Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-02-00 / 6. szám
Budadest, 1900- (4) BUDA ÉS VIDÉKE Péter Jánosné, Schrőder-Stranszky Alajosné, Somlyay Józsefné, Stuchlik Andrásáé, Szenessy Mihályné, Tolnai Imréné, Vihely Béláné. Leányok: Albert Margit, Búzás Ilona, Egyed Olga, Ginter Róza, Goldhammer Hilda, Grigoli nővérek, Gráner Antónia, Hochholtzer Jolán. Hábel Lujza, palter Anna, Jurányi Annus és Ilus, Kertész Ilonka, Kovács Mariska, Lendvai Ferike, Maros Hona. Mészáros Anna. és Zsófia, Netzasek nővérek, Ott Annuska, Péter Annus és Toncsi, Puschmann Margit, Scháder Vilma, Stuchlich Róza, Szenessy Katalin, Tausz Margit, Tolnai nővérek és Vihely Etuska. A zenét Berki Károly jóhirü zenekara szolgáltatta s a barna legények ép oly lankadatlanul húzták a talp alá valót, a mily kitartással járta a táúczot az aranyos ifjúság, A budai vendéglősök tánczvigalma. Ha e f. é. február hó iö. a budai „Fá- czán termeiben tartott mulatságot részletesen leírni akarnék, úgy at. olvasó minden bizonynyal nagyon sajnálná, hogy elmulasztott oly mulatságot, mely minden evbeu csak egyszer tartatik derék vendéglőseink által. Éppen ezért nem bocsájtkozunk részletes leírásába mert, ha szórakozni jó mulatni és kitűnő tánczos nőkkel tdnczolni kíván, akkor tessék a jövő farsangban ismét tartandó tanczvigalomia szóló belépti jegyekről jó előre gondoskodni, most már csak sajnálhatja, hogy ott nem volt. Nem tudjuk mi emelte e mulatság fényét a sok szép hölgy vagy a vigkedély'? vagy pedig mindkettő, de annyi bizonyos, hogy volt valami, ami a vendégeket elragadta es hajnalig ott tartotta. A tánczterem délszaki növényekkel igen szépen volt díszítve. A zenét a bosnyák ezred szolgáltatta és oly ropogós csárdásokat húzott mintha mindig is azt játszauá. A pesti oldalról átjött vendégek közül különösen Barabás Józsefnéurnő felemlítendő, ki mint zászlóanya a budai vendéglősök által nagy tiszteletben tartatik és az Ü bájos Aranka nevű leanya, ki most lett először nagyobb mulatságon bemutatva. A vendéglői iparral összeköttetésben álló gyárosok, kereskedők és iparosok igen szép számban jelentek meg, mint Wagner. Werner és Schleicher, Raják, Kralik. Bokros, Sacceláry stb. A pesti vendéglősök közül megjelent Gundel János, Kommer Ferencz, Stadler, Förster, Salacz stb. Az első négyest 160 pár tánczolta. Megjelentek asszonyok: Barabás Józseíné, Fürts Tivadarné, Heszmann Károlyné. Bittner Jánosné, Schlaucher Ferenczné, Baitek Fe- renczné, Dufek Ferenczné. Doktor Lászlóné, Vranovits Manóné, Pertl Istvánné, Kopper Károlyné, Posch József'né, Lőwenstein Antalné, Horváthné. Tóth Audrásné. Neuhauser Ferenczné, Koller Rajdmundné, Reichel Ferenczné, Lencz Béláné, Weisel Györgyné, Koch Jánosné, Rudvik Adolf'né. Klup Albertné, Précsénvi Istvánné, Friedl Edéné. Preiszier Istvánné, Geizler Kálmánné, Mikulásik Ferencné,. Schrancz Gottliebné, Nothnagel József'né, Schwecné, Lindmayer Mihályné, Popper Antalné Szabatiel Tódorné, Hübner Józsefné, Tóth Jenőné, Buzús Zsigmondné. Burger Ferenczné, Tholmann Engelbertné, Weisz Viktorné, Wild Józsefné, Wild Péterné stb. Kisasszonyok: Barabás Janka, Fürst Matild, Schlaucher Miczi, Pfeifer Tercsi, Preiszier írma és Juliska. Lebhardt Anna és Irma, | Bursch 11 us, Müller Irma, Hübner Ilona, Pertl Orzsi, Mayer Vilma, Kom nővérek, Berger Anna, Zsakó Ilona és Kata, Klopf nővérek, Lövenstein Janka, Horváth Mariska, Tóth Hona, Minikus Térka, Engel Teréz, Schimmer Karolin, Friesz Miczi, Schaffer nővérek, Weisel Antonia, Hoffmann nővérek. Koch