Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-06-00 / 16. szám
Budapest, 1900. a pénzösszegeken felül a belső berendezésre adományoztak még Perutz testvérek pápai szövőgyára 4 vég szövetet alsó ruháknak, Lőw Károly zsolnai posztóárugyár 40 téli öltözetre szövetet, Grünsberg testvérek pozsonyi gyárosok nagymennyiségű kefeárut, Goldberger S. és fiai budapesti kékfestőgyár 40 leányruhára való kelmét, Vlaszlovits József késárugyáros Stoószról 100 pár éteszközt, konyhai s kertészeti késeket, ollókat; Wein Károly-féle gyár Késmárkon önköltségen állítja ki az összes fehérneműt és általában a szállításra fölkért czégek mindany- nyian tetemes árleengedést adnak. A minden jóért és szépért áldozni kész főváros a 30.000 korona építési segélyén felül egyelőre 10 elhagyott gyermeket helyezem! el évi 2800 korona segélye ellenében. A minisztériumok mindenike segíti a nagyratörő és hézagpótló intézményt a saját hatáskörében. Es ezen általános fölkarolása a társaságnak, javarészben — alig valaminek kivételével —- mind a női osztály és annak vezetőinek az érdeme. Az „Erzsébetház“ éppen szemben van a Buda-Eörsi vasúti állomással; és a szép erdővel, a társaság által telepitett szőlő és gyümölcsösökkel köritett magaslatról, közvetlen szomszédságában az állami törzsgyümölcsös telepnek, uralja a kellemes vidéket. Rendkívül szép és egészséges e hely, érdemes a megtekintésre, de érdemes a magasztos czélu társaság a pártfogásra is ! Kitartást • és sikert kívánunk a nemes munkában fáradozóknak, és szívesen közvetítjük az esetleges adományokat, melyeket külömbén a társaság gondnoka •— Takách László, II. Margit-rakpart 45. sz. — bármily csekély összegben is köszönettel elfogad és szívesen ád mindenben felvilágosítást. Eljegyzés. Kettős nászhoz küldik szerencsekivánatai- kat a budai legelőbbkelő körök. Buda egyik kitűnőségének, tutzingeni és szentmihályi Tichtl János osztálytanácsosnak, a törvényhatóság tisztelt tagjának, a Mayer fiárvaház bizottság buzgó alelnökének két kedvds és müveit leánya teszi fel az ara koszorút, Adrien kisasszonyt, csáford jobbaházi Bolla Árpád albiró (Bolla tábornok és József főherczeg adlátusa, fia), Izabella kisasszonyt bereznai Hanskar! Sándor törvényszéki jegyző (Hanskarl tábornok-hadbíró fia) jegyezte el. Mi is boldogságot kviánunk az ifjú jegyeseknek. kitüntetés. Gróf Majláth Gusztáv, erdélyi püspök, az iparosifjuságnak egyik legnagyobb pártfogója, Jovicza Istvánhoz, a ki a katholikus tanoncz- ügyekben való buzgólkodása által nagy érdemeket szerzett, fölszabadulása alkalmával a következő sorokat intézte : „Reményiem, hogy oly derék, vallásos és szorgalmas segéd leszesz, mint a milyen tanoncz voltál. A jó Isten kegyelme úgy fog utaidon + kisérni és segíteni, a hogy te is parancsolatait meg fogod tartani és Egyházadhoz ragaszkodsz. Isten veled ! Gróf Majláth püspök, s. k. “ Ezek az aranyszavak nemcsak Jovicza Istvánnak szólnak, de egyúttal az öszzes fölszabadultakhoz is, kik, ha e tanácsot fogadják és megtartják, nem lesz okuk sorsuk fölött aggódni és szocziálistá skodni. közgyűlés. A magyar kerámiái gyár részvénytársaság folyó hó 11-én tartotta évi rendes közgyűlését Toluay Lajos elnöklésével. Az igazgatósági jelentés szerint az építő iparnál beállott válság miatt a társulat tégla-osztálya is szenvedett. A társulat idei jó pénzügyi eredménye a keramit búrkor latok folytonos terjedésének következménye, és a jövőben is állandó fokozódásra van kilátás. Az évi mérleg 362.128 korona 90 fillérnyi brutto BUDA ÉS VIDÉKE. nyereségéből 60.000 koronát az értékcsökkenési alap javadalmazására fordítanak, 10.000 koronát az általános tartalékalapba helyeznek, az igazgatóság javadalmazására 40.699 koronát fordítanak, osztalékul pedig 240.000 koronát fizetnek ki, részvényenkint 16 koronát, mig a fenmaradó 11.429 korona' 93 fillért uj számlára írják elő. