Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-12-00 / 35. szám
2 oldal-r-f--------------------------Dr. Rónay Károly. Székes fővárosunk, forgalmához mért tekintélyes pénzintézetekkel rendelkezik s ezek mint részvénytársulati alapon létesített takarékpénztárak és bankok, tényleg nemcsak összegyűjtik s kamatoztatják a pénzfeleslegeket, hanem a szorosan vett kereskedelem és nagyipar hiteligényeit is kielégítve, ténykedésükkel társadalmi osztályaink azon rétegeinek, melyeknek kezein a tulajdonképeni tőke átszűrődik, nélkülözhetlen eszközeivé fejlődtek. Ámde társadalmi osztályaink mindannyiában tulnyo nő azon rész, mely nemcsak hogy pénzfelesleggel nem bir, de ha hitelt, kölcsönt kell igénybe vennie, ehez csak nehezen, vagy éppen nem juthat; társadalmunk ezen nem tőkepénzes osztályainak érdekeit, szervezetének épen sajátosságánál fogva, kereskedelmi törvényünkben külön kiemelt társasági formában, a hitelszövetkezetek vannak hivatva szolgálni. Németországban és Angliában a szövetkezetek számottevő tényezői az ottani közgazdasági életnek s mig ez államok bankjai és a nagy pénzintézetek a tulajdonképeni tőkepénzesek és a kereskedelem lüktető ereivé fejlődtek, addig a szövetkezetek a nem tőkepénzesek, tehát a lakosság zömének takarékoskodását fejlesztő és hiteligényeiket kielégítő intézményeiül emelkedtek. Hazánk s különösen székes-fővárosunk, a részvénytársulati alapon létesített bankokban és takarékpénztárakban tényleg a kereskedelmet és nagyipart s ezzel a tulajdonképeni tőkepénzeseket szolgáló intézeteket bírja; társadalmi középosztályaink hiteligényei azonban csak sok nehézséggel s leggyakrabban nem is elégíthetők ki, minek az a folyománya, hogy kisiparunk, kiskereskedelmünk nagyon szűk mederben, magas kamatláb mellett tengődik; ennek a következménye az is, hogy egy államban sem fordul elő annyi uzsoraper, mint Magyar- országon. A nagy pénzfelesleggel rendelkező és milliókat forgató nagy pénzintézetek mellett nagyon kirívó a magas kamatláb s azon tőke- szegénység. melyben társadalmi középosztályaink élni kénytelenek; nincsenek ezen társadalmiosztályaink érdekeit szolgáló hitelszövetkezeteink s a postatakarékpénztárakon kívül nincsenek intézményeink, melyek az embert takarékosságra szoktatva, a társadalmi élet legszebb vonását, a jellemképzést tűznék ki emberbaráti czélul maguk elé. Fővárosunk szövetkezetei — kevés kivétellel — nem fejlődhettek, mert egészségtelen, önhaszonleső alapítások a szövetkezetek iránti bizalmat évtizedekre megrendítették. Éppen azért, mert a szövetkezetekben való társulás a takarékoskodást fejleszti s ezzel a lakosság jellemképzéséről van szó, nemkülönben azért, mert székes-fővárosunkban a szövetkezetelv teljesen diskreditálva vannak: nagy szolgálatot tett dr. Rónay Károly kir. közjegyző — kinek arczképét lapunk mai száma hozza — azzal, hogy a „Budapesti Önsegélyző Takarék- pénztár Központi Szövetkezetei“ életre hívta. Sajátságosán játszanak össze némelykor a társadalmi mozgalmak. A budapesti közegészségügyi kongresszus alkalmával 1894-ben egészségügyi kiállításunk is volt, a melyen a hullaégetés mai fejlettségét is bemutatták. Dr. Rónay Karoly lelkületére a hullaégetés közegészségügyi szüksége oly mélyen hatott, hogy mint fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, az ügy apostolává kívánt szegődni s ez okból a bécsi BUDA ES VIDÉKE. „Phönix“ hullaégető társasággal összeköttetésbe is lépett. Mielőtt azonban tervével a nyilvánosság