Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-03-00 / 8. szám
A Nemzeti Színház. Már Paulay Edét figyelmeztette Beöthy Zsolt egy szép czikkben, hogy a fényes kiállítások, a takarékosság rovására esnek és ártanak a művészi hatásnak is. Mikor a Nemzeti Színházat kivették abból az ízléses egyszerűségből, melyben nagy- gyá fejlett már, /megvetették a mai válság alapját. Mikor elhanyagolni kezdették a nemzeti szellemet a régi jó Nemzeti Színház sorsát mindenki előre láthatta. Paulay Ede egy nagy nagy színházról álmodott, ue elfelejtette, hogy ehhez nagyközönség és nagyon gazdag nemzet kell, s nem számolt azzaí, hogy a Nemzeti színház, ha mindig tele van a nézőtere közönséggel az emelkedő kiadásokat el nem bírja .... A régi gárda a maga szerény fizetésével emelte oly művészi színvonalra a Nemzeti Színházat, a minő színvonalon ma nincs. Egyes hölgyeknek és uraknak megizmosodott a befolyásuk, pótolhatatlannak tartják, magukat s ellene szegülnek intendánsnak és igazgatónak. A Nemzeti Színházba, mely épült, Pestvármegye felügyelete alatt nemzeti áldozatkészségből beköltözködött a táblabiró magyar szellemnek legnagyobh ellensége a lipótvárosi és kiraly-utczai szellem. Grőf Kegievich István nem tud, vagy nem akar ezzel a szellemmel szakítani. Báró Pod- maniczky Frigyes és Beniczky Ferencz idejében ez a szellem a kapun kívül maradt. Gróf Kegievich István úgy lálszik egészen meghódol ennek,mert mint értesülünk, olyan igazgatóval tárgyal, ki fajrokon a lipótvárosiakkal. A nem keresztény elemnek a befolyása okozza, hogy a keresztény szellem kihaló félben van s nem magyar faj uralkodik. Az egyes tagok szintén a nem keresztény fajtából merítik erejöket, csigázzák fel igényeiket s anyagi kérdést csinálnak a művészetből, Ez a pótolhatlanság érzése. Milyen könnyen elejét lehetett volna ennek venni, ha már Paulay nem kezdi el a tehetségekkel való gazdálkodást. A fiatalabbak — hölgyek és urak — alig juthattak szerephez.. A nemzeti színháznál egy szerepre 3—4 tagot is hozzá is lehetett volna juttatni. Szép tehetségek is vannak kárhoztatva arra, hogy folytonosan mellékszerepeket játszanak s elvesztik kedvüket, | rugékonyságukat. Szóval kiesnek tehetségük köréből, mielőtt e térhez jutottak volna. Ezek a fel nem használt tehetségek, ha vidéken vendégszerepeinek, valóságos diadalokat aratnak s idehaza azután az episod szerepekkel kell beérni. Milyen jó alkalom lett volna a budai várszínházban engedni tért ezeknek a tehetségeknek s akkor nem fejlik ki az a rakon- czátlan monopólium, mit csak erélyes és a szellemmel szakítani képes vezetőség törhetne meg. Ma a közönség és bírálat nem a szerepet ítéli meg. hanem azt ki játsza. A legtöbb színész mindig magát adja és nem az szerepet««^ sajtó nem bántotta érte, sőt dicsérte, s a színész nem fejlődött, de vissza esett, és a közönség a sajtó utján felült a reklámoknak . . . • Meg kell engedni a versenyt. A szerepek egyedáruságát el kell törülni, had fejlődjék szabadon és magából a magyar művészet. Tessék csak felváltva játszatni a szerepeket meg fogják látni, hogy mennyi erő érvényesül. Egy kis adókurio5umPanaszkodnak, hogy az antiszemitizmus kendőzve és kendőzetlenül újra kezd hódítani. Nem csoda, hiszen zsidóval is történik méltatlanság. Az a tábor, mely az emberi és hazafias ügyekkel magát ellentétbe helyezte, nemcsak zsidókból áll, hanem csak zsidónak van czégezve. Ez az uj faj, nemzet a nemBUDA ÉS VIDÉKE zetbtn, de nem tisztán zsidó. A jövő néprajz Írói majd más nevet adnak