Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-08-00 / 21. szám

Hattyú-vendéglőben. A havi-bérlet azonban egyenlő. Ebéd : három tál étel választás szerint, vacsora : egy tál; 28 förint. Egyébiránt a piacz drága és nagyon fogyatékos. A veszprémi fü- szerkereskedők itteni fióküzleteiben is jóval drá­gább a vásár mint Budapesten akár Brázay-nál, akár Takács-nál, akár Szenes-né\ ... A lakások is igen drágák. Két bútorozott szobát konyhá­val 200 forintra tartanak és többre is. Alig lehet alkudni. A Magyar Nemzet-nek balatonmelléki levelezője minap bővebben leírta, a nagy viz, a magyar tengermelléki nyaralás drágaságát . . . most meg a Tapolcza és Vidéke panaszkodik a drágaság miatt, s félti a Balaton-kultus terjedé­sét tőle ... Az igaz, hogy odaát Stájer ország­ban, Karinthiaban, Tirolban olcsóbb a nyara­lás. — Saját tapasztalásomból tudom. — A balatoni- gőzhajós-társaság, mely a kormánytól is, a vizmenti megyéktől is subvencziót kap, jobban kiterjeszthetné a hajózást Siófokról: AIsó-Eörs, Almádi, Kénesé vonalban külön és gyakori járatokat tehetne. — Az almádi fürdő­részvénytársaság a Kneip-gyógy rendszert is meg­honosította tekintélyes költséggel. Alkalmas épü­letei vannak, úgy hogy magyar földön is, itt Almádiban, úgyanazon eredményt érik el, mint a bajor Wörishofenben. Az erdős hegyekben szép sétákat tehetünk, illatos erdei légkörben. Ha dr. Óváry Ferencz országos képviselő, e vidék fáradhatlan nagy mozgató ereje, tovább is folytatja munkáját: Almádi a Balaton egyik legszebb fürdője, nyaralóhelye lesz. Szárazon és vizen ő rendezi a kirándulásokat, szervez hang­versenyeket, tánczvigalmakat, hathatósan elő­mozdítja a szőlő-, a gyümölcstermesztést, a konyha- és műkertészetet. Isten éltesse sokáig! Hatala Péter dr. Budapest, 1900. Törökvész. A villamos vasút közvetlen közelében van a Törökvész, hol egy, már is kedves tiszt­viselőtelep van s itt emelkedik a közös had­sereg hadapród-iskolája. — Darányi Knácz, ki nem csak a tettek minisztere, de a 11. kér. önfeláldozásáig buzgó képviselője, a szőllőszeti kísérleti állomást ide építteti. A gyönyörű rész emelkedéséhez is hozzájárult s a főváros a sza­bályozást és rendezést nemsokára véglegesen megteszi. A vidék legfőbb érdeke a Trombitás­ait kiépítése sem maradhat el s a Drasche-féle téglagyár — a mire kötelezve is van — mi­előbb kiépíti a maga részét. Nem hallgathatjuk el, hogy a Törökvészért sokat buzgólkodott Petz Károly a Vendéglősök Ipartársulata elnöke, ki törökvészi vendéglőjében, a hova könnyen el lehet jutni s a villamos megállónál tábla mutatja hozzá az utat. Az itt települni szándékozóknak útbaigazítást ad. Petz Károly jó ételei és italai mellett kellemes órákat tölt a. kiránduló s fedett helyisége mindenféle mulatságra ^alkalmas. Meg-' rendelésre társas ebédek és vacsorák. Krisztinavárosi Színkör. Makó Lajos elődéhez híven a duna jobb­parti művésznőket s művészeket vendégszerepel­teti. A szokás nem uj és a budaiaknak, kik nem mindég mehetnek át a másik oldalra, nagyon kellemetes. Ezt már el is várja a színkör min­den igazgatójától az elkényeztetett közönség. Makó előzékenyen követte a régi nyomokat. Azt hisszük mindég igy lessz. Mind a mellett szó fér a dologhoz, mert nem egészséges álla­pot. Makó társasága, előadásai magában is elég vonzó-erejüek. Látjuk, hogy a művészi