Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-02-00 / 4. szám
Budapest, 1900. (4) BUDA ÉS VIDÉKE Midőn a keresztén}7 Messiás, Jézus a mennyországba távozott .... tanítványai az apostolok itt maradtak e földön, de az Isten iránt való szeretetük nem múlt el . . s elmentek hirdetni az isteni mester igéit szerte-szét a nagy világba! Hirdették a mesternek isteni szavait: jöjjetek hozzám mindannyian, kik munkálkodtok és terhelve vagytok . . . és én megvigasztaltak titeket ! A lelkes eljár őseinek sirhalmához és gyújt a régi fénjmél uj szövétneket . . . . ! Február harmadikán volt huszonnégy éve, hogy a haza bölcsének hamvai a földben porladoznak ! Zarádokoljunk el Deák Ferenzz sirhalmához . . . . , hogy gyújtsunk régi fénynél uj szövétneket. Először is a hazafiság, a magyar hazafi- ság szent szövetuekét ... ez a tizparan csolat azon igéje, mely azt módja : „Tisztelt apádat és anyádat, hogy hosszú életű lehess a földön . . . Igen itt e magyar földön, melyről a költö zengette : Itt élned, itt halnod kell . . Deák Ferencz sírjánál meggyujtjuk a szabadság szövétneket, az egyenlőség, testvériség, szabadság szövétneket! Igen a közszabadságét! Ez a szabadság a polgári erényt, a szorgalmat, a kitartást a munkában követeli. Ez a munka adja meg a mindennapi kenyeret! A szabadság alapfeltétele a munka, a kitartó szorgalom; mert a dologtalan, henj'élő emberek elkorcsosodnak ! A munka nemesíti az embert! Csak a szorgalmas, a kitartó munkás érzi át a költö szózatát: Szabadság itten hordozzák véres száz- lóidat ! Magyar ifjúság! Gyújtsuk meg a szabadság, egyenlőség, testvériség szent fáklyáját Deák Ferencz sírjánál . . . Amen! Az építési válság haszna. Az építkezés pangásáról hónapok óta igen sok szó esett. A baj okait, a válság huzamos- ságát, előrelátható lefolyását, következményeit világították meg a sajtóban megjelent c/.ikkek vagy illetékes helyeken tartott beszédek. Lord Albert műépítésznek egy ma megjelent röp- irata összefoglalja és bírálat tárgyává teszi ezeket és végeredményében oda konkludál, hogy a tetemes anyagi kár daczára gazdasági életünk morális alapjainak erősödése várható a krizis tapasztalataiból. Mint a városrendezési kérdéseknek egyik leglelkesebb előharczosa, élénken szót emel amellett, hogy most, a pangás idején, végérvényes beépítési programmot állpitson meg a főváros hatósága. Véget kell vetni az eddigi rendszertelenségnek. Lord Albert a spekulativ bérkaszárnya-épitkezés sutyos hátrányait összefoglalva, uj, modern társadalmi igényeknek megfelelő rendszerek alapját igyekszik Budapesten megteremteni A három Ívnyi röpirat igen csinos kiállításban Grill Károlynál jelent meg, de minden más könyvkereskedésben is kapható. Ara 50 fillér. Ellentmondás. A szegények segélyezésében sok az ellentmondás. Egy bál jövedelme, mit a szegények javára rendeznek 4—500 > frt. Jut belőle a szegényeknek legfeljebb ezer forint. A fényűzés az iparnak áldás, ámde a túlságos fényűzésben kimerülnek s az ipar érzi meg. Több beosztással, több takarékossággal, többet érünk el. Gróf Leiningen levelei. A Budapesti Hírlap Leiningen a vitéz és a hazáért vértanú halált halt tábornoknak feleségáhez irt érdekes és a történetíróra nézve fontos leveleit közölte. Ezekben a levelekben Görgeyt magasztalja a kitűnő