nekik, addig nem lesz másképpen. Az adókivetéseknél szintén van belőlük, kik személyeskednek az adók megállapodásánál. s nem mindig az igazságnak szolgálnak, ők, ha akarnák, ismerhetnék a polgárok viszonyait, de sokszor nem akarják és rontják a helyett, hogy könnyitenék az adó csavart. Egy esetről tudósítanak minket, mely a történeti igazságnak nem felel meg. Egy jól ismert krisztinavárosi polgárt Blédy Adolfot, ki különféle czimeken. házbér, telek, tőkeadó czimén eleget fizet IÍI-ik osztályú kereseti adó- i val is megrótta. Megtették pedig azért, mert az árveréseken. mint árverező rendszerint részt vesz, pénzüzleteket csinál s a régi ékszerekkel kereskedik. Mindenki tudja, hogy Blédy Adolf ezekkel ma Üzletszerűen nem foglalkozik s él abból, a mit keresett. Nem fogialkozhatik már agg koránál fogva sem. Erről az adókivető bizottság tagjai is tájékozást szerezhetnek. Elég nem jó, hogy nem szereznek, vagy nem akarnak, Blédy Adolf, ha ezeket az üzleteket folytatná, nem is tagadná el, de nem folytatja. Megtörténik, hogy árverez, p.. o. árverezett egy szegény özvegy telkére is, mi potom áron kelt el és neki visszaadta. Ez a humánus cselekedet csak nem lehet a III-ik osztályú kereseti adó alapja. Az adókivetésnél a bizalmi férfiak azért vannak ott, hogy a válóságos adó bevallásra ügyeljenek, s a kinek nincs elég erkölcsi ereje jövedelmét őszintén bevallani ebben támogassék, Feladatuk azonban nem lehet az, hogy adó alapokat kényszerítsenek a polgárokra. Olyan adóalapokat, melyek nincsenek. Ilyen módon a III-ik osztályú kereseti adónak alapja lehet az a levegő is, a mit szivünk s az a villás reggeli, a mit elfogyasztunk. Blédy Adolf nem csak maga panaszkod- hatik az adókivetés felületessége ellen, de kívüle még sok mások vannak, kiknek adóalapot fedeztek fel az olyan adó alapot, melyre még egy kiló húst sem lehetne kapni. Az adókivetés módját változtatni kell s megállapítandó lenne, hogy ha a bizalmi férfiak felszólalására olyan adó alapon adóztatnak, hogy valakit, a mi nincs, az ezért őket kártérítési perbe foghassa. Eszter. Eredeti irányregény. Irta X grófné. A Szent-István-Társulat kiadásában megjelenő Családi Regénytár V-ik és Vl-ik kötete. Már az magában véve is örvendetes, hogy a magas arisztokráczia nő-tagjai is kezdenek foglalkozni a hazai irodalommal; még örvendetesebb, hogy ilyen jól sikerült kitűnő irányú regényt kap- tuuk X. grófné tollából. A grófné egy kivaló társadalmi probléma iránt akar érdeklődést kelteni, egy oly kérdés iránt, mely a külföldön már rég foglalkoztatja az államférfiak és emberbarátok elméjét, de nálunk mindeddig csak idegenkedésre és közönyre talált. Ez a küzdelem az alkoholizmus ellen, a mértékletességi egyletek megalapítása és fölkarolása. Eszméjét a következő mese keretében domborítja ki: Vértes Eszter és Jékei Bertalan gyermekkori játszótársak, kiknél a gyermekkor meleg vonzalmát az ifjúság mély szerelme váltja föl. De Bertalan rossz útra tér, izsákos lesz, váltót hamisít. Amerikába szökik, hol teljesen elzülve, kórházba kerül s delirium tremensben meghal Esztert szerelme tragédiája a vezeklő engesz- telés útjára viszi s élete föladatául tűzi ki, a társadalmi bajok orvoslásán való szerény közreműködést, főleg a küzdelmet az iszákosság ellen. S ily módon az ügyes Írónő a regény keretébe vonja mindazon törekvéseket, melyekkel nemes emberbarátok az alkoholizmus pusztítását megakadályozni s a szocziális -bajokat orvosolni igyekeznek. A regény meséjét nem mondhatjuk kiválóan