyel betelve testben erősen, izmosán s lélekben épen, bátran oda vág­hassák majdan a kozár hadnak. Ilyen légy zsidó! Ne szolgáljuk a zsidót. Budai úrnők egyesületet akarnak ala­kítani, mely egyesület meggátolná azt a szégyenteljes állapotot, hogy keresztény cselédleányok zsidóknál szolgáljanak. A zsidókat nagyon meggyengítené, ha a keresztény önérzet felébredne s a zsidónál keresztény sem nem szolgálna, sem nem dolgozna még mezei munkál sem. Szántson, vessen, kapáljon a zsidó, ha földje van s végeztesse zsidóval ezeket a munkákat is. Ha a keresztény önérzet felébred ez is meg­történhetik. Mindent el kell kezdeni akár milyen nehéz is mondá gróf Széchenyi István n legnagyobb magyar. A svábhegyi uj káplán. Yaszarv Kolos bíboros herczegprimás ma tudatta Halmos János polgármesterrel, hogy a krisztinavárosi svábheg, i kitett kápíánságra König Gusztáv, krisztinavárosi segédlelkészt nevezte ki, mint a ki tiz év óta működött a svábhegyi leánvegyháznál s a viszonyokkal teljesen ismerős és igy biztosan remélhető, hogy. az uj hivatalát a jogos várakozásokat kielégítő módon fogja betölteni. Fölkéri egyszersmind a herczeg­primás a polgármestert, hogy a törvény- hatósági bizottságnak, az uj állás szervezése körül tanúsított áldozatkészségéért főpásztori köszönetét tolmácsolja. Érdekes számok. Magyarországon júliusban 932 vegyes házasságot kötöttek. A keresztény-zsidó házasságok száma 40; e számból 22 esetben keres tény vőle­gény vett el zsidó leányt, 18 ese ben pedig keresztény leány lépett zsidó vőlegénynyel házasságra. Ezenkívül 1 esetben zsidó vőle­gény felekezeten kívüli menyasszonynyal s szintén egy esetben felekezeten kívüli vőlegény zsidó menyasszonynyal lépett házasságra. A Magyarországon kötött 932 vegyes házasság 20-17 százalékában (191 esetben) kötöttek egyezséget a gyermek vallása tekintetében, még pedig 79 esetben az apa, 112 esetben az anya vallása javára. A legtöbb megegyezés számszerűit 119 a római katholikus vallásnak kedvez; a refor­mátus fél javára 36, az ágostaiéra 20, a görög' katholikuséra 9 s a görög keletiére 7 egyezséget kötöttek. A 40 keresztény-zsidó házasság" közül 12 esetben jött létre meg­egyezés, még pedig mind a tizenkét esetben a keresztény vallás javára. Magyar Könyvtár. A «Magyar Könyvtár» augusztusi soro­zata most jelent meg, újabb érdemes füze­tekkel gyarapítva ezt a Radó Antal szer­kesztette kiváló gyűjteményes vállalatot. A 238—239. kettős szám gróf Széchenyi István korszakalkotó munkáját, a Hitelt teszi olcsó kiadásban hozzáférhetővé. Szinte irodalmi esemény, hogy ez a ritka mű végre, ha nem is egész terjedelmében, de legalább legfontosabb részeiben közkincsé I válhalik. A magyar politikai és gazdasági élet reformkorának ezt az örökbecsű emlé­két dr. Gyulai Ágost látta el magvas beve­zetéssel és jegyzetekkel, s ugyancsak ő válogatta ki a nagy munkának ma is köz­érdekű és jelentős részeit a kiadás számára, a kevésbbé lényeges fejezeteket rendkívül gondosan, lehetőleg Széchenyi saját szavai- val kivonatolva. Ep ily becses füzet a 236—237. szám is, mely Baróli Szabó Dávid Aeneis fordításának első öt énekét közli Radó Antal és Tóth Rezső kiadásában Ez a közel száz éves fordítás sok tekintetben ma is legjobb