Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-12-00 / 35. szám
4. oldal BUDA ES VIDÉKÉ 35. szám. Karácsonyi vers. Pa jer A ntaltól. I-Iéjh pásztornép, csordák és gulyáknak őre! Kis Ádám korától jársz ki a mezőre! Héjh pásztornép, lelked a jót beh megunta; Kifordult a szived, mint rajtad a bunda. Egykor a Jézusnak kis báránykát vittél; Most ellopnád tőle, — ha közöttünk itt él; Ellopnád palástját, kicsike pólyáit. — Héjh be mások voltak a te ősapáid. Egykor te voltál az első, csordák népe! Ki a kis Jézusnak sietett elébe; Most a jászol helyett csapszék az oltárod; Utolsó vagy, ki a templomot járod. De ha még fog rajtad a szeretet s jó szó: Nem lészsz a templomban ezután utolsó . .. Hát mért is váltotta volna meg, vér árán, Földi pásztorait a menyei Bárány? Közjegyzők Kongresszusa. (Országos gyűlése.) A királyi közjegyzők országos gyűlésén Rnpp Zsigmond a budai vezéremberek egyik legtekintélyesebbje elnökölt s az elnöki beszédek alkalmával nagy jogi készültségét és törvény magyarázó bölcsességét megbámulta az egész jogász világ, s tisztelő bámulatban részesítette fényes szónoki tehetségét is. A jegyzői teendőkben az I. kerületi közjegyző a jogász világban előnyösen ismert Rónay Károly kiváló részt vett s nagy elismerést aratott. Rónay Károly arczképét és életrajzát hozzuk lapunk jelen számában. Vegyes házasságok. A vegyes házasságra lépő házasulok között i Magyarországon 3315 esetben, vagyis az összes [ vegyes házasságoknak, a római és görög katho- likusok között kötött 2321 házasságnak levonásával — miután e házasságoknál a születendő gyermeknk vallására nézve megegyezésnek helye nem lehet — 13,948-ra csökkenő számával egybevetve, a vegyes házasságoknak 23'8%-ában jött létre megegyezés és pedig a megegyezéseknek 46'6%-ákan az apa és 53'4°/o-ában az anya vallása javára. Hitfelekezetek szerint részletezve, a megegyezések közül 2068 szólott a római katholikus, 129 a görög katholikus, 80 a görög keleti, 305 az ágostai hitvallású evangélikus református, és 19 a zsidó fél javára. A megegyezésekből ez évben is csak a római és a görög katholikusokra esett nyereség, legnagyobb veszteségük volt ellenben az ev. reformátusoknak és az ágostai hitv. evangélikusoknak, Horvát- Szlavonországban, a hol összesen 454 vegyes,, házasság köttetett, 183 esetben, vagyis a vegyes házasságoknak 40'3%-ában kötöttek a házasulok megegyezést. Itt a megegyezéseknek csak Vs-a szól az apa, ellenben 2/s-a az anya vallása javára. A megegyezésekből itt is csak a katholikus és pedig csak a római katholikus vallásra esett nyereség, legnagyobb veszteségük pedig a görög keletieknek és az ev. reformátusoknak volt. Barátainkhoz. A közelgő újév küszöbén kérjük barátainkat, hogy a „Buda és Vidékiét“ ismerőseiknek ajánlani, arra előfizetőket gyűjteni szíveskedjenek. Egy kis jóakarat kell csak hozzá, hogy minél több vendéglőbe, körbe, kávéházba, egyletbe bevezessék. Különösen a keresztény szellemű lelkes ifjúság közreműködését kérjük. Nem Ő felsége nevében. Magyarországon a bírói Ítéleteket Ő felsége a király nevében hozzák. így van ez a törvényben. A törvény mindenki előtt, aki tisztességes és becsületes ember szent és senkinek nem jutna eszébe, hogy ítéleteket, végzéseket mondjon, kivéve a rabbinust. A rabbinus a felső vidéken valóságosan uralkodik és ítéleteiket nem merik fellebezni. A király nevében hozott bírósági ítéletet megfellebbezik, de a zsidó rabbinusét nem. A rabbi bíráskodás is azt mutatja, hogy a zsidók államot alkotnak az államban. Már a szabadelvű lapok is beszélnek róla s nagyon