Anna, Trécsényi Mariska, Lorencz Adél és Anna, Schrancz Annus, Lindmayer Erzsi, Germán Matild. Wild Adél. Berger Irma és Katicza stb. Scheich Károly. Meglehet, kogy Scheich Károly politikai nézetei nem mindenkinek tetszenek, ámde mint polgár kifogástalan s mindenki tiszteli. A székes főváros közgyűlésén Polonyi Géza a ki nem egy politikai véleményen van vele, fejezte ki, hogy mindnyájan tisztelik. A budai ügyek vezérharczosa tapasztalhatta a közgyűlésen, hogy érdemeit elismerik. A polgárok elismerése a legnagyobb kitüntetés, Uj kömivesmester. A kőműves-, kőfaragó- és ácsmesteri kép- j zettslg megvizsgálására szervezett bizottság f. hó 7-én tartotta meg Baranyai miniszteri tanácsos elnöklete alatt Klenovits Antal és Hof- bauer János vizsgáló biztosokkal egyetemben vizsgálatait, mely alkalommal Schmidt Fülöp főpallér, ujverbászi születésű, jelenleg budapesti lakos a kőműves mesteri teendők önálló telje- sitésére jó minősítéssel képesítettnek találtatott. Tanonczok Lapja. Embcnger János mint szerkesztő — Labacla Ferencz mint kiadó Budapest, III., Serfőző-uteza 3. szám, a Tanonczok X. lapját átvették. A jó tartalmú lap előfizetési ára egy évre 1 korona 20 fillér. Ebből a lapból megláthatjuk, hogy Orgróf Falavicini Edéné és grf. Wenk- heim Frigy esne minő eredményeket értek el. lelkes munkatársaikkal a tanoncz ügy terén. Ez a lap védelmezi az iparos tanulókat, a socialis- mus káros tanításai ellen. Nem volna szabad ennek egy i; áros családnál sem hiányozni és megérdemli az egész társadalom pártfogását, Programjuk rövid: vallásos, hazafias, képzett munkásokat nevelni. Budapesti önsegélyző takarékpénztár közgyűlése. Budapesti önsegélyző takarékpénztár a ezime annak az életre való szövetkezetnek, | mely Bakonyi Károly ny. altábornagy elnöklete i alatt tartotta febr. 11-én 4. rendes közgyűlését. Ezen szövetkezet, mely a kölcsönösség elvén társadalmunk közép osztályának azon tagjait szolgálja, kik nagyobb, keretben működő fővárosi intézeteinknél hitelhez csak nehezen juthatnak; igy külön osztályt tart fenn a törzs- tagok részére; külön a posta és távirda tiszteknek ; a székes főváros tisztviselőinek: a fővárosi magán hivatalnokoknak sőt egy zálog intézetet nyitott, hol belbecscsel bíró családi ereklyéket képző és iparművészeti tárgyakra is kölcsönöket kaphatnak a tagok. A szövetkezet humanistikus intézmény s élő tanú jele annak, hogy szakértelmes és becsületes kezelés mellett a szövetkezeti formával is nagyobb közgazdasági czélt leheti elérni. A közgyűlés elé Zachár Gyula vezérigazgató által előterjesztett jeléntéséből kiemeljük, hogy a takarék- pénztár alaptőkéje 739.500 korona: takarékbetétekés viszleszámitolásban 536.736. koronát gyümölcsöztettek. A kihelyezett kölcsönök csz- szege: 1,113.082 koronát tett ki. A hitelegyesületek biztosítéki alapjai, melyek a veszte- ! ségeket, vannak hivatva ellensúlyozni 41.621 koronára rúgnak. Érdekes, hogy a hitelegyesületekben már 3 egymást követő évben 1/20/onál alig volt valamivel nagyobb a vesz- j teségi quota. A szövetkezet tiszta nyeresége 19.769 korona, melyből a tagoknak befizetéseik , arányában ö°/o osztalékot állapított meg a közgyűlés. Az igazgatóságban megüresedett egy helyre Desewffy Aristidet; a felügyelő bizottságba pedig Gajáry Géza, báró Feilitzsch Artur orsz. képviselőket, Maurer Vilmos királyi tanácsost, Károlyi György és Telegdy Károly kereskedőket és Balogh Loránd építészt választották be. A föld regénye. A föld regénye. Az »Uránia«, tudományos színház a műsor változatos