Aeneis-forditásunk. Az elavult szólásmódokat, fordulatokat, a homályos kifejezéseket Radó Antal gondosan javította, úgy hogy a fordítás a modern olvasónak is könnyű és kedves olvasmány és ma is csodás frisseséggel és költői erővel hat. Jó bevezetést és jegyzeteket Tóth Rezső irt a kiadáshoz. A 22(8. szám Benedek Eleknek, kiváló elbeszélőnknek néhány szép elbeszé­lését tartalmazza Apró Történetek czimmel. A bájos, egyszerű novellákat, mint Benedek minden Íráséit; mély és erős magyar érzés és gyönyörű, magyaros nyelv ajánlja első sorban. — A 229. szám egy kiváló modern frauezia regényírót, Charles de Berkeleyt, vezet be a magyar irodalomba. A kis márkiné czimű rendkívül érdekfeszi tő regényét Lándor Tivadar fordította. A Magyar Könyv­tár eddig megjelent számainak teljes jegy­zéke minden könyvkereskedésben ingyen kapható. Egyes számok részletfizetésre is megrendelhetők a kiadónál, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedésében, Bpest, Andrássy-út 21. Alkotmánytan a népiskolák V. és VI. osztálya számára. (A legújabb törvények figyelmébe vételével irta Hámori Márton. Budapest, 1901. 8-rét, 40 lap.) A Szent-István-Társulat kiadása. E jeles tankönyv a jók fölött való. Pedig a népiskolák számára Alkotmánytant Írni nem a legkönnyebb munka. Szerző művében ügyesen nyújt alkalmat a magyar történelmi ismeretek gyümölcsöző föl­használására. Ez a körülmény is a nehéznek tetsző tárgyat emészthetővé teszi, mert érdekeltséget ébreszt és kedvet ad a tanulónak. így azután fö­lösleges mondani, hogy épen e tárgy mily hatal­mas eszköz a honfiúi erények ápolására s a tör­vénytisztelet, polgári kötelességér/.et, öntudat és hazaszeretet korai fölkeltésére. A munka hat szakaszra van osztva. Beosz­tása helyes és módszertanilag kifogás alá nem esketik. A szakaszok a következők: I. A család. Örökösödési törvények. — Ií. A községek. A vá­rosi községek. A megyei és városi törvényható­ságok. — III. A magyar állam. A király. Az ország kormányzása. A törvényhozás. A minisztérium. A koronázás. A közösügyek. Az adókról. — IV. A hazai bíróságokról. Az elsőfolyamodásu bíróságok. A másodfolyamodásu bíróságok. A harmadfotya- modásu bíróságok. A mezőrendőrségről szóló tör­vények. A mezőgazdasági munkásokról szóló tör­vények. Az egyesületekről és sajtószabadságról szóló törvények. Az iparügy szervezete. — V. A hazai egyházak. A népoktatás. A honvédelmi köte­lezettség. — VI. Az egészségügyi törvények. Köz- egészségügy. állategészségügy. A telekkönyvek in­tézménye. A szerződés. A váltó és csődtörvények. A szerződés, a váltótörvények, a csődtörvények. Az állami anyakönyvek. Minden szakasz befejezett egész. Az alkot­mánytan nagy anyaga ügyesen van belevive mind ; a gyermek nem fog tőle megcsömörleni, a tanító pedig nem kevesebb örömmel fogja a jó könyvet tanítani, mint a gyermeksereg használni. A könyv kiállítása mintaszerű, figyelembe véve különösen azt a körülményt, hogy a kemény- kötésű könyv ára potom 20 fillér. Megrendelhető a Szent-István Társulat könyvkiadó hivatalában : Budapest, Vili., Szentkirályi-utcza 28. szám. Halálozás. Freyberger Pál kioltotta saját kezével nemes ügyekben mindig buzgó életét. A családdal gyászol Buda s megdöbbenve kíséri ki a koporsóját annak a