katona és jellemes férfiú s elitéli Kossuthot. Erős kifejezésekkel jellemzi a kormányelnököt a tántorithatlan hazafi és oroszlán bátorságu vitéz s komédiásnak nevezi. Szegény Leiningen, ha meg nem hal a hazáért most hazaárulónak bélyegzik, mint Zimándyt, ki Kossuth-ellenes adatokat közölt A Budapesti Ilirlap-wzk sem jutott ki a müfelháborodásból megjelenik továbbra is. Leiningern leveleinek az alább közlött részlete vetekedik azokkal, miért Zimándyt hazaárulónak bélyegezték : „Kossuth, ki úgy látszik, jelenlétével akart-a lelkesíteni a sereget, szintén ott volt Török-Szent-Miklóson. Aulich és Klapka már ismét a Felsö-Tisza felé mentek volt és már csak a 3-dik hattest volt ott. E hadtest törzstisztjeinek Kossuth ebédet adott, melyen természetesen sok beszédet tartottak. Ő maga is nagy beszédet mondott melyben előfordult az a frázis is, melyet mint mondják, már Pozsonyban is alkalmazott, tudn ilik : 1848 már- cziusban, mikor a Habsburg-ház sorsa kezemben volt, csak igazságot kívántam. Hogy lehet egy ember, ki egy államot akar kormányozni ily nevetségesen hm ! Azután egy pár dicsérő szót intézett hozzám-, melyet szívesen elengedtem volna neki. Vá.las-ul kifejeztem azt az óhajomat, hogy neki a legnagyobb dicsőség megszerzése után az a boldogság jusson osztályrészül., hogy fölszabadító munkáját befejezne, nisszanonuIhasson a magánéletbe. Ug}7 látszik, kívánságom nem éppen nagyon tetszett neki. Erről eszembe jut egy jellemző történet, melyet egy hiteles szeméitől hallottam. Mikor tudniillik a főváros első elhagyásakor Budáról Pestre vitték Szent-István koronáját Kossuth azt magához hozatta Azt hívén, hogy egyedül van, föltette fejére és soká nézte magát a tükörben. Egy hölgy, azt hiszem, Pázmándyné, nejénél volt és észrevette. Mikor ezt a történetet elbeszélték a derék Deáknak, szomorúan fölkiáltott: Jaj annak az országnak’, hol proletár próbálja magára a koronát! Nemes, szerencsétlen próféta, mennyire igazad volt !M Adakozzunk az Írói segélyegyletnek. A Hírlapírók nyugdíjintézete biztositó intézet, mely a közönség jótékonyságára nincsen annyira rászorulva, mint JJ Magyar írók Segély Egylet. Ebből elagvott elbete- gesedett Írók, irók özvegyei és árvái kapnak segélyt. A bálok jövedelméből ide is lehetne valamit juttatni s a pénzintézetnek sem volna szabad közgyűlésük alkalmával az irói segélyegyletről megfeledkezni. Adományokat elfogad Vadnay Károly titkár. JJthaeneum. A Diós árok. Egy éve már ide-stova, hogy gyűlésekre ültek össze azon Budai telektulajdonosok : a kik az 1. kér. Kútvölgyben vagyis a Diósárok mentén bírnak telkeket. Elhatározták, hogy utat kérnek a telkeik mentén, hogy szabad közlekedésük legyen és hogy hasznavehetövé tegyék telkeiket a saját czéljukra. Közösen belenyugodtak abban is, hogy az ut czéljára a város által tervezet útra a meghatározott szélességű és a telke melletti hosszúságú telekrészt díjmentesen által is engedik. Kérvény alakjában e határozatott be is nyújtották az illetékes fórum elé, de ott ad acta tették és kisebb gondjukat képezi, hogy e telek tulajdonosok kívánságát és kérelmét meghallgassák. Pedig a telek tulajdonosok a város területe egy részének tulajdonosai. Telkeik után adót is fizetnek, a mely összeségből azután e hivatott egyéneket — kikhez kérvényjük in- téztetett — honorálják. Ismét össze kell ülni a telektulajdonosoknak ! és meneszenek küldöttséget a minis- terhez, hogv jogos kívánságuk mihamarább teljesüljön Mert ha összetett kezekkel és csukott szájjal fogják várni a míg maguktól rájönnek azok az urak, hogy Buda legszebb, legegészségesebb részét fejleszteni kell, sok idő eltelik — talán el sem érjük! Fel tehát a legfelsőbb fórumhoz ! A Belváros szabályozása. Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Az, a ki a belváros rendezésének megoldásához, fájdalom rohamosan követelendő és az utóbb időben a városi képviselőtestület részéről, már valamivel nagyobb figyelemmel kísért tervrajzát behatóbban tanulmányozta, megbotránkozással vette észre, hogy a jelenleg épülő eskütéri hid tőszomszédságában lévő és a lebontások folytán Eskütérré olvadt régi Haltérnek beépítése, megfoghatatlan fukarság szempontjából tervbe vétetett. így tervezett lakház a pesti hidoszloptól csekély távolságban épülve fel, mig a hídtól jobbra fekvő terület aránylag üres marad. Ennek az óriási baklövésnek előrelátható káros következményeit a józan ész, a szakértő, úgy mint minden egyes laikus egyaránt beláthatja. Talán annyira megtetszett az illető „mü- szakP te-vezönek a Ferencz-Józsefhíd előtt elterülő vámháztérnek részben sülyedt állapota és egyébb „ferdesége“, hogy a mi ennek még látható külső alakját illeti, ezt mindenáron utánozni kívánta? Még az uj belvárosi templom se kerüljön a tervezett helyre hanem óvjuk meg a hid előtt, a mennyiben ez még tölünk függ, egy a lánczhidtérhez hasonló szabad területet. E bajon ezidö szerint még segíthetünk s meg vagyok arról győződve, hogy a mélyen tisztelt Szerkesztőség üdvös tekintélyének egész súlyával oda fog hatni, hogy az ily fővárosunk kellő rendezése, kívánatos fejlődése szépsége és közegéssége ellen irányzott vak merő merénylet meg ne valósulhasson. Tisztelettel Egu városi tisztviselő Ének egy utezáról. Botrányosok azok az úttestek, melyek a Karácsonyi palotától egész a körútig, Már- vány-uteza stb. húzódnak, hisz ez egy valóságos latyak-tenger, ugyan mernék e ezt a túloldalon ennyire elhanyagolni, tessék csak megszemléltetni a vérmezői környéket, mily nyomorult képet tár ez elénk, Budaiak elé, az utolsó község is többet tesz utjai érdekében mint értünk tesznek! Hisz ez tarthatatlan állapot. A Pesti oldalon számozott utczatisztitók működnek felügyelők közbejöttével és itt? Semmi, — od nótám: Semmi babám semmi Ennek igy kell lenni . . . Széchenyi emléke. A Nemzeti Casinó Széchenyi lakomáján az ünnepi beszédet Gróf Széchenyi Imre mondja. Gróf Széchenyi Imre vezérszerepet játszik a magyar gazdasági egyesületben, ügy tollal, mint beszédeivel, melyek mindig eszmegazdagok s mindig a haza javát czéloz- zák, bebizonyította, hogy azok közé tartozik, kikre a nemzet joggal támaszkodhatik. A parlamentnek is nagy jövőjű tagja, ki a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István hagyományai leglelkesebb végrehajtói közé tartozik. A Budai Vigadó megnyitása. A Budai Vigadót Halmos János polgá- mester hivatalosan átadta rendeltetésének. A hivatalos átadásra következett az a fényes ünnepélyes bál, mit Hegedűs Sándorné elnökletével rendeztek s melyen előkelő és nagy társaság jelent meg. Buda társadalmi életének
