Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-02-00 / 4. szám
Budapest, 1900. (3) Bernáth István ennélfogva azt indítványozza, a mit az aradi agrárgyülósen indítványozott s mit egyhangúlag elfogadtak : „Az aradi agrárgyülés teljesen méltányolja azokat az okokat, melyek a nemzetet és politikusokat a mai Budapest megteremtésére vezették, de elérkezettnek látja immár az időt annak kiemelésére, hogy a túlzott centralizáczió gazdasági és politikai tekintetben veszedelmekkel jár s az ország egészséges fejlődését koczkára teszi; helyénvalónak tartja ennélfogva, hogy az aránytalanság, mely a főváros és a vidék fejlődése között ma fennáll, fokozatosan leszállitassék s a vidéktől ne vonassanak el azok a gazdasági, szellemi és erkölcsi tényezők, a melyek nélkül egészséges haladás nem lehetséges. Ez érdeke nemcsak a vidéknek, hanem az egész országnak, sőt végső elemzéséban magának fővárosnak is, a melynek fénye és ragyogása e nélkül biztos alapon nem fog nyugodni.“ Egy kis korrajz. Az ingatlan legjobban meg van adóztatva s ezenkívül a látható üzletek. Korunkban azonban legjobb üzlet az, a mit nem látnak. Az adófizetés tüköré egy kis korrajz, a miből tanúságot menthetünk, hogy menynyire nem őszinték az emberek. M Magyar Gazda Szövetség közgyűlésén egy kitűnő felolvasásban Gróf Zselénszki ‘Róbert elmél- kedet e felett és szolgált egy kis statisztikával is, mit ezennel bemutatunk olvasóinknak. „Az egyenes adók kivetése két fömód- szer szerint történhetik. Vagy megadóztatják mindazon jövedelmező tárgyakat, melyelyeket adó alá akarnak, jobban mondva adó alá tud vonni az állam vagy azon egyéneket adóztatja meg, kik a föntemlitett tárgyakból hasznot húznak. Mindkét rendszernek vannak barátai és ellenségei, támadói és védelmezői. Úgy látszik | azonban, hogy a személyes adóztatási systé- mának jelenleg több a hive a hozadéki adóz tatás módszerénél, miután az utóbbi adóreformok nagyobbára aboan az irenyban történtek. Részemről tekintetbe véve kultúránk jelenlegi állapotát, inkább hajlok a hozadéki adók rendszere felé, mert ezek kevésbbó kijátszhatók, nem olyan vexatorius természetűek és behajtásuk a személyes adókkal szemben olcsóbb. Baczára azonban annak, hogy előbb mondott tulajdonságainál értem, hogy vannak, kik ez utóbbi rendszer iránt lelkesülni tudnak és nem küzdenék annyi szívóssággal ellene, ha administrátiónk országszerte megbízható lenne és ha adómorálunk olyan színvonalon állana, mint Angolországban vagy legalább is Németországban. De vessünk csak egy pillantást hazai viszonyainkra, és mit látunk ? Husz-huszonöt évvel ezelőtt még az egyenes földadót, melynek nyilvántartása és behajtása mégis csak könnyű dolog, sem szolgáltatták be rendesen és nemcsak kis- és közép-, de még nagybirtokosok is sűrűn voltak találhatók, kik több évi adóhátralékkal tartoztak az államnak Ha pedig tüzetessebben vizsgáljuk a személyes adó természetével bíró III-ik osztályú kereseti adók pénzügyi eredményét, a küvetkező tapasztalatokra jutunk. Budapesten van, az 1899-ik évi III. oszt. kereseti adó statisztikája szerint, 46 tőzsde látogató ; ezek átlág 889 írt 34 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban adóztatott 4000 frt jövedelmet) és az általuk fizetett átlagadó a városi pótadót 25°/o-nak véve föl, megfelel kerek számban 141 írtnak. Budapesten van 12 pénzüzér; ezek átlag 768 frt 33 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 