Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-06-00 / 16. szám
2 BUDA ES VIDÉKÉ. Budapest, 1900 tán elhitte a közönség, hogy a hid építésének munkálatait felfüggesztették. Ezt hivatalosan dementálták. De mit ér a dementi. Hiszen lehet olyan lassúsággal dolgoztatni, hogy ez nagyobb mérvben késlelteti a befejezést mint akár egy félévi felfüggesztés. Annyi még is már most bizonyos, hogy a hid valamikor elkészül. Ha nem egy, hát két év múlva. Valamikor elkészül, és ha ebbe még három, vagy akár négy év is eltelnék, biztosra vehető, hogy több ember lángoló ügybuzgalma és fáradhatatlan hazafisága meg lesz örökítve a megnyitási ünnepély napján és a következő napokban az összes hírlapokban. Wekerle a főváros díszpolgára is lett az eskütéri hid létrehozásáért. Erklere mir graf Orindur dizen zwispalt der natúr. JSlehány szó a modern nőemanezipáeziónól. Irta: Simonfi Gyula. A nőemanczipáczió irodalma ismét növekedett. Nem hatalmas a kötet, mely azt gazdagította, csak egy egyszerű füzet, a mely röviden összefoglalja azt, a mi a nőemanczipáczió lényegét, s okait képezi. A kicsi füzet hangja, felfogása azt mutatja, hogy szerzője nem komoly tudományos munkát akart írni, csupán egy népszerű, rövid értekezlet, amelyben egyszerű szavakkal világosítja fel azokat, a kik a nőemanczipáczió aktuális kérdése iránt érdeklődnek. S ezt a czélt elérte. Kellemes, folyékon}^ előadása, mely itt- ott érdekes adatokkal van tarkítva, mindvégig leköti a figyelmet, s a maga valójában tünteti fel előttünk a haldokló század e kérdését. Simonfi Gyula a nők emanczipácziójának hive — századvégi ember — a ki jogosultnak tartja azt, hogy a nő elhagyva család tűzhelyét, oda- álljon a férfiak sorába küzdeni, bajlódni férfimódra az életet olyan pályákon, a melyeken eddig csak férfi vehette fel a harczot. Lelkesülten, néhány okkal támogatva adja ezt elő, de ez alatt meg- feledkezeik arról, a mit felemlíteni szintén kötefíz emberi szellem fensége. Irta : Kremmer Géza. I. irány. Ezt az igazságot: ,,a szellem előbbre való az anyagnál“ ; — ezredek óta vitatják maguk a különböző társadalmi küzdelmek. És sajátságos, hogy a történelmi uj kor, mely a materializmus haladásának akkora tért engedett, — egyszersmind a czimben kifejezett uj tannak is legkitűnőbb bizonyítékait szolgáltatta. Az a kérdés, hogy vájjon azokban a társa- dalmokban, melyeknek kormányzata meg van győződve iránya helyességéről, népszerűsíteni kell-e ezt az eszmét: ,,mindent az emberi szellemér., annak haladásáért /“ — avagy nem ? Vájjon következetességgel, minden mesterséges erő nélkül is halad ennek az eszmének diadala felé az a társadalom ? Felelet: Nem. Az anyag és szellem kölcsönhatása a főoka annak, hogy a haladás, fejlődés nem kényszeríthető. Ez a szellemre nézve is áll. A nagy történeti indokok által keltett hullámverés hozza lassanként partra a gyöngyöket: az alapigazságokat, melyek nagy lényegét teszik. A történelmi tapasztalat bástyája véd a századok vihara ellen. Az emberi szellem méltóságát, értékét sem megcsorbitani, sem pedig mesterségesen előbbre vinni nem lehet. Épen ez fejezi ki a szellem fenségének törvényét. Az emberi szellem sérthetetlen, s haladásában sem nem korlátozható, sem erőszakosan előbbre nem vihető. Az emberi szellemnek az a fensége megnyilatkozik egyénben és társadalomban egyaránt. A ,,decadence“ tehát, melynek Párizsból eredő bölcseleté ugyanezt az igazságot mutatta lessége lett volna: melyek azok a fontosabb érvek, a melyeket a nőemanczipáczió ellenei felhoznak ? A füzet csinos kiállításban a Dobrowsky és Franke ezég kiadásában jelent