Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-04-00 / 9. szám
BUDA ÉS VIDÉKE Budapest 1900 (4) Ede, Eötvös Sándor. Farkas József, Farkas nővérek, Frommann István, Garancsy Mihály, Garay Antal. Gárdonyi Emil, Gergelyi Jakab, Gombár Tivadar dr., Gyárfás Sándor, Gyulánvi Adolf, Hahn Irma, Halmy Ágoston, Hangi József, Hanzély László dr., Hauszmann János, Havasy lgnácz, Hetzer József, Hirschmann Irma, Hochholtzer Károly, Hoszpotzky Alajos, Huszár Adolf, Jáhl Nándor, Kemény István. Keömley Nándor dr., Kép Sarolta, Kosutány Géza, Kovács Gyula dr., Kummer Rezső. Lacz- kovics Elemér dr , Laumann József, Leicht Leopoldina, Lindmayer Ferencz, Ludwigh János, Magyar József, Maimari ts lgnácz Márffy Albin, Márffy Ágoston, Mezey Sándor dr., Moussong István. Nagyőszi Ferencz dr., Németh Imre dr.. Oláh Dezső, Olhau- ser Pál, Patacsics János, Payer Béla. Payr Vilmos, Peringer Ferencz, Perthl Géza, Péterfy Sándor, Petsits Márk dr., Roscony Lipót dr., Sáska Dezső dr., Schumy Rezső, Stipanics Elek dr., Szabó lgnácz, Szabó Lajos, Szalay Győző, Schütz Adolfné, Szebeny Antal dr., Szende Antal, Szenessy Mihály, Szőllősy István, Szó'ts András, Tölcsey Aladár, Pernyei Farkas, Török Árpád, Tőry Gusztáv dr., Trautmann Ottó, Váradv Szilárdné, Vladár Márton dr., M Vörös Sándor, Willinger Ferencz, Zimányi Alajos. 1 koronával: Müller Ede. Midőn e nemesen érző emberbarátoknak az egyesület nevében ez utón is igaz hálánkat ■és köszönetünket nyilvánítjuk, tisztelettel kérjük, hogy egyesületünket nemes jóindulatukban továbbra is megtartani s törekvéseiben a jövőben is támogatni szíveskedjenek. Budapest, 1900 év márczius hó 18-án. Rácz József. egyleti pénztárnok. Márczius 15-dike a Ilik kerületi polgári leányiskolában. Melankolikus érzelmek között járok márczius 15-én a mi szép fővárosunk utczáin. A derült ég, a ragyogó nap kicsalja az embereket ; sok a járó kelő, de azért semmi jel sem mutat arra, hogy a szabadság ébredésének nagy ünnepe van ma. Köznapi színe van az bániatemplomban is. A magyar város a Le- pencz patak völgye felé húzódott s benne Szent-Györgynek szentelt kápolna állott, melynek helyére utóbb Ferencz-rendi kolostor épült. Mátyás halála után a vár egyideig még megőrizte ugyan régi fényét; de, midőn a mohácsi veszedelem után a törökök Visegrádig nyomultak, hanyatlani kezdett. Őrsége hűtlenül elhagyta, s a Mária-Nosztráról ide költözött pálos szerzetesek védték a várat Szulejman serege ellen. De az ellenállás nem sokat használt; 1544-ben a törökök elfoglalták a várat s ezentúl többször váltakozott benne a török őrség a kereszténynyel. Utólszor 1683-ban került a törökök kezére, kiktől 1684. julius 18-án Lotharingiai Károly főhadvezér foglalta vissza. Ezzel a vár története bezáródott. Nem a törökök romboló keze dúlta fel a hires királyi várat: az osztrákok pusztították el, hogy Rákóczy hadainak támaszpontjául ne szolgálhasson. A törökök kiűzése után Visegrádnak csak romjai maradtak fenn. Elhagyott falai közt a XVill. szazad első tizedében németek telepedtek meg, kik a mai Visegrád község alapját vetették meg. A visegrádi uradalomért ez időben hosszas pörösködés folyt. 