Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-01-00 / 1. szám
Budapest, 1900. (4) BUDA ES VIDÉKÉ Vadász és Versenylap. Sport-irodalmunknak díszére válik a „Vadász és Versenylapénak, hazánk legrégibb sportlapjának, idei karácsonyi száma, mely 28 oldalra terjed és párisi és berlini mintára számos illusztrácziót tartalmaz; ez utóbbiak közül különösen kiemeljük a következőket: Gróf Nádasdy Ferencz lóháton. Képek az alagi Draghunt steeple-chaseről. Két Király- dijgyőztes (Mindig és Pardon) képe. Per Butters és Komámasszony. Képek az idei St.- Legerről. Magas ugrásu és salto mortalest végző lovak. Ez utóbbiak productióit (Katonával a nyeregben) el sem hinnők, ha képben nem látnok. A czikkek közül igen érdekesek a „Tapasztalok a turf köréből“, „Mindig“, a „Körültekintés“ rovat és „A holicsi lefolyt vadászatok“ Horthy István százados tollából. Számos egyéb érdekes olvasmány egészíti ki a karácsonyi füzetet, mely a magyar hírlap- irodalomnak valóban díszére válik. Záborszky János alapítványa. Záborszky János lelkes és hazafias budai polgár, kinek tetteivel és nevével minden szép ügynél találkozunk, üzletét másnak adja át. Munka, kitartás, ernyedetlen szorgalom, becsület, pontosság meghozta gyümölcsét. Derék és becsült polgártársunk ma már megélhet munkájának megérdemlett gyümölcséből. Visszavonulásakor nemes szivének adja jelét a mikor több jótékonyczélra több adományt adott s többek között a Mayer árvaház árvái részére is alapítványt tett. A tanácshoz beadott alapítólevél igy szól: Tekintetes Tanács ! Néhány évvel ezelőtt I. kerület területén önálló mészáros és hentes üzletet nyitottam azon elhatározott szándékkal, hogy ha Isten megsegít, csak addig folytatom, mig életem végéig szerény megélhetésem, becsületes fáradságos munkám által biztosítva lesz, nem akarván azt itt ecsetelni, mily bosszantó akadályokkal, küzdelemmel, de örökösen Istenben való bizodalommal elértem czélomat, hogy a jövő század 1-ső napjával üzletemmel felhagyhatok, nyugodtan nézhetek a jövőbe, azon reménynyel, hogy keservesen megtakarított filléreimből családommal együtt nagyobb küzdelem nélkül megélhetek, ezért elhatároztam nőmmel szül. Szabadházi Mariskával azt, hogy egy örök időkre szóló 500 koronás alapítványt teszek, melynek kamataiból az I-ső kerület területén levő „Mayer“-féle árvaház növendékei közül évente a legjobb két tanuló, vallásra való tekintet nélkül, jutalomban részesüljön. — Tekintetes Tanács most, midőn a múló század végnapjait éljük, mely nemzeti történelmünk úgy ipari fejlődéseinknek is oly korszakát örökíti meg, hogy az uj századba belépéssel minden hazafinak és honleánynak kötelességévé teszi, hogy szerény lehetsógétől kitelhetöleg oda hasson, hogy nemzeti fejlődésünket lehetőleg minden módon jövőre is elősegítse, ezen czélból kifolyólag a felajánlott 500 koronás alapítványunkat készpénzben ide zárva tisztelettel beterjesztjük azzal az óhajunkkal együtt, hogy ezt az összeget gyümölcsözőleg elhelyezni kegyeskedjék és kamatait már az 1900 év zárvizsgáján a fentjelzett intézet legjobb két tanulója élvezhesse. Magunkat a tekintetes Tanács jó indulatába ajánlva maradunk Budapesten, 1899. deczember 30. tisztelettel Záborszky János. Záborszky Jánosné szül. Szabadházy Mariska. Hangverseny. Ritka estélye volt a Krisztinavárosnak, mikor a „kr.sztina városi iskolaszék területén működő szegény gyermekeket felruházó egylet“ kebeléből e czélra kiküldött bizottság egy fényesen sikerült elite-hangversenyt rendezett. Elite volt a szó szoros