meg s a jó hírnévről ismert ezég könyvkereskedésben (Budapest, Koronaherczeg-utcza) kapható. Ára 20 fillér. Királyi Pál emlékezete. (Gerlóczy Károly emlékbeszéde nyomán.) .... Midőn az országos magyar iskolaegyesület I. kér. választmánya a mai napon Királyi Pál emlékezetét — áldást mondva nevére — visszahívja, midőn szellemét életküzdelmeinkben kifáradt lelkűnkben néhány perezre magunk előidézzük; első sorban kegyeletünket rójjuk le azon férfiú iránt, kinek jelszava volt a hazáért élni, ki a hazafiu és polgári kötelességek és erények embere volt, kinek sírjára a haza nemtőjének könnyei fájdalmasan és némán omlanak. Az ő emlékezetének felújításával különösen nektek akarunk kedves gyermekeim példát adni, hogy fölfelé tekinteni, nemes czélokért lelkesedni, értök fáradni, nekik áldozni tanuljatok. Az ő életéből kötelességérzetet, gondosságot, lelkiismeretességet tanulhattok. Tanulhattok tőle önzetlen lelkesedést, mely erőt adott Királyi Pálnak, hogy egész életét a közpályán hasznos és áldásos munka között töltse el; tanulhattok tőle szerénységet, mely egész lényét áthatotta, mert ha valakire, úgy bizonyára ráillik az a sokszor használt kifejezés: „Életmunkássága olyan volf, mint az áldást hozó harmaté, mint a csendes nyári esőé; tanulhattok tőle erélyt és kitartást, mert az ő élete, az ő példája megmutatja nektek, hogy szorgalom és erős akarat minő diadalokat arathat. Szegény szülőktől származott, szegényen lépett a világba, a munkában kereste a czimet. A nép, az igazi nép fia volt. 1818. aug. 10-én Szepetneken, Zalamegyében született. Alsóbb iskoláit egy gazdag család anyagi támogatásával Nagy-Kanizsán végezte el, hol tanulás, szorki, tévedett, mert az igazságot tagadósan állította fői. A végelhanyatlás korának a mai kor leg- kevésbbé sem nézhető ; s az érzelmi elem, melyet a dekadensek alapul fogadnak el, épen nem uralkodhatlk az általános hideg számítás jelen korszakában. Nem alkalmas tehát korunk a római császárság hanyatlás korával való ismeretes összehasonlításra. Azok a körülmények és közállapotok, melynek a dekadensek világnézetének megalkotására indokul szolgáltak, inkább azt bizonyítják, hogy | az emberi szellem uralkodónak mutatkozik haladásában. Az a hullámzatos fejlődés, mely pl. az irodalom és művészet terén az emberi szellemet jellemzi, egyszersmind azon sérhetetlenségről is tanúságot teszem, mely souverainitásának a lényegét adja meg. A természettani körülmények vannak hatással igen a szellemre is ez a tény; de valamint általán a testet műszereként használó lélek működésében épen azért nem irányítható külerőszak által, mert az anyag törvény- szerű változásának van alávetve : épen úgy az emberi szellem általános haladása is az általunk meg nem változtatható fizikai törvények uralma alatt áll. Tehát az eredmény röviden ez : mi az emberi szellem általános haladására közvetetten hatással nem lehetünk, valamint egyénileg is a szellem nyilvánulatait csak az anyagi közvetítés : idegek, beszéd stb. műszerei által nyerjük. A természettani haladás: villanyosság, gőz termékei épen azért vitték előbbre a művelődést s tényleg a szellem útját egyengetik, mert az a közvetítés, mely a szellemet az anyagi eszközökkel, tehát az anyagon keresztül ismét a szellemhez vezeti: meg van könnyítve. Az egyéni tarka változatossággal osztódik meg a társadalmi lét különböző munkáiban. Ha galom és jó magaviselet tekintetében mindig kivált társai között. Jogi tanulmányait Pesten fejezte be s a Pozsonyban tartott 1843—44 évi országg3mlésen mint joggyakornok vett részt. A szabadságharcz kitörése, az 1848-ik