kiépítésén fáradhatatlanul működik. Ismét bemutató előadás volt. Hoffmann Ottó »A föld regénye« czimü geológiai tanulmánya került sorra. A lét és nem lét poblémája, a föld keletkezése és év- miliók után való kihűlése tárgya az egyfelvoná- sos előadásnak, a mely szoros összefüggésben áll, vagyis tulajdonképen folytatása a »Másvilágok mint a mienk- czimü, Hoffmann már műsoron levő darabjának. Ez ma igen helyesen meg is előzte a föld regényét. A mai bemutató is igen szerencsés alkotás; bemutatja először a földet, mint ködtömeget abban a stádiumban a mint belőle a hold kiválik. Áttér azután a hold életének kezdeti szakára, a mint a mostaninál nagyobb venzóerejével okozza a tengerek dagályát, apályát. Majd az első szántóföldet és az első életet ismerteti színesen vetített képekben. Majd a kőszénkorszak őserdeit mutatja be felhőszakadások közepette s itt következnek az ősállatok és növények fejlődési fokozatai. A »megalozaurus« nevű óriást úgy mutatja be, hogy fogalmunk legyen nagyságáról, a mint egy ötemeletese palota legfelsőbb emeletéig ér fel és a földön állva az ötödik emelet erkélyéről jóízűen falatozik. Szép az óriási mammutok képe, a mint maradványait a jegestenger jéghegyeiből kiemelik s a kutyák falatozzák az ezeresztendős húskonzervet. Különösen tetszett az ősállatoknak a darvinizmusba vágó fejlődési fokozatai, így a ló ősapja, az óriási athlantarános, a vele szemben apró elefánt mellett. A föld regényének vége, a mint a föld áthül s jégmezőin megfagy az utolsó ember. A zsúfolt ház örömest tapsolt Hoffmann Ottónak, a ki élvezetes módon mutatta be földünk geológia fejlődéséi. Érdemes, hogy sokan nézzék a remek, egészen uj képeket. A „Budai Dalárda” szecessiós jelmezes estélye. Fényesen sikerült a budai dalárda f. hó 17. a budai vigadó összes termeiben rendezett jelmezes dalestélye. — Azok a pessimisták, kik annak idején egy vigadó helyiségnek Budán való létesítését ellenezték, meggyőződhettek arról, hogy mennyire égető szükség volt egy nagyobbméretü helyiségre, melyben a jelenhez hasonló nagyobb szabású mulatságok rendeztethessének. Ott volt Buda lakosságának ifja, örege, hogy gyönyörködjék abban a főváros hatósága által emelt és tündéid fényben úszó palotában. — abban az örömtől- jókedvtől sugárzó tömegben, mert tömeg volt az a szó legteljesebb értelmében. mert 900-nál több jegyet olvastak össze a jegyszedők — gyönyörködni a százával jött szebbnél szebb asszonyban és leányban. Eljött az estélyre Darányi Ignácz íöld - mivelési miniszter úr — a kerület országgy. képviselője is, kit a dalárda elnökének a fővárostól való távolléte miatt Szabó József és Schinabeck Engelbert alelnökök fogadtak és kalauzoltak a rendezőség és közönség éljenző sorfala közt a terembe, hol időközben a budai notabilitások egész raja vette körül a minisztert. kit az uralgó derült jó kedv és fesztelenség láthatólag jól érintett; mintegy órai ott időzés után távozott csak, több Ízben fejezvén ki a rendezőbizottság tagjainak a látottak felett nyert kellemes benyomását és megelégedését. Miután az estély alapeszméje és ezime, „seeessió“ volt, az estélyen előadásra került dal- és egyéb előadások — valamint az azokhoz szükséges jelmezek is, a czimnek megfelelőleg válogattalak meg, Buda zenei »ezermestere« Hoppe Rezső egyl. karnagy által, ki az estnek nemcsak dirigense, hanem rendezője, componistája, súgója, kísérője mit tudom én még mije — szóval éltető lelke, tot.um factumja volt. A fényes siker elérésében az oroszlánrész kétségtelenül öt illeti meg.