össz­hangot sohasem zavarják meg, sőt kitűnnek az előadásban s kiállják a versenyt bármely szín­pad tagjaival, s minden vendég nélkül is meg­állhatnának. Ez a vendégszerepeltetés kénysze­rűség s megterheli az igazgatót. A közönségnek BUDA ES VIDÉKÉ. magának avval kellene tüntetni és elismerni tát saságának művészi értéket, hogy minden elő­adásra megtöltené a színházat. Nevezetes iró. Senex ur, kire azonnal ráismerhetünk elvei1 ről, hogy a nem hatalmas halottakról vagy rosszat, vagy semmit ir, egy tárczájában azt mondja Balázs Sándorról a kitűnő magyar humoristáról, hogy ha íróasztalánál rendesen dolgozik, belőle nevezetes iró lehetett volna. Bizony Senex ur Balázs Sándor nem csak ne­vezetes iró, de kitűnő iró volt. Elbeszélései iro­dalmi kincsek. Hagyatékában válogatott újabb elbeszélése maradt vagy két kötetre való, miből adhatna ki a Kisfaludy-társaság, melyet felol­vasásával népszerűsített s a Petőfi-társaság, melyet megteremtett. A Strike és Égben czimü darabjai örökké szinpadképesek, különösen Az Égben, ma korszerűbb, mint valaha. Szegény Balázs Sándornak az volt a baja, hogy élete vége felé nagyon is sokat kellett dolgoznia. Senex ur ezt szintén tudja, ha akarja. Úgy halljuk különben, hog}^ a Nemzeti Színház Az Égben czimü darabot újra színre hozza, az el­hunyt nagy humoristát öngyilkos halálában szin­tén öngyilkossággal követé szerető testvére, a testvéri szeretet halottja Balázs Gábor síremléke javára. Szent István ünnepe Pilis-Csabán. József főherczeg tündérerdejében, a pilis­csabai Klotild telep, mely iránt már országszerte érdeklődnek, meg fogja ünnepelni Szent István napját és pedig azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a bérez tetején örömtüzet fognak gyújtani. A telepet sokan tekintették meg újabban s a legtöbben elragadtatva fejezték ki azt a szán­dékukat, hogy telket vásárolnak. A napokban angolok is jártak ott s a költészet igazi berkének jellemezték, hol telepet alkotni valóban József főlierczeghez hasonló nagy szellem fenséges esz­méje lehetett. Nem tisztességes kereset. A borhamisítókra egy kissé rossz idő járt; a körmükre koppantottak, továbbá amint a „Buda és Vidéke“ 18. számában olvastam egy borértékesítést vállalat van alakulóban. Ez igen szép eszme, csak fél utón fenn ne akadjon. Ha a bort pártfogásba veszik a magánosok, úgy kötelesége az államnak, hogy pártfogásba vegye a pálinkát. Nagyon soknak okozója a pálinka, ez a nemzet szégyen foltja. — Vegyük csak Buda­pesten a kerepesi-uti 3—4 emeletes bérházakat, tulajdonosai mind pálinkás pufikon kezdették, és házakon végezték. Hogy ? Csehországi gyárak szállítják egész nyíltan az eszencziát, Spiritus és viz van széles e hazában elég, ebből a kotyvalékból készül aztán minden néven nevezendő pálinka. Káros a népre, mert butul, káros az egészségre, de hasznot hajt a nem keresztény, tisztességet nem kereső keres­kedőre. Nem értem miért üldözik a bor hamisítókat akkor, amidőn a pálinkát hatósági közegek tud­tával és szemük láttára hamisítják, rontják az egészséget és erkölcsöt. Van egy kies fekvő mezőváros, ott egy zsidó kereskedő pálinka főzéssel foglalkozik, többek között „gyógyital“ gyártással is (?)