értelmében. Mert elite volt a gonddal összeállított műsor és elite volt a nagyszámú hallgatóság, melynek befogadására szűknek bizonjuilt a krisz- tinatéri casinó díszterme. Előkelőségeink közül ott láttuk Dr. Mohay Sándor országgyűlési képviselőt, Dr. Gombár Ifvadar kir tanácsost, Zsák Hugó iskolaszéki elnök, Dr. Homy Béla, Garancsy Mihály oszt. tanácsosokat, Dr. Aldássy Jlntal egyetemi tanárt, Dr. Kooács Pál stb , több főv. biz. tagot stb. stb. Dr. Barros Gyula tábla biró. A hangversenyt Pákosy F/A/£or(Sipulusz) „A titkár uru ez. felolvasása nyitotta meg, mely zajos derültséget keltett a közönségben, hogy ez végeztével oly lelkes tapsokban fejezte ki elragadtatását, hogy Rákosi kénytelen volt helyét újból elfoglalni és még egy humoreszket elmondani, mely az elsőt hatásban még felülmúlta. A felolvasás után a „Budai Zene kör“ vonós zenekarának tagjai vonultak fel a pódiumra, hogy karmesterük, Eisvogel Ferencz mesteri dirigálása alatt eljátszák a Massenet: „Legendá11-ját. A fülbemászó kompozitió előadásában valósággal remekelt e zenekar. Az összhangok tisztasága, a művészi felfogás jellemzik előadásukat, melylyel megérdemelték a közönség tapsait. Utánuk Sebeők Sárika urhölgy énekelte a Santuzza-áriát a ,,ParasztbecsüleP- bői és a ,,Die Thräna“ czimü dalt Rubinstein- től. Üde, kellemes hangja mély hatással volt a közönségre és különösen tiszta kiejtése, kifejezéssel teljes, érzelmes előadása oly tulajdonságok, melyek fényes jövőt jósolnak a pályája kezdetén álló ifjú művésznőnek. Az éneket Csánki Kornélia urhölgy kísérte zongorán, ki a következő számban czimbalmon mutatta be nagy művészetét, ragyogó tehetségét. A műsoron három számmal szerepelt Schubert: Pémkirállyáva 1 (Erlkönig), egy keringő egyneleggel és népdalokkal, de közönségét annyira elbűvölte, hogy az nem is akarta leengedni a pódiumról. Újból és újból „hogy volt“-ot kiáltottak és a kisasszonynak ismét és ismét hallatnia kellett bravourös játékát, melyet az erő, a nagy gyakorlottság és biztosság caracterizálnak. Az 5. számot Vecsey Lajos urnák magas művészi niveaun álló hegedüjátéka tölté be. A technikája, tökéletessége és játéka tisztaságáról ismert művész Vieuxtemps : ,, Ballade Polonaise“-t adja elő, oly szépen és oly virtuozitással, hogy a közönség szűnni nem akaró tapsokkal fejezte ki háláját és elismerését a nyújtott nagy műélvezetért. Vecsey ur erre Hubai: Csárdajelenetek czimü szerzeményét adta elő, szédületes futamokkal, trilákkal. A művészt bájos szépségű neje kisérte zongorán, nagy tökéletességgel és még nagyobb művészettel. Tóth Elemér ur Liszt F.: 12. Pap szó diáját adta elő zongorán szintén nagy sikerrel. O is nagy müvészlélek, a ki életet és elevenséget önt előadásába, melylyel a hallgatóit megörvendezteti. A tapsokra egy Chopin szerzeménynyel válaszolt. Most újból Sebeők Sárika urhölgy jelent meg a pódiumon, hogy elénekelje Mihalovich : , Megírtam a levelemet'• czimü dalát; a hatás még nagyobb volt mint a művésznő előző fellépténél. Hangjának nagy terjedelme és kellemes szívhez szólása édes gyönyörrel töltött el s a kisasszony kénytelen volt énekét meguj rázni. A zongoránál most ismét Csáki k. a. brillírozott. Végül újra a „Budai Zenekör“ vonós- zenekara lépett elő, hogy a sikerült estélyt méltóképpen befejezze. Schweida: Szerenada- jából két számot adtak elő, a poetikus szárnyalást! műhöz való interpretálásban, mely után az előkelő közönség emelkedett hangulatban oszlott szét, titokban köszönetét mondva a közreműködőknek és az ügyes rendezőségnek, kik