érdekfeszitőnek, sőt Budapest 1900 (5) a sok mellékepizód gyakran megszakítja a fócselekmény egyenletes folyását; azonban a meseszövés hiányáért bőven kárpótolnak az életből ellesett alakok, a legkülönfélébb, találóan megrajzolt jellemek s az egész regényből felénk sugárzó fenkölt keresztény szellem. Fölhívjuk első sorban a katli. körök és ifjúsági könyvtárnak figyelmét e szép regényre, mely méltóan sorakozik a Családi Regénytár megelőző köteteihez, Megjegyezzük, hogy maga az ország herczegprimása is fómagasságu Vaseary Kolos bíboros, legutóbbi körlevelében a Családi Re- génytár megjelent hat kötetét melegen ajánlta a papság figyelmében és pártfogásába. A Családi Regénytár egy-egy kötete díszes angol vászonkötésban egy korona. Megrendelhető a I Seent-István- Társulat könyvkiadóhivatalában Bpest (VIII., Szentkirályi-utcza 28. szám.) valamint minden fővárosi és vidéki könyvkereskedőnél. Hausman Alajos felolvasásaHausman Alajos a kitűnő tanár és építőművész a budai vár múltjáról és a most folyt építkezésekről olvasott fel nagy hatással két Ízben a Mérnök Egyesületben. Mind a két felolvasás műbecsű tartalma volts bizonyságául szolgált az ő művészi Ízlésének és nagy tudományosságának. Első felolvasásában a királyi palota történetét ismertette IV-ik Bélától Maria Thereziáig. IV. Béla király a Duna jobbpartján Pesttel szemben levő hegyen vár- erőditést építtetett 1243 körül és ezt beleépítette jobbára német és olasz fegyveresekkel. Valószínű, hogy a várban királyi lakóhely is volt, de ennek nyomát nem lehet kimutatni. V, István, Kun László és III, Endre a krónikusok szerint időnként szintén a budai várban laktak. Róbert Károly koronázása alkalmából nagy ünnepet adott a várban. Nagy Lajos után azonban a vár lakatlan maradt Zsigmond idejéig, kinek építkezéseiről bámulattal emlékeznek meg kartársai. Utódai a zavaros idők következtében nem gondolhattak építkezésekre. Valóságos fejedelmi lakká csak Mátyás király (1458—1490) alatt lett Budavára. Mátyás halála után elkezdődött a pusztulás és a fosztogatás. János király helyreállította az épületet, a bástyákat pedig megerősítette. Ekkor volt az utolsó magyar udvartartás Budavárban. Aztán következett másfél évszázadon át a török uralom. A törökök kiűzése után Mária Terézia királyné trónralép- tével mozgalom indult meg az országban a palota újra építésére. A királynő engedett kívánságnak és megbízta Hildebrandt Lukas főépítészt a tervezéssel. Ez az építés 402.090 forintba került és ebből a városok gyűjtése 95.000 forintot tett ki. Keggeli Újság. Az igazság és szókimondás lapja, előfizetési ára helyben 60 fillér, vidéken egy korona havonkint. Már maga a lap is megtakarítás. Bármily politikai napilapot pótol. A szállítási vállalat áruczikkei jutányosak és jók. A czikkeket pontosan szállítják a házhoz. Idő és pénz takarítás. A »Reggeli« Újság fogyasztási czikkeket szállító-vállalata a háztartások körében napról napra népszerűbb lesz. A »Reggeli Újság« a vállalat alapításával elérte azt a czélját, hogy a háztartások vezetését könnyítse, a család megélhetését mindenképpen előmozdítsa. Első kézből és nagyban, tehát olcsón vásároljak a fogyasztási czikkeket, és csakis elsőrendű, pri- missima árut ad el olcsóbban, mint bármely más fővárosi kereskedő. Minden fogyasztási czikket kis mennyiségben is házhoz szállít, a mi a háziasszonyok óriási kényelmére szolgál. Megrendeléseket elfogad a kihordó személyzet, de lehet megrendelni levélben is. A nyílt üzlet József-körut 19. szám alatt van.