! Készül pedig e gyógyital, úgy mint a többi, mindenféle felügyelet nélkül. itt az ideje, hogy valaki e dolgot pártfogolja, nagyobb szolgálatot nem tehet senki. Maxi. Buda emelkedése. Értesülésünk szerint egy főkép budai pénz­emberekből álló bank van alakulóban, melynek czélja az lenne, hogy hitelképes, de a jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi viszonyok folytán ideig­lenes pénzzavarban szenvedő egyéneknek (főkép kereskedőknek és iparosoknak) életbiztosítási köt­vényekre hitelt nyújtson. Az alakuló biztosítási banknak, —hallo­más szerint — külföldi tőke is áll rendelkezé­sére és mindenesetre dicséretre méltó az eszme és budai pénzembereink buzgólkodása, hogy tőkéikkel a megszorult ipar és kereskedelem se­gítségére sietnek. Versek Széchenyiről. A Budai Széchenyi Asztaltársaság elhatá­rozta, hogy a magyar költők műveiből s az összes lapokból, kiíratja azokat a verseket, me­lyeket gróf Széchenyi Istvánról és szelleméhez irtak s azt önálló kötetbe leírva a Magyar Tudo­mányos Akadémiának adja kiadás végett. Az asztaltársaság felhívja a kormány figyelmét, hogy a Népkönyvtáraknak Írassa meg népiesen gróf Széchenyi István életét, műveinek ismertetését hatását, hogy a népéletben is elfoglalja a leg­nagyobb magyar azt a helvet, melyet elfoglalnia kell Katholikus nagygyűlés. A katholikus nagygyűlés megtartását nem halasztják el, amint azt néhány lap hírül adta. Az elhalasztás dolgában e kérdést intézték ugya­nis a nagygyűlés elnökéhez gróf Zichy Nándor­hoz, de az kijelentette, hogy szorosan ragasz­kodik ahhoz, hogy a gyűlés augusztus 16—20-ig tartassék meg. E szerint a gyűlés programmját a következőkben állapították meg: Augusztus 16-án este 8 órakor ismerkedő est a Vigadó nagytermében. Augusztus 17-én délelőtt szentmise. Délután 2—5 óráig első nyilvános ülés. Szakosztályok ülései. 6 — 8 óráig második nyilvános nagygyűlés. Augusztus 18-án délelőtt szentmise. Diszülés a király 70-ik szüle­tésnapja alkalmából. Szakosztályi értekezlet. Délután hódolati ünnepség az Oltárszentség előtt. (Rendezik az eucharisztikus társulatok.) Ennek befejezéséül este nagy eucharisztikus körmenet. Augusztus 19-én délelőtt szentmise. Harmadik nagygyűlés. Délben diszebéd a fővárosi Vigadó nagytermében. Délután a katholikus Legény­egyesületek elnökeinek értekezlete. Zenetörté­nelmi előadás. A Központi Katholikus Legény­egyesület hódolat-ünnepe. Augusztus 20-án rész­vétel a Szent-István napi körmenetben. A nagy­gyűlésen való részvételre jelentkezni lehet az előkészítő bizottság titkáránál, Gyürky Ödönnél a Budapesti Katholikus Kör irodájában. A kisipar fellendítése. A kisipar fellendítése érdekében fontos in-, tézmény létesült, a mely a gyáripar előnyeit hozzáférhetővé teszi a kézműves iparosoknak is. A magyar közmühelytelep részvénytársaság, a mely nemrég alakult meg fogja ezen czélt szol­gálni. Ezen társaságnak az a czélja, hogy köz­műtelepeket létesítsen, üzemben tartson, bérbe adjon, a műhelyben villamos hajtóerőt és vilá­gítást szolgáltasson, a kis- és középiparosok részére. Tervbe vette továbbá elektromotoroknak, munkagépeknek és gépberendezéseknek megszer­zését, eladását, bérbeadását és a rendszeres áru­fuvarozást a mühelybérlők részére. A közmühefy- telep ezen eszközökkel lehetővé akarja tenni, hogy minden iparos, a ki iparát a közönséges kézművesség keretéből ki akarja emelni, úgy­szólván minden befektetés és telepítéssel járó költség nélkül a gyárüzem kellékeinek teljesen

Next

/
Thumbnails
Contents