ily kiváló műélvezetben részesítették. De nemcsak erkölcsileg sikerült fényesen ez est, hanem anyagilag is, mert igen szép összeg fog a jótékonyczélra - a szegény iskolás gyermekek felruházására — forditatni, a hangverseny tiszta jövedelmeként. A teljes rikerért a rendező-bizottság vezetőjét dévai Szőllősy Istvánt, továbbá özv. Gluzek Gyuláné, Téry Benedekné és Siscka Jeuőné urhölgyeket, Dr. Stipanits Elek, Czike Imre és Starker Károly jegyző urakat a legnagyobb elismerés illeti. Magyar Pénzügyőr. Iklody Győző szerkesztésében megjelenő kitűnő szaklap a Magyar Pénzügyőr az első pénzügyőri kerület kedvelt ügybuzgó és pontos biztosának Hackl Lászlónak sikerült arcz- képét hozza. Hackl Lászlót ismerik és tisztelik a budai polgárok. Pontos, erélyes és méltányos tisztviselő s igazi jó polgár. JJ Magyar Pénzügyőr Hackl László életrajzi adatait adva megírja azt is, hogy a szegedi árvíz alkalmával 70 életet mentett meg, a miért még ma sem kapott elismerést. J1 Magyar Pénzügyőr vendéglősöknek, kereskedőknek, iparosoknak, gyárosoknak, hasznos közleményeket hoz. Kiadóhivatal VIII., József-utcza 52. Előfizetési ár egy évre 6 frt. A kiadóhivatalban az uj vámvonalak térképe is kapható. Széchenyi emlékéért. A Széchenyi muzeum részére újabban a következő adományok érkeztek be az Akadémiához ’. Tasn er Gézától: A budapesti lánczhid alapkő-letételekor, 1842. augusztus 24-én, a lánczhid alapkövébe lezárt oklevél eredeti fogalmazványa. — Maszák Hugótól: Gróf Széchenyi István 1836. febr. 11-ikén kelt levelének másolata Biharmegyéhez, melyben Barabás Miklóst ajánlja képe lefestésére. — Id. Szinnyei József 1. tagtól: Ministeri rendelet. Pest, április 20. 1848. (Aláírva: gróf Batthyány Lajos, Deák Ferencz, báró Eötvös József, Klauzál Gábor, Kossuth Lajos, gróf Széchenyi István, Szemere Bertalan.) — A Magyar Mérnök- és Épitészegylettöl: a) A Budupesti Lánczhid Irta Zelovich Kornél ; b) A Magyar Mérnök- és Epitészegylet Heti Értesítője 1. A Budasesti Szemle novemberi füzetében közli. Kónyi Manó: Gróf Széchényi István leaelei Hollón Ernőhöz (1859—60.) czimmel Széchenyinek Hollánhoz Döblingböl intézett kilencz levelét közli, melyeket Hollán az akadémia Széchenyi-muzeumának ajándékozott. Kónyi a levelekhez bevezetést irt; s ebben kiemeli, hogy Deák mindig torhetetle- níil ragaszkodott az 1848-iki törvényekhez, s ezek alapján kívánta a kiegyezést Ausztriával, mikor mindenki vagy 47-es vagy 49-es alapon állott. Hollán Ernő 1859-ben az olasz háború után egy javaslatot dolgozott ki, mi módon lehetne a nemzetnek óhajait a monarchia fenn- állkatásának érdekeivel összeegyeztetni? Ez Széchenyi kezébe is eljutott, ki Hollánnal érintkezésbe lépett. Hollán azután egy második javaslatot is dolgozott ki, melyet átadtak Rechberg külügyminiszternek. Mivel eredménye nem lett, Széchenyi a javaslatot Lipcsében kinyomatta névtelenül, de mikor a példányok Bécsbe érkeztek, a rendőrség lefoglalta. Erre vonatkoznak Széchenyi levelei. A váczi proklamatió! *) Váczon, 1849. január 5-én. A feldunai magyar királyi hadtest, melynek magva és értelmisége egykor az egyesített ausztriai hadsereg állományához tartozott, — mielőtt a magyar királyi hadügyminisztérium szentesítése által a magyar ezredek egyedül ennek alája rendeltettek — engedelmeskedvén Magyarország alkotmányos királya akaratának — megesküdött Magyar- ország alkotmányára, és legelőször is a főherceg nádor főparancsnoksága által lett a Jellacbich alatti cs. kir. seregekkel ellen*) Az Ébresztő Hangok XVIII-ik könyvéből.