elé lépett volna, a dolog közgazdasági oldalát illetőleg kívánt tájékozást s erre való tekintettel Zachár Gyula tanár, ismert közgazda- sági iró véleményét kérte ki, a kinek az volt a nézete, hogy Magyarország, mint keresztény állam, még sokáig nem fog a hullaégetés, mint közegészségügyi intézménynyel megbarátkozni s tréfásan vetette oda, hogy dr. Rónay Károly ki még akkor ügyvédkedett — ha a közérdeket kívánja szolgálni, vegye már társadalmi állásánál fogva is a szövetkezeti ügyet a kezébe, melyet az önhaszonlesés és értelmetlenség különben is egy évtizedre vetett vissza. Dr. Rónayra a Zachár Gyulával folytatott beszélgetése nem maradt nyom nélkül, mert őt — mint ki az eszmét felvetette — szaván fogta s Vörös László, Bedő Albert államtitkárok, Barvits Albin, Lintner Imre minist, tanácsosok, dr. Erődy Béla tankerületi főigazgató, dr. Verédy Káról}' budapesti tanfelügyelő, lovag Fáik Zsigmond kir. tanácsos, dr. Hauser Adorján és Rózsa Károly vasúti felügyelők, dr. Kiss Áron tanitóképző- intézeti igazgató, dr. Göőz József polg. iskolai igazgató, Tabódy József székes-fővárosi adófelügyelő, gróf Hugonnay Kálmán, báró Podma- niczky Elemér, Szokoly Béla és Benes Józseffel 1895 május hó 1-én a „Budapesti Önsegélyző Takarékpénztár Központi Szövetkezet“-et Budán fel is állította. A „Budapesti Önsegélyző Takarékpénztárt“ dr. Rónay és társai a szövetkezeti alapon tehát azért létesítették, hogy a magyar kereskedelmi törvények által előirt társasági formák közül, a j nem eléggé méltányolt szövetkezeti esz,mének terjesztéséhez és közgazdasági fontosságának megismertetéséhez hozzájáruljanak Hogy pedig ebbeli törekvéseik nem maradtak meddőn, azok az eredmények bizonyítják, melyeket a fiatal szövetkezeti takarékpénztár elért. Dr. Rónay Károly meg lehet elégedve kezdeményezésével, mert a „Budapesti Önsegélyző Takarékpénztár“ az 1900. év végével 1 millió korona alaptőke felett rendelkezik és V2 millió korona gyümölcsöző takarékbetétet kezel s évi pénztári forgalma már fenállásának ötödik évében és közel 10 millió koronát ért el. A „Budapesti Önsegélyző Takarékpénztár“ tagjai részére közel és könnyen hozzáférhető helyen Budán a kereskedelmi ministeriummal szemben (Lánc'zhid- utcza 2. sz.) rendezte be pénztári helyiségeit s következő öt hitelegyesülettel működik: A központi hitelegylettel, a székesfővárosi községi tisztviselők hitelegyesületével, a m. kir. posta- és távirdatisztek hitelegyletével, a fővárosi magán- tisztviselők hitelegyesületével és a zálog- és előlegezőegylettel, melyek mindannyian a kölcsönösség elvén képezik külön osztályait a szövetkezeti takarékpénztárnak. Az ok, mely miatt ma dr. Rónay Károlyról megemlékezünk az, hogy ő kir. közjegyzővé neveztetvén ki, ez állásával összeférhetlennek tartja a szövetkezeti takarékpénztárnál viselt elnöki állást s az 1900. év végével megválik attól az intézettől, melyet a közügy érdekében létesített s melynek élén öt évig állott. Kötelességet rovunk le, midőn a fővárosi tisztviselői kar és középosztály nevében is — a mely zömét képezi a szövetkezet tagjainak — köszönetét mondunk dr. Rónay Károly kir. közjegyzőnek a „Budapesti Önsegélyző Takarékpénztár Központi Szövetkezet“ megalakításáért. Szolgálata, csakugyan a közügynek tett szolgálat volt. 35. szám. Karácsony. A megváltó születésének emlékünnepén boldog ünnepeket kívánunk olvasóinknak. Boldogok, a kik Jézus Krisztusban hisznek és törvényei szerint élnek. Legyen béke azok között, kikért