Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-07-00 / 19. szám

Budapest, 1900. IX. évfolyam. 19. sz. Vasárnap (Szent Jakab hava) Julius. SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre <> korona, évnegyedre 3 korona. — Egy szám 1 korona. SZERKESZTŐSÉG Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Ä íjfiztegívéiígég é$ a ^özgjnlöl^öde?. — Irta : Hatala Péter. — Midőn szoczialisták egyes osztályok ellen izgatnak, gyűlölet szítanak: akkor a köztestvériség ellen vétenek ... Ha azt akarjuk elérni, hogy a szegény ember is anyagi nyomorúság nélkül megélhessen, azt nem gyűlölködéssel, nem a közgyülöl- ködés szitásával: hanem szeretettel lehet csak elérni, mely alkalmas társadalmi és törvénykezési tényekben nyilvánul . . . A józan socializmus a köztestvériség és nem a közgyülölködés . . .' Ezt kell hirdetnünk szóval és tettel. . . A faj, a nemzetiség, a vallás, a tár­sadalmi állás, a foglalkozás stb. nem arra valók, hogy azokkal a közgyülölködést szítsuk . . . Mindezeknek fattyú hajtásait, a köztestvériség érdekében nyesegetnünk kell . . . Beszéljünk példákban. Az egész világon hét millió zsidó lakik. Ebből egy millió Magyarországon telepedett le. Budapesten van a világ leg­nagyobb zsidó hitközsége, majdnem két­százezer lélekkel. Ha faji szempontból vizsgáljuk, ez Magyarország kilenczedik nemzetisége. „A Jövő“, társadalmi és tudományos zsidófelekezeti hetilapban, — melyet Weiszburg Gyula dr. fővárosi rabbi szer­keszt, — Rónai János dr. következőleg ir: „Midőn a történelem tavaszi évfordu­lóin, forradalmok viharai a népek szivét megrenditék, és a törvényhozók lelkiis­meretét felrázák: akkor a zsidók egyes (helyi) töredékeit is részesítették szabad­ságban, többé kevésbbé egyenlő jogok­ban, hol feltétlenül, hol mintegy feltéte­lesen az önmegsemmisítés, nyílt vagy leplezett feltételezése alatt. . . Pedig ilyen áldozatot kikötni, egyfelől nem erkölcsös, nem igazságos dolog; másfelül az állam üdvére nem szükséges, de fölösleges is, mert hiszen ősi lényüket eldobni akaró zsidók minden korban akadtak elegen . . . m. é. ápril 6-iki szám. Igaza van Rónainak... A nemzeti, a fajbeli önmegsemmisülést senkitől sem szabad kívánnunk, ily ár egyáltalán nem követelhető sem zsidótól, sem oláhtól, sem szlávtól, sem némettől. Egyik sem tagadja meg nemzetiségét, faját, vallását azzal, hogy magyarul beszél s hű fia a magyar hazának. Beszélhetek több nyel­ven is, hü polgára lehetek a hazának, de azért fajomat, nemzetiségemet, hitvalláso­mat sértetlenül fentarthatom. Mezzofanti bibornok ötvennyolcz nyelven tudott be­szélni : azért mégis olasz volt. Fajvegyil­lés, egybeolvadás történt mindig s tör­ténni is fog. Schwartz Gyula dr. is ezt akarta, ellentétben Rónaival, midőn nem rég, a pesti izraelita hitközség közgyűlé­sén azt mondotta: „Mi izraelita hitvallású magyarok vagyunk, de nemzetiséget nem képezünk . . i. h. Az egyéni szabad elhatározást, mely a zsidó önmegsemmisülésben leli örömét, nem kifogásolom, de valamint magam se tenném, úgy másoktól se merem kí­vánni. Nem szükséges feltétele az embe- j riség köztestvériségének.... Én előttem ; mindig az emberiség az első s csak az­után következik a nemzetiség. Ez a czi- vilisatiónak, a közművelődésnek egyik alapelve. Az barbár állapot, midőn á nemzetiség felfalja az embert. Ezt, nem az izraelita vallásu magya­rok rovására mondom - Sőt óhajtom, hogy bizonyos jó tulajdonságaikat: a kitartó munkálkodást, takarékosságot, a kereske­delmi szellem becsületesebb részét