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette, a fölmentést minden irányban megadta és elhatározta, hogy az osztalékot holnaptól kezdve kifizetik. Végül a választások voltak. Igazgató- sági tagok lettek: Tolnay Lajos, Lösch Gyula, Neuschloss Emil, Gombár Tivadar dr., Ncu- schloss Marczel, Popper István, Arnstein Henrik, Popper Károly, Giczey Lajos, Rost Oltó. A fölügyelő bizottság tagjai lettek: Kaltenecker Márton, Deutsch József, Prcysz Gusztáv, Feleki Béla dr. (uj), Pfeiffer Károly (ujj. JNiagy jVIaniska. Az országos magyar királyi zeneakadémia nemrégiben megtartott hangversenye nagy meglepetést szerzett számunkra. Egy uj tehetséget, egy kedves énekmüvésznőt mutatott fel, ki a Budán általánosan ismert és tisztelt Nagy-család tagja. Nagy Mariska kisasszony a művésznő, a ki ezt a czimzést igazán megérdemli. Első nyilvános fellépte alkalmával Mozart: Verseny áriáját énekelte, a mi minden esetre merész vállalkozás egy ifjú tehetségtől. Jól kell a hangját ismernie annak a művésznek, a ki Mozart ez áriáját elő akarja adni. Jól kell ismernie, mondom, s jól ki kell számítania is, ne hogy ott, a hol erőre van szüksége, hangja eltompuljon s viszont. S Nagy Mariska kisasszony nem csak hogy ezt az akadályt győzte le fényesen, de oly művészileg adta elő dalát, hogy mindenkit meglepett vele. Hangja csengő, tiszta és szép volt s any- nyira kifejező, hogy szinte ott lebegett szemeink előtt minden megénekelt alak. A mélyebb hangokból szintén játszva, minden erőltetés nélkül csapott a legmagasabbak közé; s gyönyörűség volt hallani, hogy változnak át a lágy, fuvola- szerű hangok folyton erősebbekké s hogyan gyengülnek el ismét lassan-lassan, mig a dalt felváltja a hegedű s zongora hangja. Nagyon szép volt a dal s a háromszori kihívás hitvány jutalom volt a fölséges élvezetért. Nagy Mariska kisasszony megjelenéséről is csak föltétien elismeréssel szólhatunk. Bájos jelenség volt, a ki olyan nyugodt egyszerűséggel adta . elő dalát, mintha otthon a szalonban csupa ismerős arcz előtt énekelne, nem pedig a nagy közönség előtt. Minden mozdulata kecses s egyszerű volt s legkevésbé sem esett kétségbe a felett (a mit pedig már több művésznél tapasztaltam), hogy hova tegye a kezecskéit ? A tanítvány dicsősége a tanár dicsősége is; s mi csak gratulálhatunk Maleczky Vilmosné urhölgynek, Nagy Mariska kisasszony volt tanárnőjének ahhoz a sikerhez, a melyet tanítványával elért. Nagyon örülünk, hogy mi lehetünk az elsők, a kik Ő nagyságát, mint művésznőt üdvözöljük, s azon reményünknek adhatunk kifejezést, hogy — legalább egyelőre — a hang- verseny-saisonban a budai hangversenyeken, mint énekmüvésznővel találkozni fogunk. Országos katholikus nagygyűlés. A Magyarországi Kathlikus Körök Országos Szövetsége a magyar katholicizmus kilencz- százéves jubileuma alkalmából augusztusban országos katholikus nagygyűlést rendez Buda- dapesten. A nagygyűlés rendes tagja lehet minden katholikus férfi, ki ebbeli szándékát julius 15-ig a nagygyűlést előkészítő bizottság irodájában (Budapest, Molnár-u. 11. Katholikus Kör) bejelenti s tagsági dij fejében 4 koronát fizet. A rendes tagok részt vehetnek a szakosztályi üléseken, a nagygyűléssel kapcsolatos ünnepségeken s a szakosztályi üléseken szólási és szavazási