Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-09-00 / 24. szám
24. szám. BüOa es vidéki3. oldal beáll a szövetkezeibe üzletvezetőnek. Rövid idő nutlva érzi, hogy ez a helyzet a melleit; hogy tisztességes, jóval előnyösebb mint a régi. Ránk nézve teljesen ismeretlen és igen érdekes dolgot ir le egy falu földmíveseinek szövetkezésében. Közös gépek, közös munka, vetőmag — végül közös haszon. De milyen haszon! Össze se lehet hasonlítani a föld jövedelmét, ha annak növelését szövetkezeti alapra fektetjük — azzal, mintha minden ember saját esze után miveli. Megvan a rendszer, az egyöntetűség és sok más jó az ily munkában s a földet tizszerte hasznothozóbbá lehet tenni. Az uj társadalom rendnek győznie kell a régi felett. Az uj társadalom a szeretet birodalma lesz — az önzés és ezzel együtt a nyomor ki lesz abból zárva. Egy mindnyájáért és mindnyája egyért, Van azonban, mint mondottig Zola regényében sarkalatos botlás isC~ ne hát ezen necsodálkozzunk. O'y korban ésország- ban él, a hol az erkölcsről való fogalmak éppen torzképei az erkölcsnek s az iró nem tudja magát függetleníteni a mai felfogás alól. Pedig józan észszel be kellene látnia, hogy a társadalom fejlődésével visszabillen az emberek meghibbant lelki egyensúlya, visszatér a tiszta látás s az emberek azt fogják szépnek és jónak tartani, a mi igazán szép és jó. Érdemesnek tartottuk Zola uj regényével e pár sorban foglalkozni, Írója nagy szellem, hatása a világirodalomra páratlan, igy lehet, hogy újabb lökést fog adni a szövetkezeti szellem terjedésének, ha nálunk nem is — de hazájában. Ez minden esetre üdvös dolog volna, Zola az ő erkölcsrontó könyveivel sok kárt tett a franczia társadalomban, ideje volna azért vezekelni. Attól nem kell félnünk — mint mondtuk is, hogy a könyvben foglalt tévtanoknak is hive lesz — a fejlődés ki fog vetni magából minden selejtest. pelhivás a magyar turista-ügy támogatására. Immár egy évtizede annak, hogy a Magyar Turista-Egyesület megalakult s annak kebelében a „Budapesti Osztály“ létesült. Legjobb meggyőződésünk szerint önérzettel tekinthetünk vissza az évek során át kivívott eredményekre. Hosszadalmas volna e helyt azoknak egész sorozatát feltárni, itt csakis főbb alkotásainkra, a dobogókői, meteorológiai megfigyelővel ellátott, Báró Eötvös Loránd-menedék- házra, a Magas-Tótra Öt-tó katlanában álló «Téry-menedékház»-ra s a Dr. Thirring Gusztáv által irt, «Budapest környéke» czimű kalauzra kívánunk reámutatni. Ámde ezekkel megelégednünk, nem lehet — nem szabad, mert Osztályunk lét— czélja a teendők óriási halmazát rója még reánk s felemlített alkotásainknak egyik- másika okvetlen szükségessé teszi azoknak továbbfejlesztését. Így a kirándulási évadban majdnem nap-nap után tapasztalhatjuk, hogy a Báró Eötvös Loránd-menedékház nem képes az oda felrándulók tömegének igényeit kielégíteni. A menedékház csakhamar szűknek bizonyult s az ellátás nem elégíti ki a látogatóknak java részét. Tehát elkerülhetlen szükségesnek mutatkozik, hogy a dobogókőn újabb építkezés és az ellátás kifogástalanabbá tétele által a követelményeket jobban kielégítsük. A Budapest vidéki kalauz megjelenése szükségessé teendi a Budapest környékét feltüntető térkép kiadását. Mindezek oly föladatok, melyeknek eleget tenni erkölcsi kötelességünknek kell tekintenünk. Csakhogy mindezt tisztán jelenlegi jövedelmünkből végezni — nem áll módunkban, annyival inkább nem, minthogy menedékházaink fentartása és átjelzéseink megújilása s további fejlesztése már is nagy j mértékben igénybe veszik anyagi erőinket. 