át­örököljük, elsajátítsuk. A zionisták most üléseztek Baselben, ők Palesztinában felakarják támasztani a régi Zsidóországot, s oda csoportosítani [ a világon szétszórtan lakó zsidókat. Azon j helyes eszméből indultak ki, hogy a val­lás által megszentelt földön, Ábrahám, Izsák és Jákob hazájában, melyet Dávid és Salamon királyok világra szóló dicső­séggel öveztek, a világon szétszórt zsidó­kat egybegyűjtve: a nagy múltak emlé­kezete hatalmas erkölcsi erényeket fog fejleszteni, nem csak a Jeruzsálembe és i Judába visszatérőkben, de azokban is, kik a diasporában. a szétszórtságban ma­radtak. A zsidó akkor lesz igazán nem­zetté, ha saját országa van s ezen nem­zeti önérzet, mely a hazaföldén lakókat nemesíti-; lelkesíti azokat is, kik a hazá­nak határain kívül élnek. Kívánom, hogy szép tervük valósággá legyen. Minden nemzetnek meg vannak nem­csak saját erényei, azaz bizonyos eré­nyekben kitűnő: hanem saját hibái is, olyanok t. i., melyek más népeknél is elő­fordulnak, de nem oly tömegesen, nem oly kirívón. A régi görögökről azt énekli Vergi­lius Éneas és a trójai háború hallhatat­lan költője: „Még az ajándék is, mikor azt görög adja csalárdság!“ És jóval ké­sőbben is ezen közmondás járta: „Graeca tides, nulla tides!“ Görög becsületesség, nem becsületesség . . . Ma keleten a per­zsáknak van e tekintetben igen veszett hirök. És nálunk nyugaton, a zsidóknak. Egy perzsa tiz zsidó ! ! . . . mondják Ázsiában. A létért való küzdelemben a zsidó nem válogatós eszközeiben. Az uzsorát, csalást%i-csibem és nagyban Izrael népe gyakorolja leginkább. Közöttük vannak legtöbben, kik a közelszegényedés és a nyomor árán halmozták össze kincseiket. Náluk a faji és felekezeti összetartás, tul- csapong az igazság és az illendőség ha­tárain . . . Micsoda legénykedés, midőn Kayser- ling Mór dr. kiáll és igy kérkedik : „Magyarország tudja, mit köszönhet a zsidóknak, bátorságuknak és hazafiságuk- nak. Zsidók nélkül a szabad Magyar- ország nem érte volna el azt az állást és azt a jelentőséget, melylyel ma az európai államok között bir“ .............. Jöv ő i. sz. Ezen igen nagy horderejű kérdést, nem merném az Akadémiára bízni, hogy pályadijat tűzzön ki megfejtésére . . . Alig akadna ott elfogulatlan bíráló bizott­ság ... A Napi Sajtóra? , . . Irtózatosan felekezeti . . . Azzal szoktunk dicsekedni, hogy az Isten is urnák teremtette a magyar em­bert, külön nemzetet alkotván számára, hogy muzsikáltassa magát; a czigány nemzetet. Mostanában uraságunk még nagyobb. Külön nemzet mulattat bennün­ket, a színházakban és orfeumokban . . . a zsidók . . .; a világ minden igaz és nem igaz híreit, egy külön nemzet hordja össze s nyomtatja ki naponként szá­munkra ... a zsidók; . . . külön nemzet csinálja lomha eszünknek a közvéle­ményt ... a zsidók; . . külön nemzet szerez nekünk pénzt és elszerzi birto­kunkat ... a zsidók; . . . megütik a rek­lám óriási dobját, Izrael legkisebb fiai­nak és leányainak érdekében; borzasztó egoismussal, minden egyebet lehurrogó önzéssel dicsőítvén a ,,mi népünkből“ valót . . . Az „Egyenlőség“ Szabolcsi Miksa felekezeti hetilapja, a zsidók szellemi ké­pességének kimutatása végett idézi Jacobs — Distribution oí the comparativ ability of the Jews — könyvéből a következő statistikai adatokat. Ezer hírneves ember közül: Színész, zsidó: 34, nem zsidó 21. Gazdász: zs. 1, n. zs. 2. Régész: zs. 26, n. zs. 23. Építész: zs. 6, n. zs. 6. Művész: zs, 34, Hazai ásványvizeket igyunk. — Pántoljuk a hazai fürdőket.

Next

/
Thumbnails
Contents