tanuságos a Budapesti Hírlapnak ez a közlése : Apponyi Albert gróf jászberényi beszámolójában egy röpke szót bocsátott ki: a jeriferiáK ról, a hol nincs minden rendben. Ez a szó átjárta az országot, mint valami hideglelés. Az emberek fáztak is, reszkettek is, lázas forróság ölébe hullottak, a mint tudatára jöttek, hogy igen sok nincs rendben s a vidék az államtestnek itt-ott holt tagja, a hova már alig jut el a nemzeti vérforgalom lüktetése, a nemzeti nagy intézményeknek áldása és ereje pedig, ott alig vagy épen nem érezhető. Erre nézve két esetet mondott el e sorok írójának Barta Ödön dr., beregmegyei képviselő. A múlt esztendőben nagy szilvatermés volt az északkeleti Kárpátok vidékén. A jó rutének boldogan nézték a dús termés alatt szinte le- hasadozó ágakat. Volt olyan atyafi, a kinek tiz hektoliternyi eladó szilvája is termett. Ha azt, mint máskor, két forintjával a szilvapálinkát főző zsidók megveszik, talán húsz forint is kikerül belőle, a mi ott elkábitóan nagy kincs. A pálinkafőző zsidók azonban nem mutatkoztak, vagy ha mutatkoztak, fitymálva beszéltek a szilváról és valóságos kartelt csináltak, hogy hektoliterenkint nyolezvan kraj ezárnál többet nem adnak. Torkukon érezték a szegény emberek a kést. Szaiadoztak ,fűhöz-fához. A beregmegyei gazdasági egyesület azután segített rajtuk. Egy munkácsi zsidó, a kinek régi berendezésű szeszfőzője van, a melyen főzni már nem szabad, azt az ajánlatot tette, hogy ő megvesz minden szilvatermést hektoliterenkint egy forint nyolezvan kraj ez árjával, megfelelő összegű biztosítékot tesz le, a mit a gazdasági egyesület kioszthat a termelők közt előlegként; de egy föltétele van: az, ha a gazdasági egyesület kijárja a pénzügy- miniszternél, hogy a körülbelül negyvenezer hektoliternyi szilvát az ő régi berendezésű gyárában főzhesse ki. Barta Ödön ezt kijárta. A munkácsi szeszfőző a szilvát ezen az áron meg is vette, ki is főzte, körülbelül negyvenezer forint igy a nép közé jutott, mint a kartel folytán elvesztett s újból megszerzett haszon. A kis zsidók azonban nem hagyták any- nyiba a dolgot.. A nagy zsidót, a munkácsi szeszfőzőt, bepanaszolták a rabbinusnál. A rabbinus az alperest és a panaszosokat maga elé idézte és törvéntyt ült rajta a Galicziából hozott módja szerint. Es ki is mondta a rabbinusi föllebbezhetetlen Ítéletet, mely szerint az alperes kárt okozott hitfeleinek, köteles tehát kétezer forintot fizetni. Ezt az összeget a rabbinus kiosztotta a panaszosok közt arányosan, tetejébe pedig alaposan meg is dorgálta munkácsi alperest. Ezt az esetet elmondta a gazdasági egyesület urai közt. Barta kérte őt, hogy írásban adja elő e nem szabadalmazott, különleges juriszdikezió történetét.- Az Isten engem attól mentsen meg, - volt a válasz, — sőt, ha az urak ezt tovább, mondanák, eltagadom, mert a rabbinus kiátkozna s nem ■volna itt többé maradásom, kimarnának. Ez az egyik eset. A másik meg ez : Schön- born gróf negyven négyszögmértföldes uradalmában a többi közt áruba bocsátott két korcsma- épületet a hozzájuk tartozó földekkel. Önkénytes árverés utján akarta értékesíteni. Vevő nem igen akadt rájuk. Végre mégis kertilközött egy más vidékről való zsidó ember. Az megvette mind a ; kettőt. Jó vásárt csinált. Birtokba is helyezkedett. Egyszer csak idézést kap a vereckei rabbitól. Elmegy és ott találja a két korcsma előbbi két bérlőjét, a kik bepanaszolták, hogy őket megkárosította, mert ha nem veszi meg a korcsmákat, a gróf kénytelen lett volna leszálitott áron eladni régi bérlőinek. A vereckei rabbinus is e kártérítési és