1 Tisztelt Tagtársaink már több ízben fényes tanujelét adták ügyünk iránti áldozat- készségüknek. Most nem azt kívánjuk igénybe venni, most csak arra kérjük teljes tisztelettel, hogy ismerőseik körében ügyünknek híveket szerezve, azok közül Osztályunk részére tagokat szíveskedjenek megnyerni. Ha mindegyikük csakis egy új tagot szerezne, anyagi erőnk megkétszereződnék és újabb s nagyobb alkotásokra is képesek leendőnk. Budapest, 1901. A Magyar Turista- Egyesület Budapesti Osztálya választmányának nevében: Gróf Teleki Sándor elnök, Dr. Téry Ödön I. álelnök, Pe rik Lajos ügyvivő alelnök, Déry József titkár, Benkó Mihály jegyző, Dőri Gyula ellenőr, j. Woycie- chowsky Vilmos pénztárnok. Czégjegyzések. A «Közpon i Értesítő* szerint május havában bejegyeztetett 69 fővárosi ezég és pedig 39 egyéni és 30 társas ezég. Az egyéni czégjegyzések közt volt: 22 kereskedő és pedig 2 rövid- és divatárú-, 1 fehérnemű- és divatáru-, 1 úri- és női divat-, 1 virág-, 1 kalap-, sapka-, szűcsárú, 3 termény nagy-, 1 termény-lisztnagy-, 1 asztalos-, kádár-, konyhaberendezési czik- kekkel-, 1 kefe-, 1 czipőárú-, 1 díszműárú- és ékszer-, 1 hírlap-, 1 gyári iparcikkekkel-, 1 elektrotechnikai czikkekkel-, 1 fa-, 1 kalapfelszerelési c/ikkekkel-, 1 malomberendezési czikkekkel-, 1 szilvórium kereskedő és 1 szatócs; továbbá 1 aranyműves, 1 kávés, 1 aranyozó, 1 albumingyáros, 1 kocsifényező-kovács-bognár, 1 illatszer és szappankészitő, 1 zsákkölcsönző, 5 bizományos és 5 ügynök. A társas czégjegyzések közt volt: 2 részvénytársaság és pedig a „Szabadalmazott parafakő- és parafa építményi gyár r.- t.“ a „Budapesti Újságkiadó r.-t.“ továbbá a Polgári bank mint szövetkezet, a «Budapesti IV—X. kerületi vegyes ipartestületi hitelszövetkezet mint az országos központi hitelszövetkezet tagja», azonkívül 23 közkereseti és betéti társaság. Töröltetett 16 egyéni és 12 társas ezég. Szőlőtermelés érdekében. Darányi Ignácz földmivelésiigyi miniszter a szőlők szénkénegezése tárgyában erélyes intézkedéseket tett. Minthogy ugyanis azt tapasztalta, hogy azok a szőlőtulajdonosok, a kik a szőlők felújítása czéljából állami kölcsönben részesültek, nem teljesítik mindannyian a szénkénegezést, figyelmezteti az összes szőlőbirtokosokat, hogy a megkövetelt gyéritő eljárást a legszigorúbban hajtsák végre, mert külömben a kölcsönyt fel fogja mondani. Hogy a szőlő- birtokosok teljesen tájékoztatva legyenek az eljárásról, a miniszter utasítást nyomatott ki s osztatott szét és állami munkavezetőket rendelt ki az eljárás betanítására. Gondoskodott a miniszter arról is, hogy a gazdák részére elegendő szénkéneg álljon rendelkezésükre az állami tárházadban. Krisztinavárosi Színkör. (Jótékonyczélú előadás.) A fővárosi nyári színházban f. év szeptember 11-én Makó Lajos igazgató, az I. kér. «Krisztinavárosi szegény gyermekeket felruházó egyesület» javára, Bérezik Árpád legjobb színművét «az Igmándi kis pap» czimű darabot hozza színre. Ezen előadásra jegyek előreválthatok már mától fogva az egyesület bizottsági tagjainál és Szőllősg István (I., Krisztina-körut 125.) Radanovits Testvérek (I., Krisztináiéi* 7.) gyógyszerész uraknál. Teliilfizetések a jótékony czélra való tekintettel, köszönettel vétetnek és hirlapilag is nyugtáz- t«tnak. Pályázat. A budapesti „Mensa Academika Egyesület“ az 1901 —1902. tanév I. felére a következő pályázatot hirdeti: 1. Az egyesület választmánya állal betöltendő mintegy 120 ingyenes, illetve féldij s ebédsegélyre. E helyekre csak tudomány-egyetemi hallgatók pályázhatnak. A kérvény az elnökséghez cziin- zendő. 