Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-04-00 / 13. szám
2. oldal. BUDA ES VIDÉKÉ 13. szám. Hogy Esau alatt a keresztények értendők világosan kitetszik rabbi Abarbe- nel, Maschmia Jeschua czimü müvéből, a hol fok 10. col 4. ez áll: A keresztények kik a názárethi Jézusban hisznek kétségkívül Edom és Esau fiai. A vastag Tephillában — fok 68. col. 3. ez az ima olvasható: Légy irgalmas Uram Sionhoz, mert ez életünk tanyája, mentsed meg a lelkűkben gyötröt- teket és gyakorold Dávid házának, a Megváltónak boszszuját s küldjed őt mielőbb körünkbe, hogy ne üljön többé -idegen az ő trónján s mások az ő dicsőségében ne részesüljenek. Idegen = Krisztus 1. rabbi Ábra- hám Peri zol. Maggén Ábrahám 72. fej. Mások — keresztények 1. Sepher Minhagim f. 10. col. 1. A Talmud zsidó imái között jellemző a következő: Taposd le Bozraborsajtolóit, valamint Babeléét is, zúzd össze őket boszszud haragodban oh hatalmas Isten. Törjön meg szivök s lohadjon bátorságok. Bozra bor sajtótól alatt a rabbik a keresztényeket értik s ez a keresztények véres kiirtását jelenti, mely alkalommal a boszszut lihegő Megváltó ruhája a patakonként kiontott keresztény vértől oly piros leszsz, mintha csak fekete szőllőt sajtolt volna s öltözetét vörös musttal bepiszkitotta volna. A Bensch imakönyvben foglaltatik ez a szintén szombati ima: Add nekünk s gyermekeinknek a szükséges élelmet és ruházatot, s engedd, hogy mielőbb foglalhassuk el a gojimok birtokát. Foglatd el mielőbb a Seir-liegy lakhelyeit. Seir-hegy = a keresztények birtoka. C. rabbi Abarbenel Maschmia Jeschua föl. 44. col. 4. Minden hold ujjulás után nehány nappal mikor az uj hold már jól látható, az áhitatos Talmud zsidók a szabadba mennek és szemeiket mereven az uj holdra szegezve ezt rebegik: Legyen áldott a ki téged teremtett . . . Erre háromszor felugranak úgy, hogy mindkét lábuk tes- tök alfelét érinti s folytatva mondják: Valamint én feléd ugrálok és mégsem érhetlek el, úgy engem se érhessenek el az idegenek, (keresztények) Az uj év előtti hetedik napon azért könyörög a Talmud zsidó, hogy az Ur Edom fiait Jeruzsálem elpusztulásáért mielőbb büntesse. Az ima, mely az 1665- ben közzé tett frankfurti selichontban lol 6. col 1 — 2. olvasható igy szól: Emlékezzél meg Uram Jeruzsálem elpusztulásán Edom fiain s büntesd meg eket. Edom-keresztények Isd. Zerar ham- mor Parascha Nizzavim föl 152. col. 3. Zsidók a szocialismusban. Nagyon szomorú tünemény az, hogy a zsidók vezetik a szocialismust. Nem csak a pálinkával, de sociális izgatással hódítják a népet. A socialismus enyhítésére alakult egykekben is ott vannak a zsidók, sőt a csendőrségben is elég van. Ez azt (mutatja, hogy igen jól el tudnak helyezkedni a század legnagyobb kérdésében. Nálunk úgy látszik itt is felül nekik a szegény nép. A lelkipásztorok kötelessége volna, hogy felvilágosítsák híveiket. Széchenyi szelleme. Kovács Lajos a keresztény ifjúság egyik vezére, az egyetemi-kör rhetorikai ülésén nagy hallgatóság előtt egy remek felolvasást tartott. Nemzeti ideál ezimen, melyben Széchenyi hazafi- ságáról, szelleméről és alkotásáról, tartalmasán és lelkesen emlékezett. A nagy hatásos felolvasás végét itt adjuk: „Nem hiába mondja Széchenyi: „Csak a gyönge szereti önmagát, mig az erős egész nemzeteket hordoz szivében". S most már világos előttem az ösvény, a melyen az ő irányát követhetjük. Nem kell egyéb, mint hódolni az altruizmus szellemének — az egész vonalon. Ezt teheti a földbirtokos, a gazda, ha a föld népének ügyeivel, bajaival foglalkozik; teheti az iparos, ha munkásainak sorsát szivén viseli; teheti a kereskedő, a varos lakója, ha bő tapasztalásának és idejének egy kis. részét a közügyeknek szenteli; teszi a politikus i gyis, ha nem önérdek és hiúság vezeti szándékában. Így értem én, Széchenyi azon szavait, hogy: „Hazánk minden fia lehet vérünk megmentője!