Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-04-00 / 10. szám
Budapest 1900 (4) BUDA ÉS VIDÉKE Ha báró Aczél Béla akkor hal meg, mikor Kársait a bandériumba nem akarta felvétetni, bizony rövidebben bánnak ei veie, pedig ö minden esetben megérdemli az elismerést, mert gazdag volt abban, a miben a legtöbb ember szegény : a tett erőben, az alkotás képességben. Sohasem lépett actioba a nélkül, hogy a mit akart, ki ne vitte volna. Nem fáradt el munka közben s munka után újra munkához íogott. ^.gya tervekkel volt tele s ezek között első helyen állt az, hogy Budát rendezze, Budából világfürdőt alkosson. A Buda és Vidéke már évekkel ezelőtt megemlékezett a báró szándékáról, ki több budai vezér emberrel beszélgetett kedves tervéről Tervei csupa elmés ötletekből álltak. Eredetiek, önállóak voltak. Nagy kár, hogy Buda rendezéséhez hozzá nem szólt s azt a tervét, hogy Buda világfürdő legyen keresztül nem vitte. Az egész hazai fürdőügyet a budai fürdők emelkedései irányítják. A budai fürdők érdekében tekintélynek kell megmozdulni, mint Aczél Béla volt, ki nevét tetteire is rányomta. . . Nyugodjék békében. A budai kereskedő társaság. Széchényi István a legnagyobb magyar szivéből beszélt igazat, midőn azt monda, hogy a hazáért a körök és társulatok tehetnek sokat, de lehetnek ennek gyilkosai is. Vannak körök és társulatok, melyek csak a hiúságot szolgálják és nehány hiú ember nagyravágyásá- nak színhelyei, vannak körök, hol nincs hiúság, de a nemes érdekek kielégítésén kívül a közügyeken is buzgolkodnak. A budai kereskedő társaság egész létezése és élete olyan, mit méltó példányképpen figyelni meg és követni az egész országban. A múlt évi jelentése is ennek a bizonysága, hogy sokat tett. A velős jelentésből látjuk az eskütéri hídon való közúti közlekedés s az összes közlekedési viszonyokért való erélyes lépéseket, az üzletnyitások szigorítását, a vasárcsarnokok felépítésének sürgetését, a vasárnapi munkaszünet kiterjesztését, az árurészügylet szabályozását. Érdekes a jelentésnek ez a része : »Terjedelmes emlékiratunkban magunk is szigorító intézkedéseket hoztunk e tekintetben javaslatba; viszont azonban kifejtettük, hogy a tervezett törvényjavaslat intézkedései kereskedelmi ügyletekre, t i. oly vevővel szemben, a ki nem házi, vagy egyéni szükségleteinek kielégítésére, hanem üzletének tovább folytatása czéljából vesz árukat. — ki nem terjeszthetők. Általában sohasem maradtunk távol azoktól a mozgalmaktól, a melyek a kereskedői kar érdekében kezdeményeztettek. Részt vettünk kiküldötteink által a fűszerkereskedők egyesületének felhívására a tisztességtelen üzleti verseny ellen megindított mozgalomban Ugyancsak részt vettünk azon tanácskozásokban, a melyek a kereskedelmi és iparkamara helyiségében a csalás és vétkes bukások szigorúbbímeg- torlása és a hitelezők kijátszására irányuló ezinleges átruházások megtorlása tárgyában Tartottak. Csatlakoztunk az állami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslat néhány sérelmes szakaszának módosítása iránt a m. kir. pénzügyminisztériumhoz és a törvényhozáshoz inté. ett, felterjesztéshez ; s nem kerülte ki figyelmünket semmi mozzanat, a melyet a kereskedői kar szellemi színvonalának emelésére és anyagi jólétének gyarapítására felhasználhattunk. Az elmúlt évben is kötelességszerű gondunk kiterjedt a kereskedői tanonczok szellemi kiképeztetésének ellenőrzésére, a mennyiben választmányunk tagjai gyakran keresték fel a II. kerületben székelő kereskedelmi iskolát, a zárvizsgálaton pedig társulatunk képviselve volt. A társulatunk tagjai gyanánt bekebelezve lévő kereskedőknél alkalmazásban állott ta- nonczokat a lefolyt évben is összeirattuk, és azok jegyzékét az iskola igazgatóságához áttettük. A kereskedelmi kórház tagjainak összeírását; minden negyedévben megejtettük, és jelentjük, hogy az összeirotiaknak száma 854-re rúgott.