2. Bojári gróf Vigyázó Sándor cs. és kir. kamarás úr Ő Méltósága á.tal betöltendő négy ingyenes ebéd és vacsorasegélyre. A kérvények az ala- pitványozóhoz czimzendők. E helyekre csak keresztény, tudomány-egyetemi hallgatók pályázhatunk. 3. Háromszék, Torontál, Trencsén és Ung vármegyék, — Pozsony, Szabadka, Szatmár-Németi és Temesvár*sz. kir. városok alispánja ill. polgár- mestere által betöltendő egy-egy ingyenes ebéd és vacsorasegélyre. E kérvények az illető törvényhatósághoz czimzendők, az illetékesség világos feltüntetésével, a mennyiben ezen alapítványi helyekre első sorban csak az oda illetékesek tarthatnak igényt. E helyekre tudomány és műegyetemi hallgatók pályázhatnak. Mindezen bélyegtelen kérvényekhez melléklendő : a) index v. indexmásolat (első éveseknél érettségi bizonyítvány), b) a részletekre is kiterjedő szegénységi bizonyítvány. A kérvények (az alapit- vánvos helyekre is) az egyesület hivatalos helyiségében (IV., Mölnár-utcza 11. sz.) adandók be. A 2. és 3. alatti kérvények beadási határideje szept. 12. az 1. alattiaké szept. 20. Árpád sírja. A székes-főváros hatósága tavaly augusztusban fölterjesztést intézett a kormányhoz, kérve, hogy az Árpád vezér sírjának fölkutatása ügyét vegye a kezébe. A vallás és közoktatásügyi miniszter most leiratot intézett a főváros hatóságához, s ebben azt a véleményét nyilvánította, hogy — mivel a szaktudósok nézete ebben a tekintetben nagyon elágazó, türelemmel kell megvárni azt a kedvező véletlent, mely az Árpád sírjának helyét nyomozó kutatások számára biztossabb kiinduló pontot szolgáltat, mint a milyeneken az eddigi kutatások elindultak. Ha — úgymond a miniszter — az Anonimusz részéről képviselt hagyománynak alapja van, a mely szerint Árpádot az ó-budai síkon temették cl, akkor az ezen a síkon szüntelenül folyó földmunkálatok nyújthatnak majd az idők folyamában esetleg támasztó pontot az újabb kutatás megindítására. Mivel pedig az akvinkum muzeum vezetősége azt az utasítást kapta, hogy az Ő-Budán tolyó földmunkálatokat folytonosan szemmel kisérje, ez az intézet lesz azután és — mint eddig — az az őrszem, a melynek módjában lesz, a dolgot figyelemben tartva, megadni a javaslatot, hogy a kérdést mikor hozzák ismét napirendre. Széchenyi muzeum. A Magyar Tutományos Akadémia Széchenyi múzeumának Gr. Széchenyi Miklós jaáki apát Széchenyi Istvánnak 1859. és 1860-ban Talnay Antal czenki plébánoshoz intézett két levelét a Széchenyi múzeumnak ajándékozta. Viszota Gyula főreáliskolai tanár Sop- ronmegye levéltárából lemásolta mindazokat az iratokat, melyeket Széchenyi István sopronmegyei működésére vonatkoznak s másolatainak gyűjteményét a Széchenvi- muzenimnak ajándékozta. Az összes ülés. a főtitkár indítványára, elhatározta, hogy a Belügyminisztériumhoz kérelem intéztessék : hívná fel az Országos levéltárt valamint a megyéket és a hajdani szabadalmi szabad kir. városokat, hogy a Széchenyi Istvánra vonatkozó irományokat, üdvözlő iratokat és válaszokat stb. a Széchenvi-muzeum számára másoltassák le és a M. Tud. Akadémi- anoz Hivatalból küldjék be. Kiadó laptulajdanos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő: JURISZTOVSZKY ÖDÖN. Nyilttér. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő paratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodákkal, kő- és kádfürdőkkel. 200kényelmes lakószobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus* kívánatra ingyen és bérmentve.
