Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-04-00 / 12. szám
Budapest, 1900 IX. évfolyam 12 sz. Vasarnap Szent György hava (Április) KIADÓ-HlVATALt, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Budapest, í., Városmajor i!. 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre ♦> korona, évnegyedre 3 korona. — Egy szám 1 korona SZERBE SZTŐSÉG; 1., Yárosmajor-ulcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A faj ősereje. E lap f évi 10-ik számának „A világ drámája“ eredeti vezérczikke olyan mély benyomásokat kelt az olvasóban, hogy szinte ösztönszerüleg füzzük tovább a gondolatainkat egész addig, inig a saját, egyéni álláspontunkig, mint eredraény- nyel el nem értünk. E nélkül a benső eredmény nélkül mintegy .legyő- zetlen, félelmes ellenség marad vissza lelki szemeink előtt ennek — a czikk tárgyául szolgáló csodálatos, bámulatra méltó világfelfogásnak — úgyszólván mythologiai personificatioja. Vezéreszmék nélkül sem egyén, sem társadalom nem halad, nem győz, de az is igaz, hogy akár a spekulativ, akár a tapasztalati filosophia módszere bizonyos túlzásokat kényszerit rá a vizsgálóra — ezen a téren. Akkora az anyag, hogy azt összes parányaiban egyszerre érinteni képtelenség. Atlasnak csak támpontra és súlypontra volt szüksége, hogy a világot elbírja. A faji jelleg kérdése volt az a végpont, melyben szerény nézetem szerint lehetetlen a kellő tapasztalati bizouyitékkal támogatni, — nem a czikk szellemét, hanem a Bodnár ur felfogását. „Ha valaki hisz a faji jeliem változatlanságban, vagy legalább is észre nem vehető módosulásában, annak a zsidó és czigáuy évszázados vándorlását és élősdi existentiáját kell csak végigtekinteni és meg kell magát adnia e súlyos bizonyíték előtt.“ Talán ezekben a szavakban fejeződik ki legpregnau- sabban az az ellentér, mely rést üt az egész elméleten. De ne v is elmélettel van itt dolgunk, hanem oly theoriaknak egész kathegoriájával, melyek lánczola- tában, bizonyítási sorozatában parányi hézag végveszélyes árvízként fenyegeti az egész világnézi etet. Világnézetet megalkotni lehet az elméletek bosszú rendszerében is, mert semmiféle törvény avagy szükség nem kényszerít arra, hogy egyetlen lakonikus rövidségü igazságban iegyen kifejezve egy bizonyos fajta bölcselkedésnek a quintessentiája. Ez tény és épen ez a bizonysága annak, hogy én nem czáfolni akarom sem a Bodnár ur rendszerét, sem a czikkiró urat; — szembeállítani sem iparkodom szerény felfogásomat, csak annak igazolására akarom impres- sioim végső eredményét előadni, hogy a faji jellemre vonatkozó idézett tétellel még akkor is ellenkező nézetre kell jutnunk, ha mindvégig a szerző iránti bámulattal s mintegy az íróval közös szellemi háztartásban szőjjiik tovább e gondolatok fonalát. A faji jellem igazságos vizsgálata azért oly nehéz, mert két homlokegyenest ellenkező példát látunk a zsidó- I Ságban és a czigány-népben. Előbbi épen faji jelleménél fogva alkalmas arra, hogy kozmopolita legyen, utóbbi ugyanez indokból marad örökre nomádnép s a czivilizácziónak igazában soha meg nem hódítható Első pillanatra úgy /tűnik fel, hogy a faj őserejéről nem is lehet beszélni, mert akkor minden faj jelleme egy közös ősi erőforrásra volna visszavezethető, melynek magyarázata akár vallási, akár természeti lenne, épen magát a faj különválását czáfolná meg. Ez a látszat csal. A szenvedélyek is átalakulhatnak, de a faji jellem megmarad — és mégis nyilatkozik. A faj őserejének kérdése, | igaz, ugyanazon időre és terrénumra Európa urai. — Közli ; Antalfí Aladár. — Az idei esztendő folyamán a világirodalom köuyvpiaczán egy tudományos munka íog megjelenni, a mely eddig páratlan a maga nemében, mert összes elődjei részint hibásak, részint hiányosak. Szó sem fér ahhoz, hogy ebben a munkában is lesznek hibák és hiányok de ezeknek nem a mü szerzője, hanem a források gyakori ellenmondásai, hézagossága, tévedései és a távol múltbeli megbizhatlansága lesznek okai. A mü tárgya Európa jelenlegi, tényleg uralkodó házainak nemzedékrendi története a