kit mindenki tisztelt és szeretett. Legyen békés nyugo­dalma. Emléke élni fog. Krisztinavárosi színkör. A bucsuzás fájó érzése suhant át az annyi szép emlékkel gazdag szezon lelett. A Horváth-kcrt fáiról hull a sárga levél, alattuk nem kaczag a szerelmespár édes szava. Olyan csendes, unott nu r minden. Hófehér ruhák, virágos kalapok mind, mind eltűnteitek, s bő köpönyeg és sötét színek mindenütt kint és bent. Hogy micsoda érdemei vannak Makónak és társulatának ám ott a bizonyság: a nagy közönség, a melynek tanuságtétele azaz osztatlan lelke­sedés, tetszés és tapsvihar, a melynek részesei voltak maga az igazgató páratlan buzgalmával, figyelmével, finom ízlésével a mint édes szeretettel, meleg rokonszenvvel fogadta mindenkor jelesebb tagjait a szín­padon, beezézgette őket, s virágokkal el hal­mozta. És mindezeknek vége. A fényes szezon bez íródik csendesen zajtalanul. A bucsuzáshoz nem jól áll a kaezagás, ezért volt csendesebb a hangulat, kényszerült taps, fájó mosoly még a rikító színek felett is. Hullnak a sárga levelek a Horvátli-kert fiiról, alattuk megszűnt a kaezagás, őszi hangulat kint-bent egyaránt. Fa is, közönség is várja a bimbó fakadását. Választás. Budajenő és Telki községek jegyző­jévé Farnadg Dezső budaeörsi aljegyző iéit folyó hó 18-án megválasztva. Nyolcz pályázó volt s mindannyian jelölve lettek. A be­állott 36 szavazat közül Farnadg Dezső 22-őt, Reichenbach N. 13-at és Feierlein József 1 szavazatot kapott: Zászlós bandérium és zene kisérte az újonnan választott jegyzőt egyik községből a másikba s óriás lelkese­déssel ünnepelték az újonnan választott jegyzőt. Értesítés. Hónapokon át tartott súlyos lábbajom miatt «Magyartalanság uton-utfélen» czimű nagyobb nyelvészeti tanulmányom (bírá­latom) mely nemcsak a tanár, tanító és iró urakat, hanem mindenkit közelről' érdekel, i mert abban majdnem az összes magyar hír- és szaklapokat, tömérdek iskola- és más könyvet, iskolai értesítőt, kereskedelmi levelezést, hivatalos és nem hivatalos nyom­tatványt, a családokban divó házi beszédet, s11).—t bírálok meg, — valamint «Cserkoszorú» czimű (második, többnyire népdalokat tar­talmazó) verseskönyvem ez év karácsony táján jelenik meg. Égynek-egynek előfizetési ára 2 korona (kedvezménykép együttesen 3 korona) mely összeg a legczélszerübben postautalványon a «Garay János Társaság» főtitkári hiva­talának (Budapesten, Ií., Margit-körut 8. sz. í. ein. 1 ajtó) küldendő. E munkák bolti ára nagyobb lesz. Egyszersmind értesítéssel szol­gálok, hogy első verses-könyvem („Dalaim”) valamint egyéb könyveim mind elfogytak. Budapesten, 1901. szeptember hóban. Tisztelettel Szászvárosi V. Jenő. Községház építés. Dunabogdány község képviselőtestü­lete egy uj egyemeletes községházának fölépítését határozta el,,mely építési munka biztosítása czéljából az elöljáróság árlejtést hirdetett. Az építési terv és költségvetés szerint e munkára 28.799 kor. 69 fill, van előirányozva; vállalkozó köteles ennek az Összegnek tiz százalékát bánatpénzül letenni. Az írásbeli zárt ajánlatok benyújtási batár­ideje 1901. évi október hó 20. napján jár le az árlejtési föltételek a községjegyzői iro­dában a hivatalos órákban bárki által meg­tekinthetők.

Next

/
Thumbnails
Contents