évi nagy események őt is a hareztérre szólitották, s a gyönge szervezetű férfiú, kiről senki sem tette föl, hogy kardot tud forgatni, feg}^vert ragadott a haza megtámadott szabadságának védelmére. A miért tollal harczolt, azért kész volt vérét is ontani, előbb közkatona lett és rövid idő múlva századossá léptették elő. 1848 október havában Királyi Pált az Al- Duna felett uralkodó és a szerb lázadás közepén fekvő Péterváradon találjuk, melynek főhadi kormányzója báró Blagoevics altábornagy volt, kinek segédtisztje lett Királyi Pál. Innét egy bátor tettéért, mely könnyen fejébe kerülhetett volna, mint őrnagyot a hadügyminisztériumba helyezték, hol a világosi fegj^verletételig viselte hivatalát. 1850-ben a magyar szabadságharcz gyászos befejezésével, mint politikai vétkest az osztrák hadseregbe osztották be mint közkaio- nát, hol bizoiyms Magner nevű ezredese annyira megszerette, hog}^ mivel Királyi Pál öt nyélven irodalmilag irt és beszélt csakhamar irodavezetőjévé nevezte ki. íme kedves fiaim, a ki megbecsüli magát, a ki szorgalmas és törekvő, azt a katonai pályán is megjutalmazzák, érdemeit elismerik s a ki a katonai pályára hivatást érez magában, az bátran katona lehet, tanul és iparkodik, az ott is megnyeri jutalmát. Van-e szebb, magasztosabb hivatás annál, hogy midőn a haza, a nemzet veszélyben van s a legfölsége- sebb hadúr, a király fegyver alá hívja katonáit, azok odaállnak a kard, a szurony, a puska, az ágyú elé, hogy a hazát és övéiket megvédelmezzék, s ha kell érette meghaljanak. Yan-e dicsőbb valami, mint a hazáért meghalni, van-e dicsőbb, szebb halál annál, mely a csatatéren éri utói a hőst, a vitéz katonát ? De Királyi Pált továbbra is megőrizte számunkra a Gondviselés. Elhagyván a katonaságot a hírlapirodalom terére lépett éppen abban az időben, mikor a költők is csak elburkoltan, allegorikus képekben szólhattak a nemzethez. az érdem találkozik azon megfelelő foglalkozási és működési körrel, hol megjutalmaztatása a kellő és lehetséges erő kifejtésénél fogva igazságos és méltányos : akkor tökéletes az az összhang, mely nem egyéb, mint az egyén és társadalom közt lévő viszony helyessége: a jó világnézlet megvalósulása. Ez a világ polgár szempontjából is áll. Nemzetileg fogva főleg pl. hazánkra nézve tény az, hogy a szellemi erő nem arra a térre jut. A pénzügyi értékesítés ugyanis korántsem azonos a szellem valódi értékesítésével. A szellemi erők kifejtésének tere : irodalom és művészet, nem a saját anyagi előnyeit tekinti czélnak vagy vég- czélnak. Tudomány, irodalom, művészet, költészet : mind önczél. ,,Lart pour Part“. Ez a czél: a nemzeti genius emelése az által, hogy az egyes erő kifejtésére, teljes megnyilatkozására: kellő alkalom, s tér nyujtassék. Ennek következtében minden deficit megbocsátható a szellemi nyereséggel szemben. Pl. ha egy műintézet a világ legkiválóbb alakítását nagy költségek, vagy veszteség árán szerzi meg : szellemi tőkéjének nyeresége dicsőfény, melyre a közönséggel s a művészvilággal szemben emelkedik: kárpótolja a veszteségért. Ha ezt nem fogadjuk el, az épen annyi, mint kimondani, hogy a pénzügyi nyereség volt a végczél. Vagyis az anyagi czél volt az első, s nem a szellemi. Mindamellet nem akarjuk védelmünkbe venni azt a hibát és visszás állapotot, midőn még ily nagy erőfeszítések árán sem képes igazában alkotni, fejlődni, szóval a művészet szolgálatába eredménynyel szegődni. — Itt a szellemi czél bevallott volt és világos is a szellem fenségének nyilvánulása. A szellem fensége azonban még oly esetekben is állandóan kimutatható, ha a bevallott czél:
