Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-09-00 / 25. szám
BUDA ES VIDÉKE. Budapest, 1900. Felhívás Vörösmarty Mihály jubiláris ünneplésére. Vörösmarty Mihály születésének százéves fordulója (1900. évi deczember hó elseje) közeledik. Száz esztendeje, hogy dobogni kezdett a haza szenvedéseit mélyen érző nagy szív ! Nem vitatjuk, hogy legalább is hányad- rendű legyen az az Írónk, ki az utódok elismerésre méltó igényt tarthat; de azt tudjuk, hogy az elsők között is elsőnek, Vörösmartynak, emléke tőlünk az alkalom kiválósága miatt is a legméltóbb ünneplést követeli. Vörösmartynak sokkal tartozunk, ■ mert a mig ifjúkorában az ősi dicsőség ragyogó képeivel vigasztalt, addig férfikorában nemzeti hitvallásunk egyedül boldogító tanával: ,.Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar!“ tanította remélni a hazafiui százados fájdalmak közt aggódó magyart. Vörösmarty kifogyhatatlan költői ere és nemes ízlése a nemzeti szellem megdicsőülését és a klasszikus versforma művészetét csodás sikerrel egyesítette; teremtő lelke a megújított magyar nyelvet fényes diadalra segítette, mert nyelvünk legnagyobb mestere úgy énekelt, a miként még magyar lant nem zengett soha ! A székesfehérvári Vörösmarty-Kör 32 éves fennállása óta koszorús költőnknek nemcsak nevét hordozta, hanem a költő emlékére éven- kint rendezett felolvasó ünnepélyein érdemeit is méltatta. Ez a hagyományos kötelesség tudata lelkesíti és bátorítja a Vörösmarty-Kört a föntebb említett országos ünneplés eszméjének létesítésében. A hazafiság és nemzetiség nagy költőjét megillető országos ünnepet a Kör a nagyközönség szives közreműködésével 1900. évi deczember hó elsején akarja megülni. A kör választmánya köteles tisztelettel hívja meg a „Buda és Vidéke“ szerkesztőségét erre az ünneplésre s egyszersmind kérdezi, hog}^ ezen ünnepen szándékozik-e és mily módozatokban óhajt résztvenni ? A választmány megbízásából szives értesítést kér, hazafias üdvözlettel Székesfehérvárott, 1900. szeptember 3-án. Gróf Zichy Jenő, Vértessy József, .-a Vörösmarty-kör elnöke. a Vörösmarty-kör igazgatója. Dr. Czapáry László, a Vörösmarty-kör titkára. Levél Oroszországból. Szt.-Pétervár, 1900. Szept. 15. Az orosz nemzet minden rétegét a valódi demokráczia — össze nem tévesztendő a nálunk divó ál-liberalizmussal — hatja át abban az értelemben, hogy a tekintély — Isten és nemzeti uralkodója, előtt feltétlenül meghajlik s hogy nagyja és apraja a szép és jóiránti rajongásban egyenértékű testvérnek vallja magát. Ezenfelül pedig az orosz, mely a tatár és szláv faj szerencsés vegyülékéből került elő, a hazát még családja elé is helyezi. Hogyis mondja csak koszorús költőnk, egyenes sarja magyar és szláv szülőknek : „életemet feláldozom szerelmemért s szerelmemet hazámért . .. ?! Ujj mutatás ez az imádott haza akár magyar, akár szláv fiainak testvériesülésére, a germanizmus ellen való egyesülésére nézve. Az orosz nemzet másik főjellemvonását hazájának függetlenitése és nagygyátétele képezi. Ezt az eszményét halhatatlan uralkodója, Nagy Péter, juttatta par excellence érvényre. Hát nekünk magyaroknak nem ezt kellene cselekedni folytatásával ama dicső elődeink által vallott s a következő rövid szavakban összefoglalható programm által: továbbra is megmaradni a Duna medenczének — a keletet a nyugattal összekötő; a germanizmus ellen szilárd védgátat képező legkiválóbb nemzetének ?! Az orosz nép imént ecsetelt tulajdonságai mellett nincs benne, hogy Oroszország, melynek európai részei az összes európai államok területét jóval meghaladják s ázsiai tartományai Európa összterületének több mint háromszorosát teszik ki, egész Ázsia fölött Japánt is beleértve, a hegemóniát el fogja nyerni. II. Vilmos feltűnési vágya mely különösen Waldersee grófnak szinte kikönyörgött előtérbetolásában nyert jellemző ki fejezést, Oroszországban csak szánalmas mosolyt gerjeszt. A franczia közmondás a szellemi kificza- modást ekként fejezi ki : ,,I1 a l’araignée au plafond (agya pókhálós). Az orosz népmonda pedig : „fejéből a „császár“- kizökként.“ A hatalmas Oroszországnak Szent-Pétervár méltó fővárosa. Két század előtt Nagy Péter alapította. Egyik gyönyörű közkertjében az első ház kápolnává átalakítva,- mely utóbbiban a Megváltót ábrázoló ugyanazon kis ezüst kereszt függ, a mi Nagy Pétert mínddenhová kisél te, — kegye- letesen gondozva ma is áll, midőn lakosságának száma a másfél milliót megközelíti. A czárok fő- és székvárosában — tényleg az, és nem csak papíron, mint nálunk— 60 és nehány templom s majdnem ugyanannyi kápolna hirdeti isten mindenhatóságát, több mint száz jótékonysági középület (kórházak, stb.) a valódi felebaráti szeretetek, több mint kétszáz közmi- velődési intézet (iskolák, egyetemek, múzeumok, könyvtárak, stb.) a fölvilágosodás iránti törekvést s ötven szobron felül a nemzeti dicsőséget. Köztük első sorban Nagy Péter szobra, melynek alapzatát több mint 20.000 mázsányi súlyú gránit szikla képezi eme felírással: „Petro primo Catharina secunda.“ A szobor előtt éjjel-nappal diszőrség tiszteleg, mely külön e czélra hősi tettek által kitűnt marczona : kinézésű hadastyánokból állittat- tott össze. Rimler Gyula. Zsidó csillag. Egy krajczáros újság felháborodott azért, hogy Zimándy állapotáról irt a Buda és Vidéke s botra szólítja a lap szerkesztője ellen ezért a világot, s megfenyegeti még azt a társaságot is, mely 30 éves írói munkásságáért tagjául választotta. A Kossuth-kultusz árnyékából való kirohanás már csak mellék-ok. Az igazi ok a szerkesztőnek a kereszténység ébresztése körül folytatott munkássága. Nem oda néz a czikk, a hova vágni akar. A mi a Kossuth-kérdést illeti, azt bottal elintézni nem lehet, mert már ebben a kérdésben elfogulatlanul az országnak legalább fele gondolkodik. Egy ember elnémitása, a félem- lités megkisértése a felszabadult józan ítéletet nem semmisiti meg. Történeti adatokat történeti adatokkal és nem erőszakkal lehet megczáfolni. Az ébredő keresztény szellemet sem lehet ily kirohanásokkal elfojtani. Mi minden erőnkkel a végső leheljeiig haladunk utainkon; elveink mellett küzdünk. Ügyünk a kereszténység ügye, czélunk a magyar faj védelme. Ajánljuk magunkat és ügyünket a kereszténység védelmébe. Ponori Thewrewk Emil. Nagy méltatlanság érte mostanában a magyar tudós világnak egyik tiszteletreméltó alakját, az egyetemnek buzgó rektorát, Ponori Thewrewk Emilt. Három zsidó jogászt büntetett meg az egyetemi tanács s ez elég ok volt arra, hogy a budapesti zsidó sajtó elfelejtse Ponori Thewrewk Emilnek érdemeit. Rosszul mondtuk. A budapesti gebercs sajtónak nem volt mit elfelejtenie. A budapesti gebercs sajtó nem tudta, hogy Ponori Thewrewk tudományos eredmányeit a külföldi klasszikus filológusok is tisztelettel emlegetik. A budapesti keresztényellenes sajtó nem tudott semmit sem arról, hogy Ponori Thewrewk Emil, a kiváló klasszikus filológus, a magyar stilus és verstan problamáival is foglalkozott, s a magyar irodalmat művészi műfordításokkal ajándékozta meg. Mi köze a budapesti zsidult sajtónak a magyar irodalommal s a nemzeti szellemű magyar tudománnyal ? Reméljük a budapesti mozaikus sajtó lármája nem fogja megzavarni Ponori Thewrewk Emil budai dolgozó szobájának nyugalmát. Nem Ponori Thewrewk Emil az első, kivel a magyar sajtó ily lelketlenül bánt el. Hol Aranyt parasztnak, Gyulait hazaárulónak szabad nevezni, hol a nemes lelkek méltatlanságot szenvednek, ott a dicséret csak megbélyegző volna. Az egyetemi ifjúság jórészc igaz rokon- szenvvel csatlakozott a rektorhoz és megmozdult. Brázovay Kálmán és Tahy Endre kijelenték a következőket: Az „Egyetemi Nemzeti Párt“ f. évi augusztus hó 31-én tartott értekezletén foglalkozott ama támadásokkal, melyeket a napisajtó több orgánuma intézett a párt ellen az egyetemi tanács ismert határozatának elitélése kapcsán. Egyszerűen kijelenti a párt, hogy a sajtó ama bizonyos részének, mint az u. n. „radikális“ egyetemi ifjaknak durva eljárása — nevetséges ! Nem titok előttünk e csodálatos egyértelműség rugója.-A lapok czélzatos elferdítéseinek politikai álapja köztudomású. Éppen ezért nem lepett meg bennünket az a sok alaptalan ráfogás sem, melylyel pártunkat illették. A ki valamennyire ismeri az egyetemi ifjúság életét, beláthatja, hogy az egyetemi köri választásoknál a politika abszolúte nem szerepel; a kör kebeléből ki van zárva a politika, egészen lényegtelen tehát az, hogy ki milyen politikai elveket vall magáénak. Nem kutatjuk, vájjon a „radikális“ „liberális“ és „független“ jelzők mennyiben czélozzák a közvélemény megtévesztését; arra szorítkozunk csupán, hogy pártunk nevének magyarázatát adjuk. Pártunk legfontosabb elve: a sovinizmus, mely föltételezi, hogy a magyar faj foglalja el ! a vezető szerepét az ifjúsági életben.“ Nagyon helyes. Egy keresztény és magyar államban, a keresztén}^ magyar fajnak kell uralkodni. A mi országunk a mienk, ne engedjük - ezt elfoglalni. Védjük meg minden idegenkedő elemtől, a kereszténység ellenségeitől. És ebben a védekezésben járjon elől az egyetemi ifjúság. Bolond. Pantheon. Vukisovich székes-fővárosi mérnök gróf Széchenyi István Pantheon czimü müve hatása alatt azt indítványozta, hogy a Pantheont ne a Gellérthegyen, de a nagy gróf terve szerint a Hármas határhegyre építsék. Ez a csend, mely itt honol, jobban megfelel a Pantheonnak. A legnag}mbb magyar jól meggondolta mindig, a mit ajánlott. Kövessük őt, hajtsuk végre akaratát. Dr. Orbay Antal Jász-Nagy-Kun Szolnok- megye nyugalmazott főorvosát nagy részvéttel temették el élete 72 éves korában Attila-utczai házából. Ritka jó hazafi volt. A haza függetlenségéért és szabadságáért küzdött harczban és békében. Nem szóval, de tettel szerette a hazát, hitét és embertársait. Eszménye gróf Szécnenyi István volt. Bátran ki mondta véleményét s nem tűrt semmi rémuralmat, politikai divatot. Minden izében magyarság nyilatkozott, a hamisítatlan igazi magyar. Keresztény érzéseit és szellemét mindig kifejezte. Zimándyhoz két levelet trt, melyek az „Ébresztő Hangok“-ban meg is jelentek, s melyekben elismerését • nyilvánította azért a bátor küzdelemért, mit Zimándy a zsidók ellen folytat s a történet Írást a divatos zsarnokság alól felmenteni igyekszik. Nyugodjék békében az igaz hazafi, az igaz ember, az igazi családfő és igazi polgár. Krisztinavárosi Szinkör. Makó Lajos megérdemli a közönség figyelmét. Jól szervezett társulatával igazán változatos műsorral gyönyörködteti a közönséget. A társaság akár társalgási dararabokat, magasabb fajú színmüvet, operettet, népszínművet ad, jó összhanggal játszik s minden szereplő, nagyobb vagy kisebb szerepben kiemelkedik. Makó ren-