2500 irtot) A megfelelő átlagadó kerek számban 131 frt. Budapesten van 12 közjegyző; ezek átlag 2997 frt 50 kr. jövedelmet vallottak be BUDA ÉS VIDÉKE (ezek között a legjobban megadóztatot 5000 irtot). A megfelelő átlagadó kerek számban 494 frt Budapesten van 782 ügyvéd ; ezek átlag 799 frt jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 10.000 frtot). A megfelelő átlagadó kerek számban 139 frt. Budapesten van 626 orvos; ezek átlag 782 frt 52 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 20.000 frtot). A megfelelő átlagadó kerek számban 136 frt. Budapesten van 52 műépítész ; ezek átlag 1573 frt 46 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 7000 frtot). A megfelelő átlagadó kerek számban 264 frt Budnpesten van 41 gabona kereskedő ; ezek atlag 3232 frt 19 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 25.000 frtot). A megfelelő átlagadó kerek számban 531 frt. Budapesten van 45 gyógyszerész ; ezek átlag 2755 frt 55 kr. jövedelmet vallottak be (ezök között a legjobban megadóztatott 15.000 frtot). A megfelelő átlagadó kerek számban 479 frt. Budapesten van 1080 szatócs, ezek átlag 391 frt 07 kr. jövedelmes vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 2500 frtot.) A megfelelő átlagadó kerek számban 63 frt. A vidéken van 375 pénzüzér; ezek átlag 415 frt 04 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 30.000 frtot.) A megfelelő átlagadó, a pótadót szintén 25°/o-nak számítva, kerek számban 9 1 frt. A vidéken van 220 közjegyző ; ezek átlag 1145 frt 14 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 10.000 frtot). A megfelelő átlagadó kerek számban 2()4 frt. A vidéken van 3312 ügyvéd; ezek átlag 1 302 frt 98 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 2500 frtot), A megfelelő átlagadó kerek számbao 61 frt. A vidéken van 507 építész ; ezek átlag 497 frt 88 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 5000 frtot . A megfelelő átlagadó kerek számban 94 frt. A vidéken van 2252 gabonakereskedő ; ezek átlag 413 frt 47 kr. jövedelmet vallottak be *ezek között a legjobban megadóztatott 25.000 frtot) A megfelelő átlagadó kerek számban 81 frt. A vidéken van 1160 gyógyszerész ; ezek átlag 569 frt 33 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 3500 frtot). A megfelelő átlagadó kerek számban 106 forint. A vidéken van 26.030 szatócs ; ezek átlág 147 frt 15 kr. jövedelmet vallottak be (ezek között a legjobban megadóztatott 2500 frtot). A megfelelő átlagadó kerek számban 31 frt. Ezen tényeket nem azért hozom föl, hogy osztályharczra izgassam gazdatársaimat, hanem csak azért, hogy bebizonyítsam, miszerint még nem vagyunk érettek arra, hogy a hozadéki adók rendszeréről méltányossággal átmehessünk a szemé yes adók systémájára. Azt hiszem, minden ügyvéd mosolyogni fog, ha meggondolja, hogy fővárosi társai átlag alig haladják meg a naponkénti 2 frtot, vidéki társai pedig az 1 frt jövedelmet. Ép igy fogunk járni a III. oszt. kereseti adót fizetők legnagyobb részénél, kivéve valószínűleg megállapítható a készített tárgyak mennyisége és a gyártási nyereség. Ezekkel szemben egy temesmegyei községben például egy telkesgazda adója volt 1896-ban átlag 218 frt 38 kr., egy feltelkes gazdáé 89 frt 81 kr., egy negyedtelkes gazdáé pedig 57 frt 70 kr. Azóta ez az adó növekedett, mert kivetettek egy megyei pótadót, mely akkor még nem létezett, azenkivül a legnjabb