ő született, meghalt és feltámadt. Fogadja mindenki illendőképen az Úr Jézus eljövetelét. Örülni kell mindenkinek e napon, mert Jézus születésével szóllit fel bennünket az Isten az ő dicsőségére és a bünbocsánat elfogadására. A ki illendőképén nem fogadja a Jézus Krisztust, annak a fejére száll az, a mit az Isten Izsaiá:s próféta által a zsidóknak mondott: „Halljátok egek és értsd meg föld, mert az úr szól : Az ökör megismerte urát és ura jászolát, Izrael pedig nem ismert meg engem és az én népem nem figyelmezett reám. Jaj tehát e bűnös népnek és a gonoszságban megátalkodott nemzetségnek, e vétkes magnak és egészen megromlott nevendekségnek, mivel az urat elhagytátok, megvetettétek Izrael szentét, pusztává Ion tartománytok, tűzzel égettetnek el városaitok', földeitek termését szemetek láttára idegenek emésztik fel. De te Sód ma és Gomorha is halljad a te Istened törvényit: Ne áldozzatok ezután nekem, mert jó illatú tömje neitek is utálat nekem, a ti ujholdotokat és többi ünnepeiteket gyűlölöm, és akármennyire, akármilyen buzgón könyörögtök, meg nem hallgatlak titeket, hanem tisztuljatok ki, hordjátok el gonoszságaitokat szemeim elől, szűnjetek meg a bűnös cselekedetektől és azután jöjjetek hozzám.“ Mögen Doved. (Levél a szerkesztőhöz.! Talán nem is írtam v.lna — ha újabban nem olvasom, hogy mi történik megint Budapesten a Király-utczában — hol a magyar korona felett álló kereszt helyébe egy zsidó ismét a mogendovedet hímezte . . . Nyilván azért, mert az ónodi rabbit, a miskolezi járásbíróság azon a czímen : hogy § nincs arra, mi tulajdonkép a czimer csonkítás — ha kivágunk-e valamit a czimerből vagy eltakarunk rajta valamit — hát mondom, ezen a czimen felmentette. De ugyanekkor a behímezett zászlót tőle elkobozta. Igazán nevetséges, elkobozzák a corpus delictit — de ugyanekkor felmentik a deliquenst! ? Ilyen ítéletek után történik azután, hogy újabb vérszemet kapnak a mi fanaticus zsidóink s nemsokára külön koronája lesz magyarorszá- gon a zsidónak és keresztény polgárnak . . . De hát ebből sem tréfát, sem játékot nem szabad csinálni; hanem el kell ismertetni mindenkivel, hogy magyar állampolgárnak a koronát úgy — a hogy az korona — kell kitenni, és e szerint zsidó polgártársaink csak akkor igazi polgárai a magyar államnak, ha annak koronája felett tündöklő keresztet ha nem is mint vallási jelvényt, de mint állami jelvénynek kiegészítő részét tiszteletben tartják. Méltóztassék hát becses lapjában az ügyet újra ismételni, hogy előbb-utóbb az országházában szóvá tétessék ez az ügy és törvényt hozzanak reá. Különben jelzem, hogy az óno'di rabbi ügyét a miskolezi járásbíróság november 24-én tárgyalta’— de felmentő ítéletét az ügyészségi megbízott megapellálta és igy tovább folyik. Ónodi. Áhitat órái. A vallásos élet a keresztény hitbeli erősödésnek szép jelei azok a vallásos ünnepélyek, melyekkel Budán a református és katholikus atyafiak külön helyen más-más alkalommal a vallásban erősödtek. Haypál Benő református lelkész és a református nőegylet, egyházi darabokban gazdag műsorral, lélekemelő hangversenyt rendeztek. A sikerült estélyen Haypál Benő a maga érces és szép hangján tartalmas és áhítattal szárnyaló beszédben ébresztette a közönségben a keresztény meggyőződéseket. — A budavári koronázó templomban deczember hó 17-én volt gróf Csáky Károly váczi püspök jelenlétében a budai középiskolai ifjúság Mária- gyülekezetének zászlószenteléssel egybekötött tagfelvétele.