* A budai kereskedő társulat munkásságából megismerjük, hogy a kereskedői tekintélyért és a kereskedői tisztességért a múlt évben is lelkesen küzdött. Kövessék a társulat példáját az összes hazai kereskedők s nem lesz anynyi panasz a kereskedők ellen. Ne csak az önérdek, de a ; közérdek lebegjen szemünk elő't. A kereskedők legtöbbet tehetnek azért, hogy testületükből a tisztességtelen verseny a mértéken felül való nyerészkedés száműzessék. Az áiiami kesztyűgyár bérbeadása.*) Az államnak Ó-Budán nagy kesztyű- gyártelepe van. Régi óhajtása az iparosoknak és az ipartestületeknek, hogy az állam a telepet az iparosoknak engedje át. — Ez az óhajtás, a mint teljesen illetékes forrásból értesülünk, a legközelebb meg fog valósulni. — A kereskedelmi miniszter az állami kesztyű-gyártelepet oly előnyösen kedvező feltételek mellett óhajtja átadni az iparosoknak, hogy biztos reményünk lehet arra, hogy a magyar kesztyű- ipar rövid idő alatt hatalmas arányokban fejlődni fog és ki fogja szorítani a külföldi gyártmányok nagy részét. A miniszter e tettel nemcsak a gyár jövőjét akarja biztosítani, hanem a honi kesztyü-ipar jövőjét is. Súlyt helyez arra is a miniszter, hogy a gyártelep kitűnő szakembereket képezzen ki és ezeknek aztán állandóan kenyeret is adjon. — A feltételek, melyek mellett a miniszter a gyárat átengedni hajlandó, bizonyítja, hogy ez újabb aktusával csak a kisipar erősbitését czélozza. Az ügyről a következőket jelenthetjük : A kereskedelemügyi miniszter értesítette a kesztyü-ipartestületet, hogy a harmadik kerü ífcetben levő kesztyű-gyártelepet hajlandó az ipartestület kebelében alakuló szövetkezetnek ingyen átengedni. Kiköti a miniszter, hogy a gyártelepnek állandóan legalább 50 munkást ést 5 inast kell foglalkoztatnia és a már kiképzett munkásoknak legalább öt kesztyügépet ingyan ki kell kölcsönöznie. — Az átadást ahhoz a feltételekhez köti a miniszter, hogy a gyártelepen csak hazai munkások dolgozhassanak és külföldi munkavezetőt is csak a miniszter engedélye alapján hozathassanak. — A mai munkabért csak a miniszter engedélye alapján változtathatja meg. A szövetkezet köteles gondoskodni arról hogy a gyártelep szak- és kereskedelmi szempontból kifogástalanul dolgozzék ; köteles a szövetkezet az összes magyarországi kesztyűsöktől, tehát azoktól is. a kik a szövetkezetnek nem tagjai, hitelképességük arányában megrendeléseket elfogadni A telep vagyonát ingyen engedi át a miniszter, csak a telepen levő anyagot köteles a szövetkezet önköltségi árban átvenni, de ennek kifizetésére is öt évi törlesztési időt kap a szövetkezet. A gyártelepnek kamat nélkül tízezer korona előleget ad a miniszter, a mely tiz év alatt fizetendő vissza. A miniszter ezenkívül a telepnek egyelőre öt évre, évi tizenötezer korona állami segélyt biztosit és kilátásba helyezi, fhogy a helyiséget és világítást, melyet a város ingyen ad, a várostól továbbra is ingyen ki fogja eszközöltetni. Hogy ez egész felszólítás nem üres Ígéret, legjobban bizonyítja, hogy a miniszter felhívja az ipartestületet arra, hogy a szövetkezetét hatvan nap alatt alakítsa meg. Mint értesülünk az ipartestület már meg is kezdte az előkészületet a szövetkezet