függósitett [mediatizált] és trónvesztett családok teljes mellőzésével; szerzője Zarándy A. Gáspár okleveles föievéltárnok, a ki négy évi munka utján, négy száznál több, köztük nem egy tiz kötetes mü felhasználásával a a legpontosabban megállapította úgy a mód szerű, mint a történetileg nemzedékrendeket (genealógiákat). Csodálatos jelenség a világirodalom terén, hogy inig a iegjelentéktelenebb országocskák nemességének vannak, persze vajmi kevéssé lelkiismeretesen összeállított, tehát éppen nem megbízható összeírásai, épen az emberiség történelmére nézve legfontosaab családoknak nincsen teljes leszármazási történelme egy kézikönyvben összeállítva, a mely a kutatót fölmentené a végtelen búvárkodástól. A kinek pénze van hozzá, még az sem képes összevásárolni az egyes uralkodóbázak külön monográfiáit. mert többnyire elfogytak a történelmi kézikönyvek, sőt a nagy világtörténelmek is, csupán vázlatos nemzedékrendeket közölnek, a külön az uralkodóházakról megjelent müvek pedig szintén kihagyják egy részt a feleségeket, másrészt a kihalt férfiágakat. Olyan munka pedig, a mely feltüntetné az uralkodóházaknk a viruló női ágak által való összefüggését egymással, épenséggel nincs. Vezérmunka ezen a téren az öreg kitűnő Hübner Jánosnak a merseburgi gymnasium akkori nagy tudományu igazgatójának Lipcsében Bledltsch Janos Frigyesnél 1708.. 1727., és 1728-ban megjelent három ivrétü kötetes műve: Genealogische Tabellen, a mely azonban természetesen alig hozzáférhető és épen a legfontosabb utolsó kétszáz esztendőre nem terjed ki. Nálunk megvan az egyetem és a nemzeti múzeum könyvtárában és tekintve az olympusi istenek családfájával egyenlő hitelességű kezdetbeli leszármazási tábláitól, a történelmileg megállapított anyag benne örökbecsű. Másik ilynemű munka dróténak Münzstudien czimü müve. a mely 1875 ben megje- : ient IX. körtében Stammtafeln czimen közli az összes uralkodóházak nemzedékrendjét, de csak az éremtan szempontjából vagyis az érmeket. pénzeket nem veretett, ágaknak alig érintésévei s a női ágak csaknem teljes mellőzésével. Azonkívül ez annak idején 12 márkába került kötet ma már külön nem is kapható, mind a kilencz kötet pedig akkora árba j kerül, hogy kézikönyvvé és közhaszuálati mun- ; kává soha sem válhat. Lorenz Ottokar jénai egyetemi tanárnak ; Genealogisches Handbuch zur europäischen I Staatsgeschichte czimü 1895-ben második kiadásban megjelent műve csupán politikai szempontból tárgyalja a nemzedékrendeket, vagyis kiadja az elágazás vagy pedig birtokszerzés és vesztés tekintetében nem fontos tagokat, úgy hogy egyik fölemlített nemzedékre gyakran a kilenczedik következik, a közben eső nyolcz nemzedék neve helyett pedig nyolcz hiány jelvényt tesz egymás ala. A munka igy is megfelel a politikai történelmi szükségnek, de természetesen minden egyéb, csak nem tel jes, és nemzedékrendi tanulmányozásra legke- bvésbé sem alkalmas. 1899 karácsonyra gróf Wrangel svéd királyi kamarás jelentetett meg: Les maisous souveraines de l’Europe és Die souveränen Fürstenhäuser Europas czimen francziául és németül egy pompás diszmüvet háromféle 80 és 60 markas kiadásban. A mű az összes uralkodóházak élő tagjai, arezképeinek és czime- reiben valóban gyönyörű albuma, de nem genealógia szempontjából nem is említhető. Végül a valóban tökéletes Gothaisches Taschenbuch (Almanach de Gotha), a melynek idei 1900 iki évkönyvé a 137. évfolyam. Alaposságban ez a könyv felülmúlhatatlan, de hát csakis évkönyv, vagyis évröl-évre közli az uralkodóházak akkor élő összes tagjainak tökéletes teljes történelem. Ha már most a kutató vagy akár a közönség valami adatot keres, gyakran husz- harmincz különféle monográfiát, történelmet és egyéb könyvet kénytelen felkutatni, mire ráakad. ha ráakad egyáltalában. Álig tudja nálunk valaki, hogy a Habsburgok nem haltak ki férfiágon, hogy a Habsburg-Laufienburg-Reifel- den ág ma is virágzik férfi ágon Angliában, 3-Cazai ásványvizeket igyunk 1 — pártoljuk a hazai fürdőket 1 SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA.