joggal bírnak. Hölgyek szintén pártoló tagjai lehetnek a nagygyűlésnek, a tagsági dij fejében két koronát fizetnek. A pártoló tagok a nyilvános üléseken s a nagygyűléssel kapcsolatos iinne- pélyeken vehetnek részt. Kedvezményes utazásról, olcsó élelmezésről, lakásról a rendező bizottság gondoskodik. A nagygyűlés augusztus 17-én kezdődik és 20-án ér véget. JVIulatság. A Budai Dalárda a Buda Gyöngye vendéglőben jól sikerült hangversenyt és mulatságot rendezett. Hoppe Rezső szabatosan vezényelte a 80 tagból álló énekkart. Az ország első dalárdájának minden énekszámát megtapsolta az előkelő közönség. Hangverseny után reggelig tán- czoltak. Buda Gyöngye vendéglője jól látta el a vendégeket s bebizonyította, bog}' akármilyen nagy társaságot képes kiszolgálni. Dr. Molnár károly. Dr. Molnár Károlyt a belügyminiszter az angyalföldi elmegyógyintézet igazgató főorvosává nevezte ki. E kinevezés e fontos állásra egy igazán arra való embert állított. Dr. Molnár Károly hivatással lépett az elme és ideggyógyászat terére. Pályáját a halhatatlan dr. babarczi Schwarczer Ferencz mellett kezdette világhírű intézetében. Tőle nyerte az első irányítást az emberszeretet legnemesebb tudományában, mit tökéletesített dr. babtxrczi Schwarczer Ottó udvari tanácsos oldalán. Sok évig volt az intézet orvosa és bő tere nyílt elsajátítani mindazt, a mi az elborult lelkek és kedélyek állapotának enyhítésére, gyógyítására szolgál. Dr. Molnár Károly jó sz-ivű, nemesen gondolkodó ember s minden körben becsülést és tiszteletet vívott ki ernyedetlen kitartásáért, szorgalmáért. Minden jót kivánunk neki kinevezése alkalmából. A mi jó öregünk A budai bölcselkedő remete lejött bölcsel- kedő magánya tűzhelyéből, hogy egy kicsit körültekintsen és kibeszélje magát a por és sárról és egyebekről, miről a halhatatlan gróf Széchenyi István elmélkedett és irt. A Gellérthegy leborotválása, a Czitadella elrontása nag}^ szálka jó öregünk szemében. „Fenn az ernyő nincsen kas“, szerinte ez köz- gazdasági helyzetünknek jellemképe, és mégis eg}^- re-másra szórják mindenfelé a pénzt az ablakon. Kenyeret nem adnak, de czifraságokra költenek. Pantheonról, Örökimádás templomáról emlékezetes építésekről beszélnek és elrontják a gellérthegyi Czitadellát, hova akár Pantheon, akár Örökimádás temploma, akár a gróf Kreuth-féle ereklye-muzeum elfért volna. A budai hegyekre el lehetne helyezni egy-egy mauzóleumot a kerepesi-temetőből is s a hegyeket elnevezni egy-egy igazi halhatatlanról. Szabadságszobrot és mast minek olyan helyekre szorítani, a hol elvesznek. Ez a félszegség félszegséget ragályoz a vidéki városokba is és félős, hogy a természet művészi szépségeit azokban is elhanyagolják emberi érdekek miatt. Az egész országra nézve tanúságot szolgálhatna Buda és vidéke elrendezése. A Gellérthegyre adjunk Pantheont, az Örökimádás templomát az Orbánhegyre. A régiek a templomokat nem zug utczákba, de hegyekre építették. A buzgó ember bárhol felkeresi a templomokat. Lám Mária-Remetére mennyien járnak. Az első keresztények erdőkben, mezőkben buzgólkodtak. Gróf Széchenyi István szerint a a természet ölében nő az áhitat. Nincsen templom a Zugligetben, Lipótmezőn, Lágymányoson stb. Elhanyagolódik a kereszténység, pedig 900 éve annak, hogy keresztények vagyunk és alkotmányunk van. Szent István szobrát leleplezik-e ebben az évben ? Csak katholikus keresztények ünnepük e 900 évet, s a többi keresztények nem ? Azon vitatkoznak, ki az erdélyi püspök s nem zudul fel az ország összes kereszténységének közvéleménye a kereszt folytonos sérte-