birtokbahelyezési pörben illetékes bírónak mondotta ki magát és kimondta ítéletét, mely szerint a panaszlott köteles a két korcsmát a két előbbi bérlőnek a vételi árban átengedni. Az ítélet eleje vagy vége szintén alapos meg- dorgálás volt. A két eset azt illusztrálja, hogy a Kárpátok ölén a magyar igazságügyi intézményeknek sem erejük, sem hatalmuk s a királyi bírák jogkörében egészen otthonosan működnek galicziai hagyományok és galicziai instrukeziók szerint a rabbinusok. Barta Ödön e két eset logikáját ebbe a követelésbe vonta le: Senki se lehessen Magyarországon rabbi, csak aki magyar rabbi- \ képző-intézetet végzett. Hogy Barta Ödön dr. következtetése helytálló, arra nézve elmondunk egy harmadik esetet, a mely a galicziai rabbit mint Infallibilist mutatja be — humorosan. A panaszos beállított a rabbihoz s ítéletet kért a szomszédja ellen. Kistájgerolt a bérletemből! — hangzott a vád, a melylyel a hittestvér elleni bűnök lajtorjáján ugyancsak magasan álló bűnt jelentett be. A panaszlott megállóit a rabbi előtt és hallgatta a következő ítéletet: Bűnös ember, ha te nem igyekszel azon, hogy a bérletet a szerződési föltételekkel együtt a szomszédod mihamar visszakapja: akkor a házadban leszakad a mennyezet mestergerendája és agyonüt. A bűnös ember megijedt s a panaszos rövidesen visszaköltözködött a bérletbe. A most már megtisztult ember pedig csodálva nézett a csalhatatlan rabbira. Jóslása bevált: a mestergerenda | nem szakadt le. Mi történjék a zsidókkal? Zimándy Ignácz az Ébresztő Hangok XV-ik könyvében ezeket indítványozza : „Én nem szeretek Magyarországban rabszolgákat látni ; óhajtom, hogy azok, kik együtt laknak, együtt adóznak, együtt harczolnak, egyenlők, vagyis egyenjogúak legyenek. így tehát én is óhajtom a zsidóemanezipácziót, óhajtom, hogy a törvényhozás az 1790/1. évi II. t.-czikken alapuló jogánál fogva az 1867. évi XVII. t.-czikket értelmezze és pedig akként,’ hogy Magyarország zsidó lakosai is egyenjogosittatnak; de midőn az országgyűlés ezt kimondaná, kívánom, hogy ne hagyja a törvényt oly pongyolán, oly csupaszon, mint meg van alkotva, hanem toldja meg egy két feltétellel, miket a haza érdeke megkívánja, u. m.: 1- ör. Hogy a zsidók, kik német vezeték nevet viselnek azért, mert II. József császárnak 1787-dik évi szeptember hó 18-án 38729. szám alatt kiadott rendelete megparancsolta, hogy a zsidók nemet vezetéknevet vegyenek fel, most ezt letegyék, és vegyenek föl magyar nevet. 2- or. Hogy a zsidók hüségi esküt tegyenek le a magyar ..alkotmányra, a koronázott királynak és az uralkodó háznak. 3- or. Mivel nem illik az, hogy magyar állampolgár külföldi politikai társulatnak tagja legyen, a magyar zsidók ne legyenek, a kormány megbírálása és engedelme nélkül, külföldi szövetkezetek (mint pl. a párisi Alliance izraelite universelle) tagjai, ebből lépjenek ki. 4- er. Hogy az 1867. évi XVII. t.-cz. megalkotása után Magyarországba bevándorolt, vagy ezután bejönni szándékozó zsidók vagy izraeliták az 1806. évi augusztus 13-án (1808. évi augusztus 18-án) 16240. szám alatt kelt királyi rendelethez képest, a bejövetelre királyi, illetőleg kormányi megegyezést, vagyis engedek net kérjenek és eszközöljenek ; — hozzáteszem, hogy azért bizonyos osztályozás szerint bizonyos összegű letelepedési díjat fizessenek. A mely zsidók az országban ily engedelem nélkül tartózkodnak, az országból ki, oda a honnan jöttek visszautasittassanak. A mélyen tisztelt olvasó közönség láthatja ezekből, hogy engem nem valamely kicsinyes ellenszenv vezérelt ezen felszólamlásra, hanem