megalakítására A (""Mutatvány Lord Albert munkatársunk „HONI IPAR“ czimii lapjából. főváros pedig hajlandó mindazon kedvezményeket megadni a szövetkezetnek, a melyet megad ma a mostani telepnek. Az állami telep átengedése az első lépése lesz egy nagyobb akcziónak, a honi kisipar érdekében. — Úgy tudjuk, hogyha az első kísérletnek eredménye lesz, a kereskedelemügyi kormány folytatni fogja az akcziót és több olyan gyártelepet létesít és erősít meg, —- a mely hazánkban még nem gyártott iparczik- keket állít elő — hogy azután azokat az állami segítséggel kiképzendő szak-iparosoknak átengedje. A közigazgatási bíróság 1899-iki működése. t) A Budán székelő hivatalok között alig van egy is, melynek működése elé annyi várakozással tekintetlek és tekintenek, mint a közigazgatási bíróság. Budavár régi falai között bíráskodik ez az uj intézmény. A közönség gyakran keresi fel ennek a hivatalnak az iktatóját s egy kis idegen forgalom is van e miatt. Ide jár naponkint a budai miniszter- elnöki palota egykori lakója Wekerle Sándor. A bírák és tisztviselők közűi többen laknak Budán. Érdekes a bíróság 1899-iki ügyforgalma: Az általános közigazgatási osztály ügyforgalma (3283 darab) következőleg oszlott meg. Az ügyforgalom %-ét (42°/0) községi ügyek szám szerint 1382, tették ki; azután közúti és vámügy (712), törvényhatósági ügy (235), vallás- és közoktatásügy (165), cseléd-, munkás és napszamosügy (126), vízjogi ügy (125) szerepelt tetemesebb számmal; ellenben csekélyebb számmal fordult elő : halászati ügy (1), erdészeti ügy (16), mezőgazdasági és mezőrendőrségi ügy (19), közegészségi és állategészségi ügy (érdekes véletlen folytán min- denik 53—53), vasúti ügy (54), házközösségi ügy (83), állami alkalmazottak illetmény- és nyugdíjügye (93), vadászati ügy (97). A pénzügyi szakosztályhoz újonnan beérkezett 20.320, ügydarabból ötös tanácsú volt 19.926, hármas tanácsú 394. vagyis a dolog természete szerint rohamosan fogy a régi módón, az 1883. évi XLIII. t.-cz értelmében intézendő ügydarabok száma. A panaszok túlnyomó része (12549) természetesen most is magánpanasz volt, hatósági panasz mindössze 220 esetben érvényesíttetett. A magánpanaszok ujrafelvételi volt 38, végrehajtás 10, a többi főeljárásra irányult. A magánpanaszok közül összesen 4998-at (40%) és pedig 3219-et egészben, 1779-et részben elfogadott a bíróság. Ellenben 7551-et (60%) visszautasított a bíróság, és pedig alaptalanság miatt 6610, hiányosság miatt 76. hatáskör hiánya miatt 558, elkésve benyújtás miatt 307 panaszt. E szerint a végleg elintézett magánpanaszoknak több mint fele merőben alaptalan volt; az alaposnak talált panaszok közt ismét ezeknek majdnem fele csak részben volt elfogadható, vagyis az esetek összeségét tekintve, átlag csak minden negyedik panaszt talált a bíróság olyannak, hogy nem az eljárt közigazgatási hatóság, de a panaszló fél álláspontjára helyezkedett. Ez állandónak mutatkozó számarány közigazgatási hatóságaink eljárásának alapossága és tárgyilágosságára eléggé kedvező világot vet. Hatásköri összeütközés 14 esetben fordult elő a bíróság és az egyes minisztériumok között. Ügyvédi képviselet 1.204 esetben, vagyis a panaszoknak mintegy 10’/o-ánál szerepelt, és pedig túlnyomóan (1033 esetben) adó- és illetékügyeknél. A természetes magyarázata ennek az, hogy az általános közig, osztály hatáskörébe tartozó ügyek — a pénzügyieknél — átlag egyszerűbbek, s hogy az előbbieknek anyagilag csekélyebb jelentősége az ügyvédi képviselet költségeivel rendszerint nem áll arányban. ____
