Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-07-21 / „A Magyar”

2

félős, hogy mint katholikus ünnep sem lesz kitérjedett s csak részletekben ünnepel a katholikus is.

Mi elvárjuk, hogy minden magyar ember szivével vegyen részt a katholi- kusok világi és hálaadó ünnepén. Hiszen a patens idejében a katholikusok ott voltak a protestáns autonómia mellett tüntetni és a patens ellen tiltakozni.

Mi elvárjuk, hogy minden felvilágosodott protestáns lelkész imájában emlékezzék meg Szent Istvánról.

Hogy hivatalos részvét nincs ez ellen minek háborogni, minden felbuzdulás, minden ünnep akkor szép, ha a szív ösztönzi erre. Nincs hivatalos Magyar- ország csak Magyarország van. Hiú ki- kivánság azt várni, hogy hivatalosan rendeljék el a lelkesedéit. Parancsszóra sem sírni, sem örülni nem lehet. Bolond.

Magyar tengerész temetése.

Csendes lassúsággal Reng a nehéz gálya,

Rajta tengerésznép Andalg elmélázva —

S mint egy sötét felhő,

Mit messze hajt a vész;

Komor tekintetük A semmiségbe vész.

Néma csend köröttük,

Ajkról egy hang se kél,

Csak a habok felett Zajong nyögve a szél;

Mint a sirhalmokon Veszteglő fájdalom,

Felzokog majd elfull Kisirt könyharmaton.

Leborul az alkony Bus halovány képpel Búcsút int a nap már Bágyadó szemével,

Végpillantást vetvén A zsongó habokra,

Csendben alámerül Kiégett korongja.

Tompa moraj kél a Gálya födélzetén Egy durva vászonba Burkolt hulla körén;

Halk ima kiséri El — az örök éjbe Egy locscsanás, — s letűnt A tenger mélyébe.

Nyűgöt felől szálló Borongó fellegek Sürü gyászfátyolként Sötéten lengenek;

A ködterhes légben Kóválygó vészmadár Pillanatnyi emlék — Egy tengerész sírján . . .

Vargha Sándor.

Ünneprontók büntetése hajdan.

Az első magyar király napját, augusztus 20-át, már a régi .törvények is országos ünnepek közé sorozták. De ugyanezek a törvények félszáz más ünnep megtartását is kötelezővé tették. Kötelezővé nem csupán a katolikusokra, hanem válogatás nélkül az ország minden lakosára. Csakugyan a kegyeskedő XV11I. században csaknem minden harmadik napra jutott ünnep, ha számítjuk a vasárnapokat is. Ha pedig valaki nem ünnepelt, a kor szigorú igazságszolgáltatásáMAGYAR

hoz képest büntették. A nemes embert pénzbírsággal, — a jobbágyot testi fenyítékkel. Deb- reczeri város levéltárában őriznek egy ilyen rendeletet, amelyet még gróf Pálffy János Pozsonyból bocsátott ki 1733-ban:

„Felséges Császár és Koronás Király kegyelmes Urunk a Vasárnapoknak és az Ország törvényeiben megirt ünnepeknek szoros megtartását minden helyeken, akármely ország lakositul választás nélkül, senkit ki nem vévén, az ország törvényeinek kívánsága szerint tovább is erősen parancsolja. Az ünneprontók büntetése iránt pedig kegyelmesen rendelte, hogy a Nemesek pénzben, a nemtelenek pedig testekben büntet- tessenek. Mely büntetéseket magok a vármegyebeli, városokbeli és más törvénytévő" tisztek okos ítéletek szerént a tapasztalandó inneprontókat személyeknek minémüségéhez és vétkeknek mivoltához, jószágoknak vagy egyéb javaiknak mennyiségéhez életeknek korosságához és egésségekhez képest büntessék és exekválják. Ez ilyetén büntetéseknek kiszolgáltatásában pedig ilyen mód tartassák,' hogy azok az innepeknek és vasárnapoknak többszöri megrontásában megkettőztessenek; a Nemes személyekre nézve ugyan kik is pénzben bűntetteknek, a kisebb büntetés hat forintnál, a nagyobbak pedig 25 forintnál, a nemtelenekre nézve, kik pálczákkal bűntetteinek 12 pálczáknál kisebb és ötven pálczánál nagyobb ne legyen. “

A kegyes rendelet ezután megparancsolja, hogy az elöljárók az ünnepeket megtartani nem akarókat, vagy ünneprontókat a helység plébánosának vagy másnak akárkinek ez iránt teendő panaszára megmásolhatatlanul és megengedet- íenképpen megbüntessék a megmondott büntetéssel, a megirt mód szerint. „Továbbá az ilyetén büntetésből bejövendő summa igazán és helyesen beszedetvén, . a pápista templomokra fordittassék, akiknek másként is a megirt ünnepeknek megrontásával bosszúság okoztatik. “ Az ünnepek melyek Magyarországon akármily ország lakositul minden választás nélkül megülen- dők voltak, ezek:

1. Vasárnapok. 2. Ujesztendő napja (Jan. 1.)

3. Vizkereszt napja (Jan. 6.) 4. Pál fordulása (jan. 25.) 5. Gyertyaszentelő boldogasszony

napja (febr. 2.) 6. Mátyás napja (febr. 24.) 7. József napja (márcz. 19.) 8. Gyümölcsoltó Boldog- asszony napja (márcz. 25.) 9. Nagypéntek. 10. A húsvéti három napok. 11. Albert püspök napja (ápr. 23.) 12. Szent György napja (ápr. 24.) 13. Filep Jakab napja (máj. 1.) 14. Kereszt találása (máj. 3.) 15. Áldozó csütörtök. 16. Pünkösdi három napok. 17. Űrnapja. 18. Keresztelő Szt. János napja (jun. 27.) 19. Szent László Király napja (junius 27.) 20. Péter Pál napja (junius 29). 21. Sarlós Boldogasszony napja (jul. 2. 22. Mária Magdaléna na'pja (jul. 22.) 23. Jakab apostol napja (jul. 25.) 24. Urszineváltozása (aug. 6.) 25. Lőrincz napja (aug. 10.) 26. Nagy Boldogasszony napja (aug. 15.) 27. Szent István király napja (aűg. 20.) 28. Bertalan napja (aug. 24.) 29. Kisasszony napja (szept. 8.) 30. Kereszt felemelése (szept. 14.) 31. Szent Mihály napja (szept. 20.) 32. Máté evangélista napja (szept. 21.) 33. Simon Judás napja (okt. 28.) 24. Mindszentek napja (nov. 1.) 35. Imre herczeg napja (nov.

5.) 36. Márton püspök napja (nov. 11.) 37. Erzsébet napja (nov. 19.) 38. Katalin napja (nov. 25.) 39. András napja (nov. 30.) 40. Boldogasszony foganatása napja (decz. 8.) 4L Tamás napja (decz. 21.) 42. Karácsony napja (decz. 25.) 43. Szent István napja (decz. 26.) 44. Szent János evarig. napja (decz. 27.) 45. Aprószentek napja (dccz. 28.) 46. Azonkívül minden parókia tartozik megünnepelni a maga pátronusa és templom szentelése napját. — Hogy aztán az akkor még tisztán kálvinistáktól lakott Debreczen milyen lelkiismerettel és milyen buzgalommal ünnepelte meg ezt az egymást érő sok katolikus ünnepet, könnyű elképzelni.

(:

Budapest, 1900.

Az egészség és gazdaság titka.

Ne gyötrődj és ne agságoskodj.

Keresd a békét és őrizzed.

Légy jókedvű. A derült szív hosszuéletü.

Dolgozzál, de ne dolgozd ag}mn magadat.

Sohase essél kétségbe. A vesztett remény halálos nyavalya.

Ne használj el több erőt, mint a mennyit naponta gyűjtötték

Ne siess. A szeles épp úgy elkésik, mint a lusta.

Aludjál és pihenj eleget. Az álom az anya- természet áldása.

Kerüld a haragot és felindulást. Pillanatnyi fellobbanás végzetessé válhatik.

Ne egyél sokat. Ne koplalj. Tarts józan mértéket.

Friss legyen a levegőd, éjjel úgy, mint nappal.

Csak egészséges gondolataid legyenek. A milyen a gondolata, olyan az ember.

Mit nekem Stanley!

A magyar ember legkülönb anglius a világon, ha mindjárt nem is beszél angolul.

Százat teszek egy ellen, ha valaki kételkedik.

Pusztulni-veszni indult a kálomista diákéletünk, amit lassankint szinte agyoncsákiztak, számtalan szép példát mutathat fel az angol ködből, habár többé ködvágó kalapot nem is viselnek az apostoljelöltek.

Tessék csak azt a már közmondássá vált diák-felkiáltást figyelembe venni, mit a pataki theologus mondott eg}' kérkedő tudósnak:

„Mi ez a tenger sima tükréhez képest.“ Hát mikor a legátus mendikásával kakasülő helyett a páholyba tévedt s az igazi tulajdonosok belépésekor meg sem mozdult, hanem csak annyit szólt:

Adj helyet János . . .

Jobbára össze vannak ezek a régi diák adomák gyűjtve és el is felejtve, miután már a franczia mártás itt is kellő rombolást tesz.

Születnek azonban újak is s ezek közül álljon itt egy a javából, amit talán még Bus Vitéz is elismert volna jó adomának.

Hanem jöttek az ünnepi követek, miután hirdették urbi et orbi Isten igéjét és töltöztek vala olyan komedentiákkal, a minőket a coqua a convictusban semmi esetre nem türend.

A kedves és szokott korcsmában jó sikeres kalandok korcsolyáztatták a bort a torkon lefelé a te uradnak örömébe, vagyis a gyomrodba.

Rotschild érzései csak egy vak koldust vezető koldus fiú érzései ahhoz képest, mi ezeket a kebleket dagasztja, érezvén zsebeikben néhány fiók bankót, a minél többe kerül a pénzkirálynak egy fidibusza.

Mintha csak kovácsolnák az élczet, úgy születik. Kár, hogy gyorsíró nincsen, mert amilyen sebesen lát egy-egy napvilágot, olyan hirtelen temeti el a másik.

A gyengébbet ugratja az erősebb, aki túljárt a legmesszibb Spártán Bergengócziában, az mesés kalandokat beszél, hogy mennyit kapott egy tüsszentésért.

A másik hires pinczeszerről mond regéket azután következik a nagytiszteletü atyák meg- birálása, lenézése a leghíresebb szónokoknak. Az ártatlanok bevallják, hogy miként ismerték fel a már egyszer elmondott szónoklatot a másik községben.

Dal, szerelem váltakozása, jó bor dicsérete kerül a pohár mellé kerékkötőnek, mert. már úgy csúszik, hogy némelyiknek egy fertály legá- cziója bánná meg.

A mámor kinyitja az álmok, a tervek kapuját, ki mit csinál a megmaradt pénzzel. Volna biz annak száz helye is, szabó, csizmadia, no meg a lakás, de azért százegyedik helyről ábrándoznak a fiuk.

Tajtpipa, egyházi beszédek tára, ami olyan szükséges, akár csak szabónak a szövet, egy