Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)

1901-03-00 / 10. szám

Vezesse tetteinket Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, szelleme I Budapest, 1901. X. évfolyam 10. sz. Bojt-más hava (márczius) vasárnap. SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre (1 korona, évnegyedre 3 korona. — Egy szám 1 korona.- SZERKESZTŐSÉG: --------------­Bu dapest, I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A Talmud zsidó. ZIMÁNDY IGNÁCZ nagyhírű és hiteles tudományos művéből. — Folytatás. — 48. Az istenteleneknek — nem zsidók­nak — szánt pokolban rothadás és ocs­mányság, sírás és sötség uralkodik. A pokol ép úgy, mint a paradicsom, már a világ teremtése előtt létezett s szintúgy, mint a paradicsom, felsőre s alsóra oszlik fel. Mind itt, mind ott, hét palota, min- denik palotában 6000 lakás, mindenik lakásban 6000 láda s mindenik ládában 6000 hordó epe van. 49. A felső pokolba zárt istentelenek (nem zsidók) ürülékei az alsó pokolba folynak, s itt forróvá téve a talmud meg- vetőinek, de kiválóan Krisztusnak . . fürdőül szolgálnak. 50. A Talmud olvasása, különösen éj­jel oly kellemesen s oly megigézően hangzik, hogy maguk a gonosz szelle­mek is a pokolba zárt elkárhozottak kino- zását is feledik a Talmud olvasás okozta gyönyörködésükben, a miért is a keresz­tények karácsony éjjelén, minthogy ekkor Krisztus kétszeresen bűnhődik, a Talmud- ban olvasni nem szabad, nehogy a Krisz­tus kétszeres kmoztatására kirendelt gonosz szellemek a Talmud olvasása által meg- igézve feladatuk teljesítését elmulaszszák. 51. Az Ígért Messiás eljövetelekor a föld magától fog teremni kész kalácsot és finom gyapotruhákat, valamint búzát is, melynek szemei oly nagyok lesznek, mint a legnagyobb ökör veséi. A Messiás viszszaállitja majd a zsidó királyságot, és szolgálni fog neki minden nép, min­den király. Minden zsidónak e boldog idő­ben 2800 szolgája és 310 felesége leszsz. A Messiás minden néptől ajándékot fog elfogadni s a népeket körülmetélés által a zsidó vallásban fogja felvenni csak a keresztényeket nem, sőt ezeket teljesen ki fogja irtani, s az ő legfőbb fejedel­müket, ki nem más mint Samáel, vagy Assasel bolond, Leviathan, gonosz, kígyó, kutya örökre megsemmisítendő Rómának különösen épen az lesz a sorsa, mint egykoron Sodorna és Gomorháé s Bábelé. Minthogy t. i. Róma a maga gonosz hi­tével az egész világot sötét tévelybe sodorta, s minthogy a sötét tévely vakbuzgó papjai­nak, püspöküknek és bibornokoknak lak­helyül szolgál, okvetlenül és végkép el fog pusztittatni. Rabbi Bechár, s több más rabbi véle­ménye szerint azonban, nehogy Izrael fiai nehezebb munkák végezésére legye­nek kényszerítve, a „Nochrim“ vagyis a keresztényeket nem fogja egészen kiirtani a Messiás, hanem a választott zsidó nép rabjaivá teendi őket 52. Az Izraeliták kedvesebbek Isten előtt, mint az angyalok, s a ki azért egy zsidót arczul üt, ép úgy vétkezik, mintha magát az Istent ütné arczul. 53. Ha zsidó nem volna, áldás sem volna a földön, sem eső, sem napfény, s igy zsidó nélkül a föld népei meg nem élhetnének. 54. A gojim sírjai nem teszik Israelt tisztátalanná, miután egyedül a zsidók em­berek, a többi népek pedig az állatok sorába tartoznak. 55. Az ünnepek csak Israel és nem az idegen kutyák számára vannak. Értetek nem a gojunért, értetek nem a kutyákért vannak az ünnepek. 