Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)

1901-06-00 / 16. szám

Budapest, 1901. X. évfolyam 16. sz. Szt.-lván hava (junius) vasárnap. BUDA és AIBEKE SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, félévre6 korona, évnegyedre 3 korona. — Egy szám I korona. ===== SZERKESZTŐSÉG: ============= Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A Talmud zsidó. ZIMÁNDY IGNÁCZ nagyhírű és hiteles tudományos müvéből. — Föl \NJlL á s. — „Tudjátok meg, hogy el van át­kozva a Hét Angyal szava által, a kik a hét napjai felett uralkodnak és minden angyalok által, a kik őket követik és lobogóik alatt küzdenek. Tudjátok meg, hogy el van átkozva a Négy Angyal által, kik a négy év­szak felett uralkodnak és minden Angya­lok által, kik őket követik és lobo^ goik alatt küzdenek. Átkozott legyen a hét fönnhatósága által. Átkozott legyen a Törvénynek az a fejedelme által, ki hatalmas és rettenetes.“ „Könyörgünk Istenhez, hogy ilyen embert tegyen tönkre és hogy siettesse megsemmisülésének napját. Isten szel­lemek Istene! Vesd őt alá minden húsnak, tépd ki, gázold le, semmisítsd meg. Az Ur haragja a legrombolóbb viharok szádjának az istentelen ember fejére: a dulló angyalok szádjának rá. Átkozott legyen bárhová fordul, lelke a rettegés honába költözködjék. Haljon meg rettenetes betegségben, szelleme ne szádhasson ki belőle, küldje reá az Isten a legkeményebb és legége­tőbb bajokat. Veszszen el emésztő láz által, sorvadás által, kínozza belső tűz és lepje el testét kelés és daganat. Ne hagyja az Isten békében, mig gyökeresen nincs kitépve és semmivé téve, mig keresztül nem szúrja a saját kardja a saját szivét, íjja pedig töres­sék szét. Olyan lessz, mint a szalma­szál, mit a szél hajt. Az Ur angyala követni fogja a sikamlós helyeken, a sötétségben, merre az istentelenek utjai vezetnek. Akkor fog megsem­misülni, midőn legkevésbé várja, ő maga fog bele esni a tőrbe, melyet titkon másnak vetett. Elfog űzetni a föld színéről a világosságról a sötét­ségbe. Kín és nyomor éri majd min­denütt. A saját szemeivel fogja látni a tönkrejutását. x\ Mindenható Isten haragjának kelyhét ki fogja inni, az ő átkai befogják őt födni, mint egy ruha. Bőrének ereje emésztessék meg. A föld ki fogja vetni. Isten örökre ki fogja házából pusztítani és taszítani. Soha Isten meg se bocsássa bűneit. Az Ur mérge és haragja fogja őt körül s égjen örökké feje fölött. A mely átok a Törvény könyvében fog­laltatik az szálljon reá mind. Törölje el őt az Isten az egek alól, különítse el őt az Isten saját romlására Izrael valamenynyi törzsétől, sorsával pedig szabja mindazokat az átkokat, melyek a Törvény könyvében foglaltatnak.“ „Ti pedig, a kik még életben vagytok szolgáljátok az Urat, Men­teket, ki megáldotta Ábrahámot, Izsá­kot, Jákobot, Mózest, Áront, Dávidot, Izrael prófétáit s anynyi jámbor embert, kik a nemzetek között vannak el­szórva. Araszsza el áldását az Ur az egész gyülekezetre és minden tagjaira, kivéve azokat, kik e kiátkozás ellen vétenek. Fogadja az Isten szent párt­fogásába, tartsa meg végtelen kegyel­mébe, mentse meg őket a kín és nyomor minden nemétől. Nyújtsa az Isten hosszúra valamennyinek életét, áldja meg és virágoztassa föl minden vállalatokat. Adja meg nekik végül az Ur a szabadulást, melyre ők Izrael minden gyermekével egyetemben vár­nak. És az ő szent akarata Amen.“ Mialatt ezeket az átkokat a zsina­góga egyik felében elénekelték, a másik feléből időnként harsány trombita hangok szóltak. A fekete viaszk gyer­tyákat lefelé fordították és egy vérrel telt nagy hordóba cseppenkint meg­olvasztották. E jelkép borzadálylyal töltötte el a nézőket s midőn a vége bekövetkezett a gyertyák mind hir­telen belemártattak a vérbe, átkozó- dások hallatszottak minden felől s az Ámen zaja hangzott fel a sötétben. Miért átkozták ki az átokra Ítéltet? Mert Krisztusról úgy nyilatkozott, hogy ő az Istenség, az örökkévaló Bölcsesség legfelsőbb nyilvánulása, az eszményi emberiség valódi képvise­lője. (1658). Ha tehát ennek tanúságaként á zsidó népnek vallási fanatizmusa ezer és hatszáz év alatt, mit sem vesztett intenzivitásából, ugyan hány évre lessz még szükség, hogy a zsidó a hit dol­gában a lélek szabad emelkedését lenyűgöző bilincseken tágítson és meg­tanulja, hogy embertársaihoz valódi szeretettel s ha csupán önhaszon által sugalt érdekből csatlakozva, a társadalom és emberiség magasztos eszméinek megvalósítására közremű­ködjék? Es ki volt az a kin a fanatikus zsidók a leirt kiátkozási szertartást végrehajtották? A világ legnagyobb bölcsésze Spinoza Benedek eredeti nevin Despi- noza Baruch. Az elmondottakat nem bolygattuk volna, ha tudnánk vagy csak föltéte­leznénk, hogy ezek csupán holt betűk, hogy ezek a legrajongóbb Talmud zsidó által is mellőzött, figyelmen kívül hagyott régen elavult, most már mit sem mondó formaságok, senki által nem teljesített alakoskodások. Ámde fájdalom nem úgy van, mivelhogy nem csak egyes Talmud zsidók viselt dolgai, hanem az egész zsidó nemzetnek története nem egyéb, mint megdöbbentő vissza tükrözése gyakorlati kinyomata a zsidó érzemény világnak, vagyis a Talmud zsidó viselt dolgai múltja története ép oly kiapad- hatlan gyűlöletet tanúsít a keresztény­ség ellen, a mint az annak hitelveiben és imáiban nyilvánul. Chaldeának egyik jelentéktelen nomád népét a hébert szemelte ki mintegy 350 évvel a vízözön által a Jehova, hogy a majd nem általánossá vált rideg bálványozás korában az egy Istenben s egykoron megjelenendő Megváltóban való hitet sanyaruságok és hosszú szenvedések között is meg­őrizzék. Ábrahám az egv Istenben hívők ősatyja, Izsák az ígéret fia, Jákob a tiz törzs őse, három főalakja, három ős feje az egy Istent imádó hivő nép­nek, a mely elkövetett bűnei miatt Egyiptomban szigorúan megfenyítve, innen csakhamar az Ígéret földére, Palesztinába vezetve, Mózes bölcs tör­vényei alapján oly nemzetté alakult, mely jellemének sajátságos vonásainál fogva egyedül s páratlanul áll a föld nemzetei között. Vallási és politikai intézményeinek összege nem vala egyéb, mint az ígért s eljövendő Megváltónak folytonos jelképe; különösen a vallási szertar­Vezesse tetteinket Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, szelleme!

Next

/
Thumbnails
Contents