keletű 3u/o betegápolási adót. Megjegyzendő azonban, hogy ez utóbbi uj pótadót, a III. oszt. kereseti adó kiszámításánál sem vettem tekintetbe. Tehát a budapesti tőzsde látogatók, pénzüzérek, ügyvédek, orvosok, építészek, szatócsok és a vidéki pénzüzérek, közjegyzők, ügyvédek, orvosok, építészek, gabonakereskedők, gyógyszerészek és szatócsok atlag keve- senb adót fizetnek mint egy temesmegyei telkes gazda, és ez utóbbinál több átlagadóval csak a budapesti közjegyzők, gabonanagykereskedők és gyógyszerészek vannak megróva. Egészen méltányosnak találom, ha a fundált jövedelmet erősebben adóztatják meg a nem fundált jövedelemnél, de hogy az arány e két természetű jövedelmi forrás megadóztatása között olyan legyen, mint jelenleg nálunk, ez nemcsak nem méltányos, de nemzetgazdasági szempontból határozottan káros is. A hibát részemről annak a hiányában keresem, mit adó bevallási erkölcsnek nevezhetnénk, mely adóbevallási erkölcstelenséget nagyra növelte maga az állam, rossz pénzügyi politikájával.“ Hallogatás. Hihetetlenül hangzik, a mit a lapok írnak, hogy az eskütéri hid még 1901-ben sem készülhet el, hanem csak 1902-ben, annak is a végén, még pedig azért, mert a oasrészek a gyárban el nem készültek. De hát nem tudták hetek, holnapok előtt, hogy nem dolgoznak a gyárban a vasakon; és ha tudták, miért nem bízták a munkát más gyárakra, vagy miért nem bízzák most egy vagy több gyárra, ha egy nem képes havonkint eleget szállítani, háromra, négyre, ötre ; hiszen igy egész éven át elég vasrészt lehet kapni a hidszerelök számára, úgy hogy az év végéig mindent felrakhatnak. Éecsegnek, irka-firkáinak, szószátyárkodnak eleget a munkára, keresethiányról, a forgalom megbénulásáról a fővárosban és ajánlanak mindeféle kicsinyes eszközöket a forgalom élénkítésére, a legfontosabbat, a főváros legnagyobb horderejű közlekedési vonalrészének kiépítését, a mi leghathatósabb eszköz az összes forgalom vérkeringésének erőteljesebb megmozgatására, évröl-évre minden eszközzel, minden utón hallogatják. A budaiak az ilyet megszokták, de a legújabb halasztás mégis megdobbentőleg hatott. Nagyon szidják a . beavatottakat“ vulgárisán: a beavatott bandát, értve e kifejezés alatt azokat az uraságokat, a kik a Tabán és a Krisztinaváros eladó telkeit évek óta evi- dencziában tartják és lassan akarnak vásárolni, ijesztgetve a közönséget mindig azzal, hogy hiszen minden terminus kötött, évekkel tovább tart, még a kihirdetett időpontnál is. Azt tartják, hogy minél lassabb tempóban történnek a telekvásárlások, annál olcsóbban lehet a tulajdonosokat kifirundczvan- czigolni, kiéheztetni a megszorultakat Most azért szidják ezeket, mert ez a halasztás az ő malmokra hajtja megint a vizet. Vidéant consules. Deák Ferenez emlékezete. Irta: ifj. Hatala Péter. A lelkes eljár ősei sírjához s gyújt régi fénynél uj szövétneket . . . mondja Garay János. A budapesti temetőben, sok oly sir van, melyekhez a lelkesek mindig elzarándokoltak. Nagy idők nagyemberei alusszák ott szent álmaikat . . . Ott várják a föltámadást ... a lelkek, a szellem nagy föl támadását . . . . ! Olyan ez a budapesti temető, mint az Olympos hegye a nagy görögök Apotheo- sisa . . . A régi népek istenítették nagy embereik emlékezetét. Mózest, Izrael vezetőjét, legnagyobb jótevőjét .... maga az Isten temette el, senki sem tudta hová ? Talán azért: nehogy Izrael, Jehova mellett, öt is Istenül imádja !