56. A választott nép méltó az örök­életre, a többi nép hasonló a szamarak­hoz s a gojim házai barmok tanyái. 57. Csak az izraelitákat illeti meg az emberi név, mert az istentelenek, kikhez a keresztények is tartoznak mind bálvány­imádó disznók. 58. Minden nem zsidó nő barom. 59. Isten a zsidóknak hatalmat adott minden nép vagyona és élete fölött, s igy az egész világ a zsidók tulajdona. 60. Ki kell tépni a goj szivét és a keresztények legjobbikát agyon kell ütni. 61. A ki a gojnak visszaadja elvesz­tett jószágát, annak az Isten nem fog megbocsátani. 62. Isten megparancsolta az Izraeliták­nak, hogy gojtól uzsorát vegyenek s neki csak úgy kölcsönözzenek, ha nem segí­tik, hanem kart okoznak neki. 63. A ki a zsidó vallás valamely ré­szét tagadja az eretnek, akit gyűlölni, megvetni és kiirtani szoros kötelezettség. 64. A ki az istenteleneknek (nem zsidóknak) vérét ontja, az áldozatot mutat be az Istennek. 65. A ki álmában megfertőzted anyját, annak reménye lehet a bölcsességre; a ki egy jegyest a törvényekben jártasságra, a ki saját nővérét- ismeretekre tanítja és a ki felebarátja feleségét becsteleniti meg, annak reménye lehet az örök életre. E borzadalmas hitelv nyomán vajmi könnyű felfogni, mikép történhetett, hogy a Talmud legkiválóbb mesterei is, ha idegen városba jöttek, nyilvánosan kihir­dették, nem-e akarna valamely nő nehány napra feleségük lenni? Vagy ha Elias rabbi a Talmudban kijelenti, hogy az en- gesztelés ünnepe daczára nem egy szüzet szándékozik megfertőztetni, miután a bűn úgy is csak a szív ajtaja előtt marad, s a lélek bensejét nem érinti. 66. Az engesztelés nagy napján min­den bűn, még a legsúlyosabb is, maga a hamis eskü is megbocsáttatik, a nél­kül, hogy viszszatérités vagy a javulás követeltetnék. 67. A bálványimádók ünnepeihez tar­tozik a hét első napja is (az az a keresz­tények vasárnapja). 68. Legyen kiirtva neve és emléke (t. i. Jézus Krisztusé). Hogy Jézus neve kiirtva legyen, arról bőven gondoskodtak a Talmud összetákolói az által, hogy a világ megváltójának szent nevét Jeschua (megváltó, boldogító) Jeschu v. Jischura változtatták és pedig reájok nézve igen nyomós oknál fogva. Ez okot 1. Rabbi Eliasnak Tischbi czimü művében, hol ez áll: „Minthogy a zsidók el nem ösmerhették, hogy Krisz­tus a megígért megváltó, úgy nem is nevezhetik „Jeschuanak“, az az Meg­váltónak, hanem az ajin kihagyásával Jeschunak gúnyolják. A név bármily el­ferdítése gúnyt jelent a zsidóknál. A rab­bik gúnyolódva kérdik: hogy lehetne Krisztust Jeschuanak az az Megváltó­nak elismerni és nevezni, miután önma­gát sem volt képes kiszabadítani ellen­ségei kezéből. O tehát nem Jeschua, hanem Jeschu, mi annyit jelent, mint a Megváltó torzképe. De nem csak megcsonkítják s meg­csonkítva gúnyolják a Talmud zsidók a Megváltó szent nevét, hanem mert ezt csonkítva is kimondani bűnténynek tart­ják. A megcsonkított Jeschu vagy Jischu nevet betű elemein (Jód, Schin és Van) osztják, s a hírhedt Kabbala notasikonja nyomán a három betűnek ezt az értel­met adják: Jód-Jimmam, Schin-Scheno, Van-Versichroni, egyben: Jimmam Scheno Versichroni. Legyen kiirtva neve és em­léke vagy pedig Jeschu scheker vetoéfa. Jézus bálvány vagy botrány. Folytatása következik.

Next

/
Thumbnails
Contents