1659-ben a gróf Zichy család nyerte volt adományul; de a királyi ügyész a korona birtoklási joga alapján port indított a család ellen, és száz évnél tovább folyt a versengés az uradalom tulajdonjogáért. Visegrád a korona birtokába csak 1767-ben jutott ismét végleg, de a vár romjainak megóvására azután sem történt semmi. utczának, nem emeli díszét semmi. Árván leng a három szinti lobogó is egy-egy magánépületen. Egyik előkelő napilapunk a napihirek között emlékezik csak meg márczius idusáról s az ünnepi programra a fővárosban, melyet közzé tesz, csak két számból áll. A Petőfi társaság ünnepe a vigadóban és az egyetemi ifjúságé a városház dísztermében és a Petőfi szobornál. A fővárosi iskolák falai közzé szorultunk az ünnepléssel és még itt is némelyikben leszorítja azt az április 11-ke, melyen a hivatalos Magyarország áldoz a hősök emlékezetének. Annál nagyobb az érdem azok részéről, kik ifjúi tűzzel és lankadatlan buzgósággal ké- ssitk elő az ifjúságot e napra. Valóban hazafias ünnep volt ez, melyet a II. kerületi Battyá- ny-utczai polg. leány iskolában éheztünk végig. A díszes közönség zsúfolásig töltötte meg a nagy torna termet és áhítattal hallgatta végig a műsort, melyet Lengyel Ilonka k. a. és Gyu- lay Elek tanár úr állítottak össze. A leánykák szabatosan, hatásosan és sok Ízléssel énekelték a Hymnust. a Szózatot a Nemzeti dalt és Hu- bay Jenő gyönyörű Nemzeti dalát, s igen csinosan szavalták költeményeket Aranytól, Petőfitől, Pósától és Jakab Ödöntől. Az alkalmi ünnepi beszédet Kozma Gyula ur, az iskola igazgatója tartotta Hazafias érzésből fakadó emelkedett beszéd volt, mely mély benyomást tett a hall gatóságra. Mi fátyolt vetünk — úgymond — mind erre, ami keserű emlékként fűződik e naphoz, de a fény és dicsőség, mely övezi, örök időkre forrása legyen a lelkesedésnek, mely eszméket hoz létre, mely tettekre ragad s magas czéiok felé ragad.« Végig néztünk a termen és éreztük, hogy nem puszta szó az. amit most hallottunk s az a ki hirdeti a forrásból merített, midőn elindult útjára, hogy missiót végezzen. Budának, még nem is oly régen egészen német ajkú közönsége félben hagyja napi munkáját, eljött, hogy együtt ünnepelje leányaival e nagy napot gyönyörködik a magyar szóban midőn Petőfi és Arany szedik versre és áhítattal hallgatja az »Isten áldj meg a magyart és a Szózatot.« Nagy vívmány ez; de nem kisebb a másik : a család és az iskola közelebb jutott egymáshoz, a közönség érdeklődése iskolai életünk iránt fölébredt és növekszik. Hálás etismerés illeti meg az iskola érdemes igazgatóját mindazok részéről, kik működését kellőleg méltányolni tudják és szivükön hordják a magyarosodás ügyét. Cserháti Irma. újabb száz esztendőnek kellett elmúlnia, a mig Viktorra József visegrádi plebános| kezdeményezésére a törvényhozás a romoknak részben való megújítását és a végenyészettől való megóvását elhatározta. A lelkes plébános fáradozásának köszönhető, hogy a visegrádi várhegy nagy része ma parkká van alakitva, hogv kitűnő utak vezetnek a fellegvárhoz s hogy Zách Klára emlékét díszes kereszt jelöli; az ő érdeme, hogy a fellegvár romhalmaza kitisz- tittatott, a vár belseje járhatóvá tétetett és a Salamontorony teljesen újjá építtetett abban alakban, a mint most áll. Áz országos munkálatok a kies fekvésű községre fordították a közönség figyelmét, mely benne a főváros egyik legalkalmasabb üdülő helyét ismerte föl. így keletkezett a várhegy alján a nyaralók azon díszes sora, mely a hely természetes szépségét oly kedvezően emeli. A község jóravaló népe is váltvetve törekedett a község szabályozására és csinosítására. Visegrádnál szebb s rendesebb községet ma sehol a főváros környékén nem találunk. És megjött az az idő is, hogy Visegrád újból királyi vendéget üdvözölhetett falai közt 1889-ben I. Ferencz József 0 Felsége tüntette ki látogatásával Visegrádot s keresett szórakozást vadakban bővelkedő erdőiben, meg a Prédikálószék elragadó panorámájának szemlélésében. * * * A budái és pilisi hegyek közt tett törté- 1 nelmi sétánkat ezzel befejezzük. Bár sikerült Budai Széchenyi Asztaltársaság. A Budai Széchenyi Asztaltársaság legközelebb tartott összejövetelén örvendetes tudomásul vették, hogy Szemere Miklós t. elnök a társaság czéljai támogatását szélesebb körben ajánlotta s ezzel segített alapját letenni annak, hogy az asztaltársaság Országos Széchenyi Egyletté alakuljon, mely Szemere Miklós vezetésével a legnagyobb magyar hagyományainak végrehajtását minél több országos tekintélyt nyerjen. Az összejövetel örömmel látta a közelmúlt időkben, hogy Széchenyi szelleme mindinkább jobban megnyilatkozik. A képviselőházban több képviselő jelölte ki az ő szellemét a haza megmentőjének. A sajtó is többször megemlékzik a legnagyobb magyarról. Legújabban Lisznyay Damó Endre »Néhány Szó« czimü érdekes röpiratát Széchenyi szellemének ajánlotta. A Magyar Tudományos Akadémiához a Széchenyi Múzeum részére több és több Széchenyi emlék érkezik. Mindebből azt tapasztalja az asztaltársaság, hogy nem hiában bontott a Buda és Vidékében zászlót, mert szaporodnak az eredmények s a lánczhidat is nemsokára Széchenyi-hidnak fogják nevezni, mert már a közönség közül is sokan nevezik annak, ép úgy, mint a Sashegyet Batthyány Lajos béreznek. A közönség saját kezdeményezése és kitartása többet ér el a hivatalos keresztelésnél. A Széchenyi munkáinak kiadási jogának állapotáról a Taschner családdal fognak be- | szélűi, s a nyert tájékozás után a kiadás tervével, nyilvánosságra lépnek. Érdeklődőknek felvilágosítást mindenben a Buda és Vidéke szerkesztősége nyújt. Az Úr Jézus szülőföldjén. Az Úr Jézus szülőföldjén Irta Huber Lipót', Bauer Géza harmineznyolez rajzával. Budapest, 1900. Nagy 8-adrét, 1911ap. ASzent-István-Társu- lat díszes kötettel ajándékozta meg irodalmunkat most, hogy Huber Lipót szentföldi utjának leírását közrebocsátotta. Minden komoly gondolkozó számót tud erről magának adni. Mindenki, aki csak barátja a becses tartalmú könyvnek, örülni fog a Huber Lipót uj kötetének is, mert arra oka Egy vallásos szív, müveit fő, pratikusan gondolkodó emher számol be ebben a könyvben a Szentföldön tett utazásáról úgy, a mint ezt volna mélyen tisztelt hallgatóimat meggyőzni, hogy hegyvidékünk történelmi emlékeinek ismerete mennyivel érdekesebbé, mennyivel vonzóbbá teszi azt reánk nézve A mit szerencsém volt előadhatni, csak csekély része mindannak a sok történelmi eseménynek, mely hegyvidékünk területén évszázadok folyamán lejátszódott. ^s még sok ilyen, eddig talán ismeretlen esemény kulcsát találhatjuk meg egyes helynevekben, régiségekben, mondákban, száj- hagyományokban, melyekről a mindenütt megforduló turista, ‘ ki a vidék népével sűrűn érintkezik, könnyebben szerezhet tudomást, mint a könyvtárt búvó szaktudós. Terjesszük ki tehát kirándulásaink alkalmával figyelmünket hegyvidékünk történelmi vagy régészeti emlékeire is és akkor sokat fogunk a végenyészettől megóvhatni, a mit a feledés sűrű fátyla szemeink elől már majdnem teljesen eltakart. Ily irányú törekvéssel nemcsak egyesületünk alapszabályszerü czéljait {szolgáljuk, de valóban közhasznú és hazafias munkát végzünk, mert édes hazánknak, székes fővárosunk környékének minél tökéletesebb megismerését érve el. érdekeinek istápolására is képesek leszünk. Dr. Thirring Gusztáv. (Vége.)