“ De nemcsak hazánk minden fia, a nő is közremüködhetik a nemes czélban : az anya, ha a szellemmel mélyebb barázdát szánt gyermekei szivében, a hajadon, ha a humanizmus térén nyújt segédkezet. Hisz már a „Hitel“ dedikácziója szólítja őket „a polgári erények és nemzetiségünk véd- angyalának S nem hiszem, mert nem is hihetem, hogy oly nemzet, mely az altraizmus leg- magasztosabb jelét adta akkor, midőn Széchenyi iniciátivájára és a nemesség önszántából fölszabadította a jobbágyot és vegre felszabadította önmagát; hogy egy ily nemzet ne tudná megtalálni az eszközt, mely meggátolja továbbterjedését a modern önzés miazmaukus maszlagénak. „És látok is már derengeni a borongós láthatáron jobb jövő előjeleként egy vigasztaló hajnali fényt s ez : a szövetkezeti eszme. Igen, a szövetkezet, a mely oly eminens melegágya az altruizmusnak és mely oly jól felel meg Széchenyi szép szavainak: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.“ Miután az előadás végén Szemere Miklós, Széchenyi Imre gróf és Beöthy Ákos beszédeit szétosztani fogjuk — beérem azzal, hogy becses figyelmüket ezekre felhívjam. Hazánkban kétségtelenül terjed az altruizmus szelleme. A Széchenyi-lakomák ennek újabb és újabb fellángolását jelzik. Gyakorlati téren legfőbb apostola gróf Károlyi Sándor, a szövetkezeti mozgalom úttörője. A Bodrogközben egy nőegylet működik ily szellemben. Gróf Majláth József példát nyújt arról, hogy önzetlen hazaszeretet mily áldásos működés forrásává lehet. A magyar ifjúság megértette Szemere Miklós intő szavait. Egy táborba gyűltünk, kik megfogadtuk, hogy követni fogjuk^ a nagy Széchenyi életének példáját. Vezércsillagunk Széchenyi István. Tömörüljünk azon zászló körül, melyre az altruizmus van irva s melyet oly kiváló férfiak, mint Szemere Miklós és gróf Károlyi Sándor bontottak ki. Visszaesés. Török-Bálintról Írják: A Kossuth gyalázó (?) Zimándy idejében a templomban magyarul imádkoztak. Az uj plébános belépése óta viszsza- estelc a német imádságba, s úgy látszik a magyarosodásban viszszaesés van minden vonalon. Széchenyi politikája. Az akadémia 1901. évi költségvetésében benne van Gaal Jenő, Gróf Széchenyi István nemzet fejlesztő társadalmi politikájának első részletének kiadási költségei. Gaál Jenő azok közé a mély tartalmú irók közé tartozik, ki nem csak megérti, de meg tudja értetni a közönséggel Séchenyit. Különben a Széchenyi szelleme még a nép között is hódit már és elfoglalja a magyarok szivében méltó helyet. T^iadó ! Társaim! Nem vagytok vének: Ifjú vér forr bennetek! Frissen, gyorsan ki a térre, Es csak bátran küzdjétek! Külső ellen nem rémit most: Édes testvér ellenünk, Akit csak a mit érdekek Tüzelnek föl ellenünk! Tatár, török nem csak egyszer Sírásónkká csapott fel, S e népeket mindig tudtuk Hazájokba űzni el. Mert a hitünk nem hagyott el, S miljom szív egy szívvé lett. Összetartva „összetartás “ Volt az, mely megsegített! Föl a fejjel! Nyíljon a szív ! Bátraké a diadal Hőssé lesz, a ki találva Csatamezőn vérzik, hal! Leng a zászló : a keresztes, S szól akár a vészharang 7 Jól érti öt a hazafi, Mert szivéhez szól a hang! Nem várja, hogy kétszer hívja (Hunyad ij sem várta ezt), Hanem száll, a merről csillog Feléje a szent-kereszt! Szent-kereszt! — Ez ellen tör most Ádáz kézzel a testvér, ’Kinek őse kebeléből Folyt érette annyi vér ! Szent-kereszt! Csak csillogj, csillogj Font a templomtornyokon : Kősziklára vagy építve És nem állasz homokon! Szent-kereszt! — Ez vezéreljen Társaim, oh titeket! És ha vérrel kén’ megvéd ni: Folyon érte véretek ! Szászvárosi V. Jenő. Budapesten, 1901. áprilisban. Látogatás. Zimándy Ignácz, a ki mint már megírtuk, a műtétet szerencsésen kiállotta, a napokban szerkesztőségünkben volt s átadta Ki a haza- áruló ? czimü munkájának kékiratát. Az érdekes történet bölcsészeti munkát lapunk melléklete gyanánt fogjuk közölni. Zimándy Ignáczot nagyon sokan üdvözölték a legelőkelőbb körökből. A koronaőr beiktatása. Az uj koronaőrt Gróf % Széchenyi Bélát a egnagyobb magyar fiát beiktatták méltóságába. Gróf Széchenyi Béla jó keresztény, kitűnő hazafi s nagy magyar. Személyében minden előkelő képesség meg van, hogy valóban zászlósa legyen az országnak s őszinte tanácsadója a királynak. Itt lakik Budán azzal is irányt mutatva annak, hogy Buda fejlődésének egyik legnagyobb biztosítéka, ha a nemesség itt alapított hont a magyar. királyi trón követlen közelében. Gróf Széchenyi Béla mily hazafiságban gazdag beszéddel foglalta el méltóságát.
